Lázárék lépnek: mindent visszacsinálnak
"A Miniszterelnökség nem ért egyet sem Gulyás Gergely, sem pedig az NGM a jövedéki biztosíték mértékéről, emeléséről szóló javaslataival.
Éppen ezért olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely visszaállítja a jövedéki biztosíték mértékét a 2014. január 1-i szintre" - közölte a Lázár János vezette minisztérium.
Ez volt a sokadik fordulat
1. A tavaly beterjesztett 2015-ös adócsomagban a kormány azt tervezte: az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő, valamint a köztes alkoholtermékek forgalmazásánál a jövedéki biztosíték összegét 22 millióról 150 millió forintra emeli.
2. Ez azonban a kisebb kereskedőket ellehetetlenítette volna. Gulyás Gergely fideszes politikus és a törvényalkotási bizottság ezért módosító javaslatot nyújtott be, mely sávosan határozta volna meg a jövedéki adó mértékét, az árbevétel arányában.
3. Az adócsomag zárószavazásakor azonban ezt a sávos javaslatot a parlamenti többség lesöpörte, mivel a kormány nem támogatta azt. Így a 2015-ös adótörvényekben benne maradt az egységesen magas 150 milliós jövedéki biztosíték.
4. Gulyás Gergely mindezt azzal magyarázta, hogy korábbi beadványukat, amelyik a hibát korrigálta volna az NGM technikai kifogások miatt nem hagyta jóvá, így arról nem tudtak szavazni. Ezért a sávos biztosítékról szóló szabályt a költségvetést megalapozó törvényhez nyújtották be, 2015. január 1-től lépett volna életbe.
5. Mire azonban parlamenti szavazásra került a sor, a Miniszterelnökség vezetésével úgy változott a szabályozás, hogy a sávos rendszer 2016-tól lépett volna csak életbe. Ezzel pedig a kisebb cégek megint nehéz helyzetbe kerültek volna, pont mint eredetileg.
6. Erre kedden Gulyás Gergely és a Fidesz-frakció bejelentette, hogy technikai hiba történt ismét és vállalják a felelősséget ezért. Be is nyújtottak egy módosító javaslatot, hogy még idén mégis sávos legyen az új rendszer március elsejétől. Terveik szerint a módosítás elfogadásával a sávos szabályozás még azt megelőzően - március 1-jén - hatályba lépett volna, hogy a megemelt jövedéki biztosítékot az érintett gazdasági társaságoknak teljesíteniük kellett volna. A február 16-i héten esedékes parlamenti ülésen szavaztak volna róla.
7. A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy ők a sávos megoldást támogatták, nem az egységes mértéket.
8. Ezek után érkezett a hír, hogy a Miniszterelnökség mindent visszaállítana a 2014-es állapotra, vagyis a jövedéki biztosíték mértéke maradna 22 millió forint.
9. Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság elnöke erre kedd este közleményben reagált. A Fidesz szerint a jövedéki biztosíték mértékének megváltoztatására 2014-ről 2015-re a kormány tett javaslatot, de üdvözlik, ha attól a kormány eltér, és kedvezőbb helyzetet teremt az alkohol-kiskereskedőknek. A fideszes bizottsági elnök szerint a kormány kezdeményezte a biztosíték mértékének megváltoztatását, de üdvözli, ha a kormány az ő, Font Sándorral közösen benyújtott javaslatánál is kedvezőbb helyzetet teremtene az alkohol-kiskereskedőknek, és ezt a javaslatot a Fidesz-frakció is támogatná.
Éppen ezért olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely visszaállítja a jövedéki biztosíték mértékét a 2014. január 1-i szintre" - közölte a Lázár János vezette minisztérium.
Ez volt a sokadik fordulat
1. A tavaly beterjesztett 2015-ös adócsomagban a kormány azt tervezte: az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő, valamint a köztes alkoholtermékek forgalmazásánál a jövedéki biztosíték összegét 22 millióról 150 millió forintra emeli.
2. Ez azonban a kisebb kereskedőket ellehetetlenítette volna. Gulyás Gergely fideszes politikus és a törvényalkotási bizottság ezért módosító javaslatot nyújtott be, mely sávosan határozta volna meg a jövedéki adó mértékét, az árbevétel arányában.
3. Az adócsomag zárószavazásakor azonban ezt a sávos javaslatot a parlamenti többség lesöpörte, mivel a kormány nem támogatta azt. Így a 2015-ös adótörvényekben benne maradt az egységesen magas 150 milliós jövedéki biztosíték.
4. Gulyás Gergely mindezt azzal magyarázta, hogy korábbi beadványukat, amelyik a hibát korrigálta volna az NGM technikai kifogások miatt nem hagyta jóvá, így arról nem tudtak szavazni. Ezért a sávos biztosítékról szóló szabályt a költségvetést megalapozó törvényhez nyújtották be, 2015. január 1-től lépett volna életbe.
5. Mire azonban parlamenti szavazásra került a sor, a Miniszterelnökség vezetésével úgy változott a szabályozás, hogy a sávos rendszer 2016-tól lépett volna csak életbe. Ezzel pedig a kisebb cégek megint nehéz helyzetbe kerültek volna, pont mint eredetileg.
6. Erre kedden Gulyás Gergely és a Fidesz-frakció bejelentette, hogy technikai hiba történt ismét és vállalják a felelősséget ezért. Be is nyújtottak egy módosító javaslatot, hogy még idén mégis sávos legyen az új rendszer március elsejétől. Terveik szerint a módosítás elfogadásával a sávos szabályozás még azt megelőzően - március 1-jén - hatályba lépett volna, hogy a megemelt jövedéki biztosítékot az érintett gazdasági társaságoknak teljesíteniük kellett volna. A február 16-i héten esedékes parlamenti ülésen szavaztak volna róla.
7. A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy ők a sávos megoldást támogatták, nem az egységes mértéket.
8. Ezek után érkezett a hír, hogy a Miniszterelnökség mindent visszaállítana a 2014-es állapotra, vagyis a jövedéki biztosíték mértéke maradna 22 millió forint.
9. Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság elnöke erre kedd este közleményben reagált. A Fidesz szerint a jövedéki biztosíték mértékének megváltoztatására 2014-ről 2015-re a kormány tett javaslatot, de üdvözlik, ha attól a kormány eltér, és kedvezőbb helyzetet teremt az alkohol-kiskereskedőknek. A fideszes bizottsági elnök szerint a kormány kezdeményezte a biztosíték mértékének megváltoztatását, de üdvözli, ha a kormány az ő, Font Sándorral közösen benyújtott javaslatánál is kedvezőbb helyzetet teremtene az alkohol-kiskereskedőknek, és ezt a javaslatot a Fidesz-frakció is támogatná.