A lakosság harmadának nem kellett az ingyenes készpénzfelvétel
Portfolio
Tovább javult az előző évhez képest a magyar lakosság hangulata a mindennapi pénzügyeit illetően - derül ki a Deloitte-Scale BankIndex legfrissebb felméréséből. Nem csak a fogyasztási és megtakarítási lehetőségeket látják optimistábban az emberek, a hitelfelvételi kedv is az elmúlt két év legmagasabb értékét érte el. Ha folytatódik ez a trend, az már középtávon is a hitelpiac beindulásához vezethet. A lakossági bankolást átfogóan vizsgáló országos reprezentatív kutatás arra is rámutatott, hogy az emberek inkább kényelmesek a pénzügyeikben, és nem keresik aktívan az olcsóbb banki termékeket. Bár az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége sokakat megmozgatott, a lakosság közel egyharmada nem igényelte azt a bankjánál.
A korábbi kutatási tapasztalatokkal szemben a növekvő optimizmus már nem csak a fogyasztással és megtakarítással, de a hitelfelvétellel kapcsolatban is érzékelhető. Ennek köszönhetően mindhárom területen az elmúlt két év átlagát meghaladó optimizmust láthatunk. A bankok megítélése továbbra is ellentmondásos viszont a lakosság körében. A válaszadók közel kétharmada tartja fontosnak tevékenységüket, de csak alig több mint egynegyedük szerint működnek tisztességesen. Pozitív trend látszik kibontakozni viszont a multinacionális vállalatokkal kapcsolatban, így azokról kedvezőbben vélekednek az emberek, mint a pénzintézetekről - fejtette ki Fülöp András, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának vezető partnere.
Már nem csak az "utolsó mentsvár" a hitel
A hitelfelvételi hajlandóság 2012 eleje óta a múlt év decemberében mutatta a legmagasabb értéket. Bár még mindig alapvetően elutasítók az emberek a hitelekkel szemben, az elmúlt időszakban enyhült ez az elzárkózó magatartás. 2013 első félévéhez képest 5 százalékponttal csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem tartják valószínűnek, hogy a közeljövőben hitelt vesznek fel (73%).
Hasonló változások tapasztalhatóak a megtakarítási optimizmus terén is: 5.4 százalékponttal kevesebben érzik úgy, hogy továbbra sem tudnak majd többet félretenni, mint az elmúlt hónapokban (62%). Alig tapasztalható azonban változás a megtakarítással nem rendelkező lakosság arányában (88%), ezért az optimizmus növekedését elsősorban a magasabb jövedelműek derűlátása okozhatja.
Legnagyobb mértékben a fogyasztással kapcsolatban javult a lakosság hangulata. 2013. első félévéhez képest 6 százalékponttal csökkent azok aránya, akik úgy érzik, nem tudnak többet költeni a mindennapokban (61%). Míg korábban a fogyasztási és megtakarítási optimizmust kifejező indexek szorosan követték egymást, 2014 elején a két index közötti olló szélesebbé vált. A fogyasztási várakozások ugyanis februárban a karácsonyi időszakban mért csúcshoz képest kevésbé csökkentek.
A Deloitte BankIndex legfrissebb adatai szerint a lakosság egyre kevésbé tekint úgy a hitelekre, mint az "utolsó mentsvárra". A kedvező makro- és pénzpiaci környezetben várakozásaink szerint tovább enyhülhetnek a hitelekkel kapcsolatos ellenérzések. Ha minderre a kínálati oldal is megfelelően tud reagálni, akkor már a közeljövőben beindulhat a hitelpiac. A megtakarítások terén nem számítunk ugyanakkor további hangulatjavulásra a következő időszakban. Az emberek várhatóan a többlet jövedelmüket fogyasztásra fordítják, így tovább nőhet az olló a fogyasztói és a megtakarítási optimizmust kifejező indexek között - mondta el Szép Péter, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának partnere.
Körültekintőbben választunk megtakarítási terméket, mint hitelt
A lakosság mindennapi pénzügyekkel kapcsolatos döntéseit elsősorban a kényelem befolyásolja, nem jellemző, hogy tudatosan keresnék az olcsóbb megoldásokat. Az elmúlt hónapok alighanem egyik leggyakoribb pénzügyi döntése az ingyenes készpénzfelvétel igénylése volt, ami nagyszámban mozgatta meg az embereket. A jelentős médiavisszhang ellenére a lakosság közel egyharmada még nem élt ezzel a lehetőséggel. Az ingyenes készpénzfelvételt igénylők között az idősebb korosztályba tartozó, magasabb jövedelmű, aktív bankhasználók voltak felülreprezentáltak.
Termékválasztás esetén sem jellemző a körültekintés, a kedvezőbb banki ajánlatok keresése. A legtudatosabban a megtakarításai elhelyezése során dönt a lakosság: ebben az esetben jobban utánajárnak a részletes kondícióknak, mint amikor hitelfelvételről, vagy a folyószámlanyitásról van szó. A legtöbben azonban még így is annál a banknál keresnek terméket a félretett pénzük befektetésére, ahol más termékkel kapcsolatos szolgáltatást is igénybe vettek.
A pénzügyi termékismeret is hagy kívánnivalót maga után. A legkedveltebb fizetési forma például továbbra is a sárga csekk (80%), a csoportos beszedési megbízást pedig csupán a válaszadók 32%-a ismeri. A legnépszerűbb megtakarítási forma - noha csökkenő mértékben - még mindig a lekötött forintbetét. Az alacsony kamatkörnyezet hatására ugyan dinamikusan nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon nagysága, de a háztartások emellett elsősorban készpénzt halmoztak fel. Ezt jól mutatja az is, hogy a készpénzállomány 2013 decemberében 2560 milliárd forintos történelmi csúcsot ért el. Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy a készpénzhányad a háztartások nettó pénzügyi vagyonához képest alapvetően nem változott szignifikánsan 2008 óta, az átrendeződés az állampapíroknak és befektetési jegyek térnyerésének volt köszönhető.
Az alacsony kamatkörnyezet és tranzakciós illeték együttes hatására az elmúlt hónapok egyik jellemző trendje a készpénzvagyon növekedése volt. A lakosság és a pénzügyi szektor számára is kihívást jelent, hogy hogyan lehet ezt a jelentős készpénzállományt értékállóbb befektetések felé terelni. A lakosság részéről ehhez a kockázatvállalási hajlandóság növekedésére, a hozamvadászat elindulására lenne szükség. Az alacsony pénzügyi tudatosságra tekintettel azonban az is elengedhetetlen a likvid eszközökben tartott vagyonok "visszacsábításához", hogy a bankok egyszerűbb és átláthatóbb megtakarítási termékeket alakítsanak ki - tette hozzá Szép Péter.