Az elektronikus fizetések számának aránya folyamatosan nő Magyarországon, míg 2015-ben ez 9 százalék volt, 2022-ben már a tranzakciók egyharmadánál elektronikusan fizettünk a boltokban - állapítja meg az MNB szakmai cikkében. A digitális fizetési infrastruktúra folyamatosan fejlődik, a vásárlási szokásokban pedig érdekes mintákat fedezhetünk fel napokra lebontva is. Izgalmas megfigyelés az is, hogy a vásárlók egyre többet költenek azokban a boltokban, ahol az elektronikus fizetésnek nagyobb az aránya a készpénzzel szemben.
Pár évvel ezelőtt írtam egy cikket a Portfolio.hu-ra, amelyben elmondtam a véleményemet a pénzforgalom fő kérdéseivel kapcsolatban. Annak állításait ma is vállalom, ellenvélemény nem jött vele kapcsolatban. Most egy újabb témát vetek fel, amelyet napjainkban szintén esedékesnek tartok, ugyanis alapos félreértésekre ad okot, még igen magas szinteken is. Időről időre felmerül ugyanis, hogy a távol-keleti (elsősorban kínai) QR-kódon alapuló fizetés mennyivel fejlettebb a többi fizetési típushoz képest és mennyire le vagyunk maradva ebben a kérdésben. Előljáróban: ez a hype (mai, enyhébb értemezésben felbuzdulás) elsősorban a szabályozók, ennek nyomán kisebb mértékben a sajtó és sokkal kevésbé a pénzügyi szakma részéről figyelhető meg.
Értesüléseink szerint az elmúlt napokban befektetői háttérbeszélgetéseken a Magyar Nemzeti Bank vezetői tisztább képet vázoltak fel a várható jegybanki kamatpályáról. A tegnapi jelzések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a forint árfolyama leállt a 400-as szint ostromával és erősödésnek indult.
A közösségi finanszírozással kapcsolatban a hazai fórumokon megjelent írások sok esetben nem nélkülözték azt a felütést, amely szerint a közösségi finanszírozás a közeljövőben jelentősen fel fog futni Magyarországon, tőkét biztosítva ezzel a finanszírozást igénylő projektek számára. Valóban beindult hazánkban ez a külföldön – elsősorban az Egyesült Államokban – már bejáratott forrásgyűjtési forma? Jelen cikk ezt a kérdést kívánja körbejárni, elsősorban a tevékenységgel összefüggő engedélyezési és felügyeleti feladatokat ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) szemszögéből. A téma közelmúltbeli aktuallitását pedig az adja, hogy 2023. november 10. napjától kizárólag felügyeleti engedéllyel végezhető a közösségi finanszírozási tevékenység.
Az MNB a bizalmi vagyonkezelő ügyfelek banki átvilágítását és az ehhez kötődő monitoringtevékenységet áttekintő témavizsgálata nyomán 10 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, míg az Erste Bankot figyelmeztetésben részesítette. Az intézkedések nem befolyásolják a hitelintézetek megbízható működését, de kijavításukra szükség van - közölte a felügyelet.
Alapvetően a magyar kormány és a jegybank közötti ellentét felerősödése áll a forint elmúlt időszakban látott gyengülése mögött, az ugyanis elbizonytalanítja a befektetőket - olvasható a Reuters hírügynökség elemzésében, amely azok után született, hogy a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama megközelítette a 400-as szintet.
Az MNB határozott álláspontja az, hogy "a jegybankról szóló törvény módosítását célzó tervezet jelenlegi formája befolyást gyakorolna a jegybank függetlenségére" – állapította meg kedden délután kiadott közleményében a jegybank.
A vállalatok nehéz gazdasági környezetének fő oka, „a problémák közös gyökere az infláció, így csak az árstabilitás állíthatja helyre a gazdasági bizalmat, a termelés és a beruházások újbóli növekedését” – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank több gazdasági, illetve vállalati hangulati felmérés, valamint konjunktúra-index vizsgálata alapján.
Az MNB 28,5 millió forintos bírságot szabott ki az MFB-nek és felügyeleti intézkedéseket vár el a pénzintézettől - derül ki a BÉT-en közzétett közleményből.
A Magyar Nemzeti Bank közleményben cáfolja, hogy megromlott volna a kapcsolt Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György jegybankelnök között.
Az MNB összesen 14 millió forint felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a CIG Pannónia Életbiztosítóra a terméknyilvántartási, kiszervezési, tartalékszámítási, IT-biztonsági, megfelelőségi, kockázatkezelési, a biztosítási szerződések tartalmi elemeit érintő, termékfelügyeleti, ügyféltájékoztatási és panaszkezelési hiányosságok miatt. A feltárt problémák nem veszélyeztetik a biztosító megbízható működését - közölte az MNB.
A forint koronavírus-járvány előtti többéves leértékelődési trendhez térhet vissza hosszú távon, ha nem jelentkezik valamilyen külső sokkhatás. A Magyar Nemzeti Bank várhatóan az év második felére lassabb kamatvágási ütemre térhet át, de akár tarthatja is a kamatszintet. Részben amiatt, ha a többi feltörekvő piaccal szemben megszűnik a kamatelőny, részben pedig az inflációs szint alakulása is indokolja, hogy lassabban csökkenjen a magyar alapkamat. A forint árfolyamban még benne lehet a jegybank és a kormány közötti konfliktus negatív hatása is – fejtette ki a Portfolio-nak Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makroelemzője a magyar deviza kilátásaival kapcsolatban.
Az elmúlt napokban minden a forintról szólt. Számos érdekes elemzést olvastam a hazai deviza árfolyamát befolyásoló hírekről, adatokról, de van egy olyan tényező, amiről még nem esett szó. Cikkemben annak járok utána, hogy a piac milyen sztoriban hisz a forinttal kapcsolatban.
Lassan túl vagyunk az idén először meghirdetett, március 1-től március 31-éig tartó lakásbiztosítási kampány első hetén. A kezdeti tapasztalatok alapján a biztosítók jelentős díjkedvezményekkel kezdtek neki a kampánynak, és úgy tűnik, csökkenhet a piaci koncentráció is a kisebb szereplők örömére. Eközben az MNB friss statisztikákat tett közzé a lakásbiztosítási piacról, ezeket mutatjuk be az alábbiakban nyolc ábrán.
Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki az Equilor befektetési szolgáltatóra, mivel folyamatos felügyelése során megállapította: a társaság nem teljesítette maradéktalanul a korábbi vizsgálatában előírtakat. A felügyelet ismételten feltárta, hogy a társaság befektetési tanácsadását több esetben alkalmassági teszt, illetve a szolgáltatás végzését megalapozó szerződés nélkül nyújtotta, továbbá egyes esetekben olyan pénzügyi eszközöket ajánlott az ügyfelek részére, amelyek nem alkalmasak azok számára.
Mindössze 21 milliárd forint nyereséggel zárta a tavalyi évet a túladóztatott magyar biztosítási szektor, ami 11 éves mélypontot jelent. A díjbevételek csak 5,7%-kal növekedtek, reálértéken a korrigált díjbevételek 4,5%-kal visszaestek. A vagyon- és felelősségbiztosítási károk 27 milliárd forinttal nagyobb mértékben rontották az eredményt (főleg a gépjárműkárok miatt), mint az aszályokkal sújtott előző évben. Az MNB szerdán közzétett friss éves adatait elemezzük.
Az agrártermékek kereskedelménél szigorú korlátozásokat vezetnek be.
Kockázatos eszközöket semmisítettek meg.
Az idei fesztivál három fő pillér köré épül.
Rengeteg pénzt kereshet ezzel a húzásával.
A választás implikációiról Takácsy Dorka Oroszország-szakértőt kérdeztük.
Újra jön az Edison program.
A befektetési szakember a Portfolio Checklist vendége volt.