Mi legyen a frankhitelesekkel? Nem csak a közvéleményt, de szakmai konferenciánk résztvevőit is kiemelten foglalkoztatja ez a kérdés. Mint ismeretes, a kormány és a Bankszövetség között formálódó megállapodás szerint az erre jelentkező frankhitelesek árfolyamát néhány évre rögzítenék, a piaci és a fix árfolyam közötti különbözetre pedig áthidaló forinthitelt képeznének a bankok. Ezt, vagy egy ehhez hasonló megoldást a résztvevők 39%-a tartott jobbnak, mint a jelenlegi helyzet fenntartását, vagy a frankhitelek más pénznemre történő átváltását. A néhány hete napvilágot látott tömeges forinthitelre váltást csak 4%-nyian támogatnák.
Míg az előző kérdés inkább a jól fizető ügyfeleket érinti, a késedelembe esett adósok számára fontosabb az a kérdés, milyen ütemezésben keríthetnek sort a bankok jelzáloghiteleik biztosítékainak érvényesítésére. A felszólalók döntő többsége szerint a moratórium hirtelen feloldása senki számára sem volna üdvözítő megoldás, ezért arra voltunk kíváncsiak, indokolt-e, hogy a kiszivárgott tervekben szereplő módon, negyedévenként az érintett közel 90 ezer darabszámú hitelállomány mindössze 5%-át árverezhessék el. 44% szerint az 5%-os limit használata helyes lenne, ennél lassabb feloldást azonban szinte senki sem tartott indokoltnak.
A következő szavazás már egy jövőbe mutató kérdést vetett fel: vajon mikor érheti el a lakossági jelzáloghitelezés volumene a válság előtti, 2007-es szintjét? 2007-ben 1437 milliárd forint jelzáloghitelt helyeztek ki a hazai bankok, ennek alig több mint negyedét érte csak el a tavalyi 384,34 milliárd forintos jelzáloghitel-nyújtás. A szavazás eredménye nem volt meglepő: bár csak 15% válaszolta azt, hogy soha nem fog visszatérni a 2007-ben látott aktivitás, a válaszadók négyötödének a következő három évben nem kerül erre sor.
A meglévő hitelek lejárati szerkezete mellett leginkább éppen az új hitelkihelyezés befolyásolja a bankok árfolyamszűrt hitelállományát. Tavaly a magyar bankszektor hitelállománya 3,2%-kal esett vissza, dinamikus növekedésre az idei évben sem lehet számítani. Szomorú hír a magyar bankok számára, hogy a konferencia résztvevőinek mindössze 13,3%-a vár idén növekedést. Ez a szám nem feltétlenül áll ellentmondásban a lakossági hitelezés várt fordulatáról szóló eredményekkel: míg a válaszadók alig több mint tizede várja, hogy idén összességében is nőhet a bankok lakossági hitelállománya, a hitelezési aktivitás további 40%-uk szerint már az idén növekedésnek indulhat.
Míg a vállalati hitelezésben egyre erősebbek a kínálati korlátok, a lakossági hitelezést továbbra is elsősorban a kereslet mozgatja, márpedig ez rendkívül alacsony. Érdekes kérdés, mi ennek a legfőbb oka: az általunk felvetett öt tényező közül a lakosság eladósodottsága miatti alacsony kockázatvállalás kapta a legtöbb szavazatot. Közel egyötöd szerint a forintkamatok túl magas szintje a fő ludas, illetve nem voltak kevesen azok sem, akik a hitelfelvétellel szembeni általános ellenszenvet jelölték meg.
Leginkább valószínűleg épp a túl magas forintkamatokra hivatkozók tartják szükségesnek a tavaly augusztusban betiltott euró alapú jelzáloghitelezés jogszabályi lehetőségeinek újbóli megteremtését, ám nem csak ők: a válaszadók 77%-a szerint a hitelezés beindításához szükség lesz az euróhitelekre is, ugyanakkor olyan véleménnyel is találkoztunk, mely szerint ehhez nem kell euróhitel, ugyanakkor ennek lehetőségét érdemes volna megteremteni.
A Magyar Nemzeti Bank szakértőinak javaslatai szerint elő kellene írni a bankok számára, hogy referenciakamathoz kötött, vagy fix kamatozású, hosszú kamatperiódusú jelzáloghiteleket kínáljanak. A bankszektor ebben a kérdésben nem egységes, és ez a szavazás eredményén is meglátszott: 58% szerint kellene ezt előírni számukra.
A közeljövő slágertermékei ugyanakkor nem a többéves kamatperiódusú jelzáloghitelek, még csak nem is a referenciakamathoz kötöttek lehetnek, sokkal inkább a kockázatalapú árazás elterjedése várható a válaszadók szerint, igaz, a fenti kategóriák nem feltétlenül zárják ki egymást. A lízing mint lakásfinanszírozási forma tündöklésére csak a válaszadók 18%-a számít.
Bár a válság, majd az új hitelközvetítői szavazás többszörösen is megtizedelte a hitelközvetítői piacot, a Portfolio.hu konferenciáján résztvevők túlnyomó többsége szerint továbbra is szükség van rájuk a jelzáloghitelezésben.