A magyar cégek négyötöde tartja még mindig súlyos problémának a korrupciót

A korrupcióellenes világnap alkalmából közzétett felmérés szerint Magyarország a 80%-os aránnyal a 11.  a tagállamok rangsorában, azaz nem számít kiugrónak. A románoknál 97%-ra nőtt, a görögöknél 95% körül stagnál, a portugáloknál 92%-ra ugrott ez az arány.

Érdekes az a statisztika is, hogy az egyes országokban a megkérdezettek hány százaléka tartja súlyos problémának a korrupciót. Magyarországon ez 48%, ami szintén a középmezőnybe tartozik a tagállamok között.

A válaszadók egyébként szkeptikusak a korrupció elleni fellépést illetően. Uniós szinten 51 százalékuk, Magyarországon 56 százalékuk tartja valószínűtlennek, hogy a korrupt személyeket és vállalkozásokat feljelentik a rendőrségnél vagy az ügyészségnél, illetve hogy az illetékes hatóságok lefülelik őket.

A felmérés szerint a magyar vállalkozások mintegy 7 százaléka tapasztalta mindössze, hogy valaki szívességet, ajándékot, vagy plusz pénzt várt volna el szolgáltatások teljesítése érdekében. Ez az arány az EU egészét tekintve 5 százalékos volt.

Amíg az unió egészében a cégek 30 százalékban, addig a magyar vállalkozások 24 százalékban tapasztalták azt az elmúlt három évben, hogy a korrupció meggátolta volna őket egy nyilvános pályázati, vagy közbeszerzéses eljárás elnyerésében.

A részrehajlást az üzleti életben ismerősök, vagy családtagok irányába az uniós válaszadók 45 százalékban, a magyar válaszadók 43 százalékban tartották elterjedtnek. Ez az arány a közintézmények tekintetében uniós szinten 42 százalékos, amíg Magyarországon 26 százalékos volt.

Az uniós vállalkozások 34 százalékban, a magyar cégek 24 százalékban tartották elterjedtnek a politikai pártok finanszírozását közbeszerzések elnyeréséért, vagy politikai döntéshozatalba való beleszólásért cserébe. Az adócsalást, vagy az áfa meg nem fizetését a magyar vállalkozások 20 százalékban tartották elterjednek, amíg ez az arány az unió egészében 30 százalékos volt. Egy szolgáltatásért cserébe ajándék, vagy ingyenes utazás felajánlását a magyar válaszadók 12 százaléka tartotta elterjedtnek, amíg ez az unióban 27 százalékos volt. A megvesztegetést az unióban 23, Magyarországon 24 százalékban tartották meglévő jelenségnek, amíg a kenőpénzek elfogadását a magyar cégek 29 százalékban, az unió egészében 23 százalékban tartották elterjedtnek - közölte az uniós bizottság.

Címlapkép forrása: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images