Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében az MNB Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntését és az azt követő tájékoztatót értékeltük, de szó volt arról is, hogy mit tehet az MNB a magas szolgáltatásinflációval szemben. Vendégünk volt Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A második blokkban a meglepetést okozó, májusi kereseti adatokról kérdeztük Hornyák Józsefet, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét.
A június közepén indult fokozatos forinterősödés a keddi MNB-kamatdöntés előtt megállt, azóta a 25 bázispontos vágás és az idénre kilátásba helyezett további akár 1-2 vágás mellett inkább kicsit gyengült a forint. Ebben az erősebb dollár is szerepet játszhat, a ma beérkezett BMI-adatok az euró további gyengülését hozták, ami fájt a forintnak is. Az euró ellenében jócskán 390 felett, a dollár ellenében 360 felett mozog szerdán a forint.
A piaci elemzők többsége által várt 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott ma végre a Magyar Nemzeti Bank 6,75%-ra, és délután közzétette a döntéshez kapcsolódó szöveges indoklást is. Ebből az derült ki, hogy a jegybank szerint továbbra is szigorú irányultságú monetáris politikára, és az általa fenntartott pozitív reálkamatra van szükség "a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez".
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke ma délután 3 órakor online háttérbeszélgetést tart, egy órával a kamatdöntés után.
Se az üzemanyagválság esélye, se Joe Biden visszalépése, se a váratlan kínai kamatvágás nem mozgatta meg péntek estéhez képest hétfő reggelig a forintot, a 390-es szint közvetlen közelében kezdte a hetet az euróval szemben. Aztán volt egy forintgyengülés reggel, de utána éles fordulatot láttunk, és hétfő délre már hathetes csúcsra kapaszkodott a magyar fizetőeszköz 389-nél. Kedden az MNB a Portfolio felmérése szerint folytatja majd a kamatcsökkentési sorozatát: óvatos, 25 bázispontos vágást hajthat végre, ez lehet magyar szempontból az egyik fő esemény a héten.
A tranzakciós illeték augusztus 1-jei megemelése és októberi 1-jei kiterjesztése előtt olyan cikk jelent meg hétfőn az MNB honlapján, amely nagymértékű díjemelések helyett az elektronikus fizetések használatának az ösztönzésre, az ingyenes átutalások elterjesztésére és mértékletes díjemelésre szólítja fel a bankokat. A jegybanki szakértők cikkében bravúros módon nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.
Az Európai Bizottság az európai adatstratégiáról szóló 2020. évi közleményében megfogalmazta azt az irányvonalat, hogy az EU olyan szabályozási környezetet hozzon létre, amely elősegíti az adatgazdaságban betöltött részesedésének növekedését annak érdekében, hogy az megfeleljen az EU gazdasági súlyának. A cél egy egységes európai adattér létrehozása, amely segíti a vállalkozásokat az európai piac mérete adta lehetőségek kiaknázásában, miközben biztosítja az érzékeny, személyes és üzleti adatok biztonságát. E stratégia egyik alappillére az adatokhoz való jobb hozzáférésre, az adatmegosztásra és az adatok felhasználására vonatkozó szabályozási keret megalkotása. Az adatmegosztás ugyanis lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy olyan innovatív és testre szabott szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek jobban megfelelnek az ügyfelek igényeinek és lehetőségeinek, fokozva a piaci versenyt. Ezáltal erősödhet a fogyasztók pénzügyi tudatossága és műveltsége, kiszélesedhet a választható pénzügyi szolgáltatások köre, ugyanakkor olcsóbbá és könnyebbé válhat az azokhoz való hozzáférés.
Átment Virág Barnabás MNB-alelnök múlt heti üzenete a piacok felé, amikor azt mondta: júliusban az asztalon lesz a kamatvágás. A Portfolio felmérésében megkérdezett elemzők nagy része szerint ugyanis holnapi ülésén folytatja a kamatcsökkentést a jegybank. Az MNB a legutóbb kamatdöntő ülésen még a monetáris politika új szakaszáról beszélt, amit akkor a kamatemelések szüneteltetéseként értelmezhettünk, ám azóta érdemben változott a környezet pozitív irányban. Abban már nincs ekkora egyetértés az elemzők között, hogy jövőre hogyan alakul a kamatpálya.
Tíz év alatt a másfélszeresére nőtt a kötelező biztosítással közlekedő gépjárművek száma Magyarországon, csak személygépkocsiból 4,3 millió biztosított jármű fut az útjainkon. A károk gyakorisága egyre kedvezőbb: tavaly a gépjárművek 2,2 százalékát érte olyan kár, amit bejelentettek a biztosítónak, ez a Covid legkevésbé forgalmas időszakához hasonló alacsony szám. A kárinfláció viszont tombol: az átlagos kár nagysága csaknem megduplázódott tíz év alatt, miközben a biztosítási díjak a 23%-os adó megjelenésével együtt is „csak” másfélszeresükre, az utóbbi időben az infláció alatt emelkedtek. Nem a biztosítók szedték meg tehát magukat a kedvező baleseti statisztikákon: tavaly mindössze 4 milliárdot kerestek a kgfb-n, és 123 milliárd ment a károkra, miközben az állam több mint 50 milliárd forintot szedhetett be adóként a kötelező biztosításokból.
Az MNB témavizsgálat során tekintette át hat hitelintézet online személyi kölcsön igénylése kapcsán az ügyféltájékoztatási gyakorlatot. Bár jelentős jogsértés nem merült fel, a felügyelet a kisebb hiányosságok megszüntetéséért, s az átláthatóbb tájékoztatásért több intézkedést is hozott. A feltárt problémák miatt kiszabott 6,6 millió forint bírság mellett a felügyelet figyelemmel követi a hiányosságok kijavítását is – közölte a jegybank.
Az MNB vezetői körlevelet adott ki a hazai hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak az online hiteligénylésekhez kötődő visszaélések megelőzésével kapcsolatos elvárásairól. Ezek egyike, hogy az ügyfelek – saját döntésük alapján – megtilthassák a személyi hitel online módon való igénylését az internetbanki vagy mobilbanki eszközeikről. Ezzel meggátolható az, hogy a csalók személyi hitelt igényeljenek - közölte a jegybank.
Több mint 400 millió forintnyi saját részvényt vásárolt az OTP tegnap a tőzsdén – derül ki a vállalat közleményéből.
Nem hivatalos felületeken tette közzé akvizíciós terveit az OTP, ezért az MNB 5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a bankra rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének megsértése miatt. Az MNB közleménye szerint az OTP a hivatalos közzétételi rendszer mellőzésével számolt be – az osztalék mértékét is befolyásoló – bankvásárlási tervének részleteiről.
A magyar bankrendszer rekordmagas, 1471 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta a 2023-as évet, ami 20 százalék feletti sajáttőke-arányos nyereséget jelentett a hitelintézetek számára. A hazai bankok képviselői szerint ugyanakkor egyedi sajátosságok (a támogatott lakossági hitelek számviteli sajátosságai és a külföldi leánybankokkal kapcsolatos tételek) kiszűrését követően a bankrendszer mindössze 11 százalékos sajáttőke-arányos nyereséget produkált, ami alig haladja meg az ez időszakban elérhető állampapír-piaci hozamot. A cikkben amellett érvelünk, hogy (1) a valóság ennél bonyolultabb, (2) ha korrigáljuk az eredményt, érdemes azt teljeskörűen elvégezni és (3) mindent összevetve a bankok jövedelmezősége tényleg kimagasló volt 2023-ban, amelyben meghatározó szerepet játszott az MNB-től származó kamatjövedelem.
Az infláció a májusi 4%-ról 3,7%-ra mérséklődött júniusban. Ahogyan azt cikkünkben jeleztük, a vártnál alacsonyabb mutatót mélyebben elemzve már egyáltalán nem olyan szép a kép. A Magyar Nemzeti Bank aktuális havi értékelése megerősíti azt a képet, hogy a csökkenés mögött sok az egyedi tényező, az alapfolyamatok nem mutatnak érdemi mérséklődést.
Az MNB 15 millió forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta a Forrást a piaci visszaélésekről szóló uniós rendelet megsértése miatt. A tőzsdei kibocsátó saját értékpapírjai visszavásárlása során hamis, félrevezető jelzéseket adhatott a befektetőknek a Forrás/T és Forrás/OE részvények forgalmát, keresletét és kínálatát, illetve árfolyamát illetően.
A Harvard professzorának cikke.
Ha eső nem is lesz, a szél legalább megélénkül.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
A Bradley hírneve töretlen marad.
Ezek másfajta rakéták lennének.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
