Az okos befektetés ma már nem álom, hanem néhány kattintás kérdése. De hogyan válassz tudatosan, hogyan kerüld el a kezdők buktatóit. Most megmutatjuk!
23 500 milliárd euróra nőtt az európai befektetési alapok piaca 2024-ben – olvasható ki az Európai Befektetési Alapok és Vagyonkezelők Szövetsége (EFAMA) éves jelentéséből. A szervezet szerint gyors ütemben nő a passzív alapok piaci részesedése, aminek az egyik fő oka lehet, hogy a befektetők nagyon kedvező költségek mellett férnek hozzá a diverzifikált befektetésekhez. A magyarok kezében lévő, befektetési alapokban tartott vagyon régiós viszonylatban előkelő helyre sorolható, de így is csak töredékére rúg a fejlett nyugati és északi országok számainak.
Júniusban is folytatták a portfóliójuk átsúlyozását a lakossági befektetők, alig két hét alatt újabb 56 milliárd forintot vettek ki az inflációkövető állampapírokból, miközben az idei év két kedvencének tekinthető fix és bónusz állampapírok névértéken több mint 80 milliárdos növekedést könyvelhettek el. A heti értékesítési adatokból az is látszik, hogy mérsékelt a lakossági érdeklődés az állampapírok iránt, de ez nem meglepő, tekintve, hogy már korábban lecsengtek az új vásárlásokat elsődlegesen hajtó hatalmas állampapír-kifizetések.
Napvilágot láttak a magyarok megtakarításainak eloszlását részletező adatok: az Európai Központi Bank 2024-es gyűjtése szerint a magyar háztartások vagyona főként ingatlanban áll, míg a pénzügyi megtakarítások kisebb részt képviselnek a portfólióban. A leggazdagabb rétegek nem panaszkodhatnak, a nettó vagyon szerinti legfelső ötöd kezében összpontosul a megtakarítások 80 százaléka. Ha egyenlően oszlana el a vagyon a társadalomban, akkor egy háztartásnak 13 millió forintnyi megtakarítása lenne, de nem titok, hogy a többség tényleges vagyona meg sem közelíti ezt az értéket, a mediánérték valahol 2-3 millió forint környékén van.
A Lloyds Banking Group saját nyugdíjszolgáltatójához, a Scottish Widows-hoz helyez át 6 milliárd font értékű nyugdíjmegtakarítást, és a portfólióösszetétel is komoly átalakításon megy keresztül, aminek a brit részvények lesznek a vesztesei – írja a Financial Times. A lépés élesen szembemegy a brit kormány azon törekvésével, hogy a nyugdíjszolgáltatók növeljék a hazai befektetések súlyát a portfóliójukban.
Egy friss, reprezentatív felmérés szerint a magyar lakosság körében teret nyer a tudatos pénzkezelés, különösen a fiatalabb generáció tagjai között.
Bámulatos menetelésen vannak túl a közép-európai részvényalapok, a tíz legnagyobb vagyonnal rendelkező alap idén átlagosan már 20%-os hozamot termelt a befektetőknek. Mindeközben a Nyugat-Európát célzó alapok valamivel szerényebb, de több esetben ugyancsak kétszámjegyű teljesítményt produkáltak az év első szűk felében. Amerika viszont szenved, az USA-részvénykitettségű alapok hozamai a 2025-ös év elejétől nézve még mindig mínuszban vannak. Körképünkben a különböző földrajzi fókuszú alapok múltbeli teljesítményét vizsgáljuk.
A magyar gazdaság fejlettségi szintje az európai uniós átlag 77 százaléka volt 2024-ben – derült ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból az országok vásárlóerő paritáson számolt GDP-jéről. Ezzel párhuzamosan a magyar végső lakossági fogyasztás az uniós átlag 72 százalékára zárkózott 2024-ben, amely 2 százalékpontos javulást jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. Az európai uniós rangsorban elfoglalt helyünk mindkét mutatóban változatlan: míg a GDP tekintetében hazánk öt államot előz meg, addig a fogyasztás mértéke ismételten a legalacsonyabb volt, de most már egyedül, mert Bulgária előrébb lépett.
Az Erste kutatása szerint a mai 16-29 évesek zöme tudatosan tervezi jövőjét, nyitottak a változásokra, és nagyobb részben már most pénzkeresők. Bár anyagi helyzetük miatt bizonytalanok, a többség hisz abban, hogy helyzete javulni fog. A céljaik elérése érdekében pénzügyi terveket készítenek, takarékoskodnak, a befektetési lehetőségek közül pedig bátrabban válogatnak, mint a korábbi generációk.
Múlt hónapban hajszál híján 400 milliárd forinttal gyarapodott a befektetési alapokban tartott vagyon, a növekmény egyik feléért a nettó pénzbeáramlás, másik feléért a kiemelkedő hozamteljesítmény felelt. Az alapok idén májusban olyan jól muzsikáltak, hogy egyetlen hónap alatt több pénzt tettek a befektetők zsebébe, mint az év első négy hónapjában összesen. Különösen a részvényalapok hasítottak, ami azt jelzi, hogy jó döntés volt a vámháborús árfolyamesések után alaposan bevásárolni. Az új értékesítések terén az abszolút hozamú alapok kategóriája emelkedett ki a mezőnyből több mint 70 milliárd forintos nettó beáramlással. A rekordösszegű PMÁP-kifizetésekből mérsékelten tudtak profitálni a befektetési alapok, a számok alapján nem lehetnek maradéktalanul elégedettek az idei növekedéssel.
Csalók élnek vissza a Magyar Államkincstár nevével, a bűnözők az állampapír-befektetésekre pályáznak – közölte az Államkincstár.
A felnőtt lakosság több mint 70 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással – derült ki az MBH Befektetési Bank reprezentatív kutatásából, amely a magyar lakosság befektetési, megtakarítási szokásait vizsgálta. A válaszadók 66%-a havi szinten rendszeresen tud félretenni, a havi megtakarítások átlagos értéke pedig 91 ezer forintra emelkedett a tavalyi évi 80 ezer forintról. A társaság szerint a megtakarítások mögött elsősorban az a cél húzódik meg, hogy felkészüljünk a váratlan kiadásokra, azonban már a hosszú távú, értékmegőrző befektetések iránti érdeklődés is erősebb. A kutatás alapján az is látszik, hogy még 10 millió forint megtakarítás felett is a válaszadók közel 70 százaléka inkább megtakarítóként tekint magára és nem befektetőként.
A magyar babakötvényhez hasonlóan működő, 1000 dolláros kormányzati támogatással induló megtakarítási lehetőséget biztosítana minden újszülöttnek Donald Trump új kezdeményezése. Az amerikai elnök önmagáról nevezte el a bevezetni kívánt Trump-számlát, melynek keretein belül a megszületett gyermek felnőttkoráig lehet majd kedvező feltételekkel befektetni. A fő eltérés a magyar babakötvénytől, hogy nem állampapírba, hanem indexkövető befektetési alapokba lesznek irányítva a Trump-számlán elhelyezett megtakarítások.
Drága mulatság volt a prémium állampapírok kamatainak kifizetése, de jó helyre került a pénz – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében megrendezett beszélgetés során. A 2025-ös állampapír-kamateső hatásait Hoffmann Mihály, az ÁKK elnök-vezérigazgatója, Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója és főközgazdásza, valamint Mikesy Álmos, a Gránit Alapkezelő elnök-vezérigazgatója vitatták meg egymással. A beszélgetést Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője moderálta.
Múlt héten 65 milliárd forintért vettek a magyarok lakossági állampapírt az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. Ez a harmadik legkisebb érték idén, a megelőző héthez képest csaknem 40%-kal kisebb volt a kereslet. A két legnagyobb összegű tőkebeáramlást a 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapír és a jelenleg 7,36%-os kamattal induló Bónusz Magyar Állampapír produkálta.
Áprilisban eladóként volt jelen a magyar lakosság az állampapírpiacon, névértéken és piaci értéken is csökkent a háztartások állampapír-állománya. Más befektetések szépen profitáltak az év első hónapjaiból: a lakosságra fókuszáló befektetési alapok idén 582 milliárd forintnyi állománynövekedést könyvelhettek el, a bankbetétekben tartott lakossági megtakarítások pedig már több mint 700 milliárd forinttal gyarapodtak. A magyar adósságszerkezet némileg átalakult év eleje óta: csökkent a lakossági kézben lévő államadósság részaránya, a bankok, biztosítók és befektetési alapok viszont növelték az állampapír-állományukat. Igaz, hogy áprilisban a bankok meglepetésszerűen behúzták a féket, névértéken nettó 76 milliárddal csökkent az állampapír-kitettségük.
Európában emelkedést láthatunk.
A bankoknak kedvező szabályozói attitűd rajzolódik ki.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
