Folytatta az egyeztetéseket a Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség a vállalati hitelezés bővítéséről és a kibercsalások elleni fellépésről – jelentette be Varga Mihály, miután hivatalában fogadta a Bankszövetség vezetőit. A jegybank közleménye szerint Varga kiemelte: céljuk, hogy a bankszektor stabilitásának megtartása mellett érdemben bővüljön a vállalati hitelezés, csökkenjenek az ügyfelek pénzforgalmi terhei, egyúttal a bankok az eddigieknél aktívabban vegyenek részt a pénzügyi visszaélések kivédésében.
Az euró árfolyama már hetek óta viszonylag szűk sávban, 401-405 forint között oldalazik. Sőt, az április közepi lokális mélypont óta valójában egy kisebb forinterősödő hullám alakult ki az euró ellenében, az amerikai dollárral szemben pedig ennél jóval jelentősebb erősödés tapasztalható. A forint stabilitásában a jegybank is erősen érdekelt az inflációs kockázatok miatt, ami látszik is a piac által árazott kamattöbbleten a régiós versenytársakhoz képest. A piac ugyanakkor mindettől függetlenül a jelenlegihez képest alacsonyabb hazai kamatokra számít jövőre, így a forint tartós és jelentős erősödése valószínűleg csak akkor lehetne reális forgatókönyv a jelenlegi szintekről, ha az MNB meglepné a piacot, és mégsem csökkentené a kamatokat 2026-ban.
A globális piacok stabilizálódása és a befektetői bizalom erősödése jellemezte az elmúlt hetet, miközben az amerikai és európai tőzsdék több éves csúcsokat döntöttek. A forint árfolyama az euróval szemben gyakorlatilag stagnált, míg a Moody's hitelminősítő döntése nem hozott változást Magyarország megítélésében. A hét legfontosabb eseménye a Fitch Ratings péntek esti hitelminősítői döntése lesz, amely a magyar gazdaság kilátásaira és a befektetői hangulatra is hatással lehet. A másik legfontosabb esemény az Európai Központi Bank kamatdöntése lesz. Emellett számos kulcsfontosságú adat érkezik, például az euróövezeti GDP, az amerikai foglalkoztatottsági adatok és a magyar ipari termelés alakulása. Valamint megtudhatjuk, miért kapott nagy pofont a magyar gazdaság az első negyedévben.
A lengyel közvélemény figyelmét is felkeltette a magyar jegybanki alapítványok körüli botrány, különösen amiatt, mert a jegybanki alapítványi tulajdonban lévő lengyel GTC ingatlantársaság vitatott ügyletei lengyel nyugdíjpénztári befektetéseket is érintenek – számolt be a Gazeta Wyborcza.
A jegybank keddi kamatdöntése sem befolyásolta érdemben a forint árfolyamát, ugyanott jár a magyar deviza, ahol a döntés előtt.
Újabb kiadáscsökkentés jön a jegybanknál – közölte a sajtóval a Magyar Nemzeti Bank.
Továbbra is kockázatok övezik az inflációs pályát, emiatt óvatos és türelmes megközelítés indokolt - mondta keddi sajtótájékoztatóján Varga Mihály. Az MNB elnöke hangsúlyozta, hogy a fentiek mentén döntött a Monetáris Tanács a 6,5%-os alapkamat és a kamatfolyosó szinten tartásáról.
A várakozásoknak megfelelően 6,5%-on hagyta az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, és a kamatfolyosó sem változik. A szakértők szerint a továbbra is élénk infláció mellett nincs túl nagy tér a további lazításra, még akkor sem, ha a gyenge gazdasági növekedés azt indokolná.
Jó néhány hónapig még nem lesz tere a kamatcsökkentésre az MNB új vezetésének, sőt az is elképzelhető, hogy 2025-ben nem változik majd a 6,5%-os alapkamat. Jövőre sok múlik majd az infláció és az árrésstopok alakulásán, vannak olyan elemzők, akik szerint 2026-ban is legfeljebb jelképes lazításra lesz lehetőség. A forinttól a jelenlegi szintről már „nem vár nagy csodát” az elemzők többsége, lassan kifulladhat a magyar deviza ereje, felfelé viszont lehet tér a gyengülés előtt, ha fordulna a hangulat.
“Hitel, kamat, stabilitás” címmel tartotta előadását a Magyar Nemzeti Bank új elnöke a Portfolio csütörtöki Hitelezés 2025 konferenciáján. A szakmai közönséget megnyugtatva Varga Mihály már az elején kijelentette, hogy a bankrendszer az elmúlt években a stabilitás példája volt, nem pedig a probléma része. A bankok sokkellenálló-képessége erős, hitelkínálati korlátok nincsenek, ugyanakkor be kell indítani a vállalati hitelezést, továbbá kezelendő problémának nevezte a magas és átláthatatlan banki pénzforgalmi költségeket, ezért a lakossági díjakról szóló áprilisi megállapodás után a vállalati oldalról, különösen a kkv-hitelezés beindításáról is egyeztetni szeretnének a bankokkal.
Bemutatták az MNB Lakáspiaci jelentését, a jegybank elemzői szerint 2025 első negyedévében 19%-kal drágulhattak a budapesti lakások az egy évvel korábbi szinthez képest. A nagy keresletet a tartós makrogazdasági folyamatokon túl olyan alkalmi tényezők is hajtották, mint a rekordösszegű állampapír-kifizetések. Országosan valamivel enyhébb, 15%-ra tehető az éves lakóingatlan-áremelkedés üteme. A hitelezés pörög, 2025 első két hónapjában éves alapon 47%-os bővülést mutatott a kihelyezett lakáshitelek volumene. Az új lakások építésének alacsony szintje okán Magyarországé az Európai Unió leglassabban megújuló lakáspiaca.
A bankrendszer a konjunktúra enyhe romlását tapasztalta 2024 végén és 2025 elején - mutatja az MNB friss Banki Konjunktúrafelmérése.
Minden idők egyik legturbulensebb negyedévén van túl a magyar megtakarítási piac, hiszen mintegy 1700 milliárd forintnyi kamatot és lejáró tőkét fizettek ki a lakossági állampapírok az év első három hónapjában, amire még nem volt példa. A nagy kérdés az volt, mely megtakarítási szegmensek profitálnak ebből, és az MNB hétfőn közzétett számai lényegében megadják az „előzetes” (a március végi állapotot tükröző) választ: miközben az állampapírpiacon maradt a kifizetések csaknem kétharmada, minden korábbinál több lakossági tőkét vontak be a befektetési alapok, és szépen híztak a folyószámlabetétek is, de teljesítményük önmagukhoz képest nem volt kiugró. Historikusan az életbiztosítások értékesítése volt a leglátványosabb, esetükben ugyanis meglepően nagy tőkebeáramlás történt.
Podcastsorozatban meséli el jegybankelnöki és miniszteri szemszögből az elmúlt 12-15 év magyar gazdasági fejlődését Matolcsy György korábbi MNB-elnök.
Kedd reggel 10 órakor ülést tart a parlament Gazdasági Bizottsága, ahol egyetlen érdemi napirendi pont szerepel. A bizottság dönt "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat" című önálló bizottsági indítvány benyújtásáról. A dokumentum jelen pillanatban még nem elérhető nyilvánosan elektronikus úton, viszont Tordai Bence ellenzéki képviselő elérhetővé tette azt. Ebből kiderül, hogy a módosítás 4-re emelné az alelnökök számát.
Áprilisban 4,2%-kal emelkedtek az árak éves összevetésben, ami csökkenést jelent a márciusban látott drágulási ütemhez képest, viszont az elemzői konszenuzust meghaladta. A pénzromlási ütem közzététele után küldött elemzői reakciókból kiolvasható, hogy a részletes adatokban mi okozott leginkább kellemetlen meglepetést, egyesek szerint a kilátások sem túl rózsásak. Abban nem egységesek a szakértők, hogy a jegybanknak a friss adatok fényében milyen mozgástere van.
Irán az egész világgazdaságot megrengetheti.
Az éjszakai csapást követően nyilatkozott az alelnök.
Rugalmatlanabb, kiszámíthatatlanabb, bonyolultabb lesz minden?
Sajtótájékoztatót tartott a Pentagon.
Az EU digitális átalakulásához szükséges technológiák, szolgáltatások 80%-át nem az EU-ban állítják elő.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
