Állampapír, készpénz, bankbetét - népszerűség szerinti sorrendben leginkább ezekbe a megtakarítási formákba helyezte el összesen 7,9%-kal gyarapodó megtakarítását a magyar lakosság 2015-ben. A befektetési alapok reneszánsza véget ért: ezek bővülését még a nyugdíjpénztárak és a szintén adókedvezménnyel megtámogatott életbiztosítások is megelőzték. 12 ábrán mutatjuk most be, hogy áll a magyar lakosság a pénzügyi megtakarításokkal.
Az egy évvel korábbi 9,5%-kal szemben tavaly 7,9%-kal gyarapodott a magyar háztartások pénzügyi megtakarítása, és meghaladta a 40 ezer milliárd forintot. Reálértéken is kiszámítottuk, mekkora a gyarapodás: a lakosság teljes pénzügyi megtakarítása ma 28%-kal ér többet, mint a válság elején, és csaknem háromszor annyit ér, mint 20 évvel ezelőtt.
A lakosság magatartását továbbra is az alacsony kamatkörnyezet határozza meg, hiszen a hagyományosan elsődleges megtakarítási formának számító bankbetétek kamatszintje 1% körüli mélyponton tartózkodik, így a hozamot preferálók az állampapírok, a likviditást előtérbe helyezők pedig a készpénz felé mozdultak el.
Ennek következtében a hét évvel ezelőtti 39%-ról 27%-ra apadt mára a bankbetétek aránya a (tőzsdén kívüli részesedések nélkül számított) megtakarításokon belül. A második helyen egyelőre a befektetési jegyek állnak, ezek nyomában lohol azonban a készpénz, amelynek a népszerűségét a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel és a tranzakciós illeték is növeli.
Az elmúlt évek három legnépszerűbb megtakarítási formája az állampapír, a készpénz és a befektetési jegy volt, utóbbi népszerűsége azonban lecsengett tavaly: az alapkezelői piaci a helyét keresi, miután a betét helyettesítőjeként funkcionáló, azonban ma már szintén alacsony hozamot termelő pénzpiaci alapok korábbi népszerűség-növekedését egyelőre nem sikerült más alapokkal megismételni.
2008-hoz képest az állampapírok mutatták fel állományukat tekintve a legnagyobb "ralit", hiszen ma csaknem 3,5-szer annyi állampapírral rendelkezik a lakosság, mint hét évvel ezelőtt. A befektetési jegyek csaknem 2,5-szeresükre növekedtek, ez a növekedés azonban tavaly megállt. Készpénzből pedig csaknem kétszer annyit használ a lakosság, mint hét éve.
A fenti számok persze nem feltétlenül csak az egyes megtakarítási formák népszerűségét mutatják, hanem az átértékelődési hatásokat is. Népszerűségi szempontból célszerűbb ezért a nettó tranzakciós adatokat venni, amelyek alapján a tavalyi év sláger befektetése 2014-gyel szemben már nem a befektetési alap, hanem az állampapír volt, ennek nyomában rögtön a készpénz loholt, a dobogó harmadik helyén pedig a bankbetét állt.
A lakosság állampapír-állománya tavaly 36%-kal nőtt, a készpénzállomány 20%-kal emelkedett. A nyugdíjpénztárak kerültek 5,4%-os relatív növekedésükkel tavaly a dobogó harmadik fokára.
Érdekes a betétállomány ismét megindult növekedése. Kötve hinnénk, hogy ez a kamatszint "stabilizálódásának" köszönhető, sokkal inkább annak, hogy a készpénz mellett a hasonlóan "működő" látra szóló betétekben parkoltatja, és ezen keresztül mozgatja pénzét a lakosság. Ahogy az alábbi ábrán látható, arányuk immár közel fele a betéteken belül.
Természetesen a befektetési alapok palettája sem homogén. A BAMOSZ (nemcsak lakossági alapokat tartalmazó) statisztikája alapján a pénzpiaci alapok csökkenését túlszárnyalta a vegyes alapok növekedése, a lenti ábra ellenére azonban a ténylegesen lakosságnál lévő befektetési alapok tranzakciói mindössze 62 milliárd forintos növekedést mutattak fel tavaly, ami alig szárnyalta túl a nyugdíjpénztárak és életbiztosítások tranzakciós növekedését.
A tőzsdei értékpapírok tranzakciói negatívumot mutatnak 2015-re, ilyen visszaesésre 2009 óta nem volt példa, ami a brókerbotrányok fényében nem is csoda. Az átértékelődéseknek (a részvénypiaci szárnyalásának) köszönhetően szerencsére így is nőtt a részvények értéke.
Végezetül a március 1-jei konferenciánkon részletesebben is tárgyalt életbiztosításokra érdemes kitérnünk. A harmadik negyedévben nagyot esett az ügyfélvagyon a piaci turbulenciák hatására, a negyedik negyedévben azonban sikerült ezt mintegy harmadrészben "jóvátenniük" a biztosítóknak. A tranzakciók sem alakultak rosszul, ebben a nyugdíjbiztosításokra befizetett összegek segíthették a piacot.
A fentiek ellenére tovább csökkent az életbiztosítások szerepe a lakosság teljes pénzügyi vagyonán belül. Míg egykor 5,5% fölött volt az arányuk, mára ez 4,5% alá csökkent (ebben a teljes pénzügyi vagyont vettük figyelembe, tőzsdén kívüli részesedésekkel együtt).
Tavaly egyébként 2,6%-kal nőtt az életbiztosításokban fekvő lakossági vagyon.