Klímavédelmi pénzekkel enyhítheti fájdalmát Magyarország
Az Európai Bizottság előzetes becslései szerint 35 milliárd euró kerülhetne abba a pénzügyi alapba, amit a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködő európai régiók számára hoznának létre a következő hétéves keretköltségvetésben.
Az úgynevezett „Méltányos átállást szolgáló alap” (angol rövidítése JTF) a Bizottság BruxInfo birtokába került háttéranyaga szerint „azokra a régiókra és szektorokra kell, hogy fókuszáljon, amelyeket leginkább érintenek a kihívások”.
A nekik folyósítandó támogatást a szénintenzív tevékenységektől eltávolító akciókhoz, például széntüzelésű erőművek bezárásához és/vagy a munkahelyét elvesztő munkaerő átképzéséhez kötnék.
A pénzügyi alap létrehozását különösen időszerűvé teszi az, hogy az EU részben társadalmi nyomásra fel kívánja gyorsítani a CO2-kibocsátás csökkentését és 2050-re klímasemleges gazdaságot szeretne létrehozni. Ám, mint ahogy az új pénzügyi eszköz különböző opcióit mérlegelő bizottsági dokumentum is rámutat, 12 tagállam 41 régiójában még mindig 240 ezren foglalkoznak szénnel összefüggő tevékenységgel, 8 millió európai munkavállaló pedig karbonintenzív iparban dolgozik. Mindez kétsebességes éghajlat kialakulásának a kockázatát vetíti előre – figyelmeztet az Európai Bizottság.
A 35 milliárd euró két forrásból állhatna elő. Brüsszel kiindulópontként számol azzal a közel 5 milliárd euróval, amivel az EP javasolta kiegészíteni a Bizottság 2018 májusi költségvetési (MFF) javaslatát. Ezt az egyik opció szerint 5 milliárd eurónak a két fő strukturális alapból (ERFA és ESZA+) való átcsoportosításával 10 milliárdra növelnék, további 5 milliárd eurót pedig a nemzeti társfinanszírozás teremtene elő. Ezzel párhuzamosan a Juncker-tervből létrejövő InvestEU beruházási program alatt egy külön pénzügyi terméket hoznának létre a méltányos átmenetre úgy, hogy 1,5 milliárd euró uniós garanciával a tőkepiacról 20 milliárd eurót mozgósítanának. Így akár 35 milliárd eurót is elérhetné az az összeg, amit a jogosult régiók 2021 és 2027 között az átállásra felhasználhatnának.
Érdekesség, hogy a méltányos átállási alap előnyei között a Bizottság azzal a lehetőséggel is számol, hogy az elősegítheti a konszenzust az EU27-ek között a jövendőbeli kohéziós politikáról és az MFF-ről, „a pénzek elosztásának módszerétől és a nemzeti pénzes borítékokra gyakorolt hatásától függően”.