A világ gazdag felének túl sok politikusa és klímavédelmi aktivistája elfelejti, hogy a bolygó nagy részét továbbra is szegénység és éhínség sújtja. Mégis a gazdag országok egyre nagyobb mértékben költenek fejlesztési segélyek helyett klímavédelemre. A Világbank, amelynek elsődleges célja a szegénység felszámolása, most bejelentette, hogy forrásainak nem kevesebb, mint 45 százalékát klímavédelemre fordítja, ami évente mintegy 40 milliárd dollárt von el a szegénység és az éhínség felszámolását célzó erőfeszítésektől.
A Morningstar előzetes adatai szerint az elmúlt két év során 75%-kal zuhant az éghajlatváltozásra összpontosító befektetési alapok forgalma. A magas kamatlábak miatt eleve kevésbé voltak vonzók a rosszabbul teljesítő eszközök, de ellenkampányt is kaptak a klímavédelmi eszközök.
Az éghajlatváltozás sürgető problémájának kezeléséhez az üvegházhatású gázkibocsátásának drasztikus, 90%-os csökkentését javasolja az Európai Bizottság. A Politico által idézett források szerint az uniós végrehajtó testület február 6-án három lehetőséget fog ismertetni a 2040-es cél elérésére, amely átmeneti intézkedésként szolgál az EU azon kötelezettségvállalásának teljesítésére, hogy az évszázad közepére elérje az éghajlat-semlegességet. A javaslatot viszont a magyar kormány megakaszthatja, főként július után, amikor átveszi az unió soros elnökségét. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták szerint az atomenergia zöldminősítésén múlhat a magyar szavazat.
Extrém meleg volt 2023, több rekord is megdőlt, de vajon mennyi köze van ehhez az El Nino jelenségnek? Tényleg gyakoribbak lesznek-e a környezeti anomáliák a jövőben és mi lesz a magyar mezőgazdasággal? Milyen üzenete van annak, hogy a 2023-as klímacsúcsot Dubajban szervezték meg? Mi a mérlege a zöld átállás szempontjából az akkumulátorgyártás felpörgetésének? A Portfolio Checklist január 5-i adásában Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Közép Európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke volt a vendégünk.
Miközben az Európai Unió a 2024. júniusi parlamenti választásokra készül, a nacionalista pártok választói támogatottságának növekedése a tagállamokban veszélyezteti a blokk ambiciózus zöld megállapodását. A konzervatív és szélsőjobboldali erők térnyerése potenciálisan gyengítheti az EU azon kötelezettségvállalását, hogy 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást érjen el, mivel ezek a politikai tömörülések azzal kampányolnak, hogy túl magasak a tiszta energiára való átállással járó ipari és társadalmi költség – írja a Reuters.
Az ENSZ dubaji éghajlat-változási konferenciáján (COP28) is heves vitákat generált, hogy az Európai Unió fokozatosan bevezet egy kvázi-karbonadót, a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmussal (CBAM). A rendszerben gyakorlatilag az unión kívülről, kvótakereskedelmi rendszer nélkül működő gazdaságokból importált alapanyagoknál, alkatrészeknél vetnek ki plusz terheket. Bár ez sok terméknél áremelkedést hozhat, de segíti a klímacélok elérését, valamint megvédheti az EU-s ipar versenyképességét is a dömpingáruval szemben.
Az elmúlt hetekben szinte divattá vált a klímacsúcsokról, és különösen a dubaji 28. klímakonferenciáról háborogni, és az azokról való panaszkodásban egymásra licitálni. Én is hónapokig haboztam, hogy részt vegyek-e az eseményen, mert annyi etikai aggályom van ezzel kapcsolatban. Végül meggyőztem magam, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnökének azért ott a helyem, és két nappal a klímakonferencia kezdete előtt végül rászántam magam az utazásra.
Amikor reggel fél 8-kor félkómásan bedörrentjük a kotyogós kávéfőző alatt a tűzhelyet, vélhetően nem gondolunk bele abba, hogy ezt az egyszerű mozdulatot mintegy 2,3 milliárd embernek nem áll módjában megtennie a Földön. Márpedig amíg a nyugati világban alapvetésnek számít és könnyen elérhető a biztonságos és tiszta főzés és sütés lehetősége, eközben világszerte több mint 2 milliárd ember nem fér hozzá ezekhez az erőforrásokhoz, ehelyett szénnel, kerozinnal, fával és faszénnel kénytelenek megoldani ezt a feladatot. Ez pedig nem csak rendkívül sok időbe kerül és környezetromboló hatású, de az egyik vezető idő előtti halálozási tényezőnek is számít.
Összességében idén is növekszik a Föld országainak szén-dioxid-kibocsátása, ezen belül viszont a legnagyobb szennyezők közül az Egyesült Államoké és az Európai Unióé csökken, jelentősen emelkedik viszont Indiában és Kínában, derül ki a Global Carbon Projekt legfrissebb elemzéséből.
Hárommilliárd dolláros támogatást ajánlott fel a Zöld Klíma Alap számára az Egyesült Államok részéről Kamala Harris amerikai alelnök szombaton Dubajban az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28). A bejelentés szépen hangzik, de töredéke a valós igényeknek.
Hamarosan megkezdődik az újabb éves – november 30. és december 12. között megrendezendő – klímakonferencia az Egyesült Arab Emírségekben. A kabuki színházhoz (a négy fő japán színházi műfaj egyikéhez – a szerk.) hasonlóan látványos történések követik majd egymást: magán repülőgépekkel fognak érkezni politikusok és hírességek; az eseményen felszólalók közelgő végzetet vizionálnak; a nem kormányzati szervezetek felelősöket kiáltanak ki; a politikai tárgyalások feszültté válnak és elkerülhetetlenül elhúzódnak; majd végezetül aláírásra kerül egy új klímamegállapodás, amelytől a konferencia résztvevői azt remélik, illetve úgy tesznek, mintha azzal meg lehetne változtatni a dolgok jelenlegi menetét.
Hajnalig gyúrták egymást az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács delegációi és végül megállapodtak az energiaszektorra vonatkozó szigorúbb metánkibocsátási és nyomon követési szabályrendszerről – derült ki a Tanács sajtóközleményéből. Az új szabályoknak globális hatása lesz, hiszen 2030-tól az EU-ba importált, viszonylag magas metánintenzitású amerikai, orosz és algériai földgázra is maximális értékeket írnak elő.
A klímavédelem és a profit nem zárják ki egymást, de a gyakorlatias és gazdaságilag életképes megoldásokra kell koncentrálni. A zöld átállásnak nemcsak környezetvédelmi szempontból van értelme, hanem gazdasági növekedést és munkahelyteremtést is generálhat, ez pedig hatékonyabb eszköz lehet a klímaszkeptikusok és a kormányok meggyőzésére, mint pusztán az éghajlatvédelmi célok emlegetése – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Bertrand Piccard, a Solar Impulse Foundation alapítója és elnöke, aki Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel is tárgyalt a magyar zöldátállás lehetőségeiről.
Volt már úgy vele a kedves olvasó, hogy egy mélyet beleszippantva a budapesti levegőbe egyből érezte, hogy „itt valami nincs rendben"? Az ilyenkor általánosan felmerülő lehetőségeken túl (csatornaszag, csak hogy a legkevésbé vulgárisat említsük) talán nem gondolunk egyből arra, hogy a levegő szennyezettsége, azaz a szálló por magas koncentrációja is diszkomfortot okozhat. Sőt; vannak olyan nagyvárosok, ahol kimutatták, hogy a növekedő légszennyezettség hány évvel (!) csökkenti a városlakók életkilátásait. De mégis mekkora a még egészséges mértékű szennyezettség, és hány főváros fér bele ebbe a határba? Hol a legjobb, és hol a legrosszabb a levegő, és mi ennek az oka?
A kormányoknak szigorúbb szabályokat kell alkotniuk az ingatlan- és más ágazatok szén-dioxid-mentesítésének elősegítése érdekében – hívta fel a figyelmet a holland ING Bank vezérigazgatója, arra figyelmeztetve, hogy a holland bank ezek nélkül nehezen fogja elérni az éghajlatvédelmi célkitűzéseket.
A nyáron lezajlott magyarországi társadalmi egyeztetés után a minap felbukkant az Európai Bizottság oldalán a Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) frissített, 259 oldalas angol, és 267 oldalas magyar nyelvű tervezete, amelyről itthon még nem volt bejelentés – szúrta ki a Portfolio.
Ettől még élesebb lehet a harc az igénylők között.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
