Az utóbbi hónapokban élénk vita folyt arról, hogy a kormány árstopjai hatásosak lehetnek-e az infláció visszafogásában. A Magyar Nemzeti Bank friss előrejelzése szerint az idei évben bevezetett árkorlátozó intézkedések éves szinten 0,8 százalékponttal mérsékelhetik a 2025-ös áremelkedési ütemet – ennek azonban jövőre ihatjuk meg a levét.
A magyar inflációs cél 2027 elején teljesülhet (3%), a fokozatosan élénkülő gazdaság jövőre is csak 2,8%-os GDP-bővülést produkálhat - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent Inflációs jelentéséből. A munkaerőpiac lazulása már érezhető, ugyanakkor a bérdinamika csak fokozatosan lassul, és még mindig magas.
Az MNB ajánlása alapján a hitelező pénzügyi szervezeteknek hitelnyújtás előtt kérdőívben kell felmérni a kölcsönt igénylő vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kockázatait. A korábbi, 2024 szeptemberében közzétett ajánlás után most egy frissített verziót tett közzé a jegybank, ezzel hatályon kívül helyezte a korábbi ajánlást 2025. július 1-től. Abban nincs változás, hogy a felügyeleti elvárást 2025 júliusától az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében kell alkalmazni, majd a következő években fokozatosan egyre alacsonyabb szerződéses összegeknél is.
Ahogyan arról beszámoltunk, mai kamatdöntő ülésén változatlanul, 6,5%-on hagyta az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank. A döntés megfelelt a várakozásoknak, ezzel immár kilencedik egymást követő alkalommal tartja szinten az alapkamatot a jegybank. A kamatdöntést követően Varga Mihály jegybankelnök tartott sajtótájékoztatót, ahol a legfontosabb üzenet változatlanul elhangzott: szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.
Jelentősen rontotta az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Mai kamatdöntő ülésén változatlanul, 6,5%-on hagyta az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank. A döntés megfelelt a várakozásoknak, ezzel immár kilencedik egymást követő alkalommal tartja szinten az alapkamatot a jegybank. A mai MNB-kommunikáció azonban így is tartogat izgalmakat.
Gyakorlatilag borítékolható, hogy a Monetáris Tanács keddi ülése után is marad az eddigi 6,5%-os alapkamat – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. A szakemberek szerint legkorábban ősszel lesz lehetősége a jegybanknak csökkentenie a kamatszintet, de akkor is legfeljebb egy 25 bázispontos vágás férhet bele, ha kedvezően alakulnak a körülmények. Érdekességek azonban már most is jöhetnek, hiszen megjelenik az MNB friss makrogazdasági előrejelzése, ami a középtávú prognózist tartalmazza.
Hiába próbálkozott erősödéssel a forint, az iráni-izraeli háború közbeszólt és rögtön visszaterelte a korábbi szűk sávjába. Kérdés, innen most lendül-e ki valamelyik irányba, ez elsősorban a háborús híreken és a beérkező makroadatokon múlhat. Előbbire nincs nagy ráhatásunk, ha tovább eszkalálódik a feszültség, az a kockázatkerülésen keresztül biztosan negatívan érinti majd a forintot.
Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank alelnökjelöltje szerint a jegybanknak türelmes, adatvezérelt és stabilitásorientált monetáris politikára van szüksége a továbbra is makacs infláció letöréséhez. Parlament előtti meghallgatásán hangsúlyozta: az inflációt vissza kell szorítani a 3 százalékos célhoz, különösen a maginfláció és a szolgáltatási szektor területén mutatkozó nyomás miatt.
Az MNB friss felmérése szerint a családi adókedvezmény növeléséből származó többletjövedelmet az érintettek kétharmada fogyasztaná el. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők 92 százaléka nem tervezi feltörni nyugdíjpénztári megtakarításait, elsősorban a lakásvásárlást tervezők aránya csökkent a körükben. A lakossági állampapír tulajdonosok 65 százaléka nem tervezi visszaváltani az állampapírját, a kamatfizetéseket pedig a megkérdezettek 48 százaléka újra állampapírba fektetné be.
Négy éve nem látott, 27 milliárd forintos háromhavi nyereséggel és példátlan, nettó 115 milliárdos életbiztosítási tőkebeáramlással zárta az első negyedévet a magyar biztosítási szektor. 65-95 milliárd forint közötti összeg áramolhatott a piacra részben az 1700 milliárdnyi kamatot fizető lakossági állampapírpiacról, részben pedig annak köszönhetően, hogy enyhült az extraprofitadó-nyomás az egyszeri díjas életbiztosításokon, így jobban megéri értékesíteni ezeket. Elsősorban ennek a főleg posta- és bankfiókokban értékesített terméknek tudható be, hogy ritkán látható mértékben, 24,2%-kal ugrott meg a biztosítók teljes díjbevétele az első negyedévben.
Folytatta az egyeztetéseket a Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség a vállalati hitelezés bővítéséről és a kibercsalások elleni fellépésről – jelentette be Varga Mihály, miután hivatalában fogadta a Bankszövetség vezetőit. A jegybank közleménye szerint Varga kiemelte: céljuk, hogy a bankszektor stabilitásának megtartása mellett érdemben bővüljön a vállalati hitelezés, csökkenjenek az ügyfelek pénzforgalmi terhei, egyúttal a bankok az eddigieknél aktívabban vegyenek részt a pénzügyi visszaélések kivédésében.
Az euró árfolyama már hetek óta viszonylag szűk sávban, 401-405 forint között oldalazik. Sőt, az április közepi lokális mélypont óta valójában egy kisebb forinterősödő hullám alakult ki az euró ellenében, az amerikai dollárral szemben pedig ennél jóval jelentősebb erősödés tapasztalható. A forint stabilitásában a jegybank is erősen érdekelt az inflációs kockázatok miatt, ami látszik is a piac által árazott kamattöbbleten a régiós versenytársakhoz képest. A piac ugyanakkor mindettől függetlenül a jelenlegihez képest alacsonyabb hazai kamatokra számít jövőre, így a forint tartós és jelentős erősödése valószínűleg csak akkor lehetne reális forgatókönyv a jelenlegi szintekről, ha az MNB meglepné a piacot, és mégsem csökkentené a kamatokat 2026-ban.
A globális piacok stabilizálódása és a befektetői bizalom erősödése jellemezte az elmúlt hetet, miközben az amerikai és európai tőzsdék több éves csúcsokat döntöttek. A forint árfolyama az euróval szemben gyakorlatilag stagnált, míg a Moody's hitelminősítő döntése nem hozott változást Magyarország megítélésében. A hét legfontosabb eseménye a Fitch Ratings péntek esti hitelminősítői döntése lesz, amely a magyar gazdaság kilátásaira és a befektetői hangulatra is hatással lehet. A másik legfontosabb esemény az Európai Központi Bank kamatdöntése lesz. Emellett számos kulcsfontosságú adat érkezik, például az euróövezeti GDP, az amerikai foglalkoztatottsági adatok és a magyar ipari termelés alakulása. Valamint megtudhatjuk, miért kapott nagy pofont a magyar gazdaság az első negyedévben.
A lengyel közvélemény figyelmét is felkeltette a magyar jegybanki alapítványok körüli botrány, különösen amiatt, mert a jegybanki alapítványi tulajdonban lévő lengyel GTC ingatlantársaság vitatott ügyletei lengyel nyugdíjpénztári befektetéseket is érintenek – számolt be a Gazeta Wyborcza.
A jegybank keddi kamatdöntése sem befolyásolta érdemben a forint árfolyamát, ugyanott jár a magyar deviza, ahol a döntés előtt.
Ez most sokakat érint.
Sokáig vezette a nagyvárost is.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
