Sok magyar nem tudja, hogy juthat egyszerűen a pénzéhez
Fizetési meghagyás vagy bírósági per?
Az FMH-eljárások lebonyolítása közjegyzői nemperes eljárás, amely a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hatáskörébe tartozik.Az 1 millió forintot meg nem haladó összegű pénzkövetelés csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető, 1 millió és 400 millió forint közötti összegnél pedig a jogosult eldöntheti, hogy a FMH-t választja, vagy inkább bírósági pert indít
- mondta el a Portfolio-nak Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, aki szerint, ha az illető előre tudja, hogy az adós vitatni fogja a követelés jogosságát, akkor érdemes inkább bírósági pert indítani. Ennek oka, hogy ha az adós vagy kötelezett vitatja a követelés jogosságát, akkor az eljárás automatikusan bírósági perré alakul.A MOKK évi 500 ezer ügyet kezel, és általában az ügyeknek csupán 5 százaléka alakul perré. A járásbíróságokon összesen 160 ezer ügy indul évente, és ebből 30 ezer indul fizetési meghagyással a közjegyzői irodáktól, ami mutatja, hogy az eljárások jelentős többsége sikerrel végződik.
A fizetési meghagyásos eljárás előfeltétele, hogy a kötelezett belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezzen, illetve lejárt pénzkövetelésekre nem alkalmazható.
Ha valakinek külföldön él az adósa, akkor van lehetőség európai fizetési meghagyás (EUFMH) benyújtására, amiről további információ ezen a linken érhető el.Az FMH-eljárás indításának néhány tipikus esete:
- Társasházi közös költség elmaradás
- Magánkölcsön behajtása
- Lakásbérleti díj behajtása
- Kárt okoz a szomszéd
- Határidőre ki nem fizetett végkielégítés behajtása
- Leszállított áru ellenértékének behajtása
- Nem teljesít a vállalkozó, előleg visszaszerzése
- Elvégzett munka díjának ki nem fizetése
Egyszerűsített: gyors és semmit sem kell bizonyítani
Az FMH egyszerűsített eljárás olyan szempontból, hogy nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására.A jogosult állítása alapján történik a fizetési felszólítás, és ugyanígy a kötelezettnek sem kell indokolni vagy bizonyítani semmit, elég jelezni, hogy nem tartja jogosnak a követelést.
Ezek miatt nemcsak jóval egyszerűbb, hanem gyorsabb és költséghatékonyabb is ez az eljárás, mint egy bírósági per. Ilyenkor olyan bírósági költségek sem jelennek meg, mint a szakértői díj vagy a tanúzáshoz kapcsolódó költségek, illetve míg a bírósági eljárásnál a követelés tőkeösszegének 6 százalékát kell meg fizetni, az FMH-nál a díj mértéke csak 3 százalék. Ez minden esetben 5 ezer és 300 ezer forint között mozog.Az ügyek több mint 80 százalékánál 5000 forint a díj, aminek oka, hogy az esetek jelentős többségében (80-85%) 200 ezer forint alatti követelésről van szó.
Az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles megelőlegezni, és azt majd a jogerős fizetési meghagyás alapján a kötelezettnek kell viselnie.Hogy zajlik az eljárás?
Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság csak elektronikus úton indíthat eljárást, ehhez minősített elektronikus aláírás szükséges, magánszemélyek és társasházak pedig csak papíron nyújtják be az eljárás elindításához a kérelmet.A MOKK adatai alapján a leggyakoribbak a parkolási ügyek, hitelkártya-szerződések, közüzemi díjakkal, tömegközlekedési díjakkal és az áruhitelekkel kapcsolatos tartozások.
A beérkezett kérelmeket a MOKK osztja szét a közjegyzői irodák között egy országos számítógépes rendszeren keresztül.Az évi közel 500 ezer fizetési meghagyásos eljárás elenyésző részét kezdeményezik magánszemélyek, annak ellenére, hogy a kis összegű tartozásoknál vagy károkozásoknál az FMH a legegyszerűbb, leggyorsabb és legköltséghatékonyabb megoldás
- tette hozzá a szakértő. A kérelem beérkezése után a következő három lépés valamelyike következik a közjegyzői iroda részéről:- kibocsáthatja a fizetési meghagyást (3 napon belül);
- elutasíthatja a kérelmet;
- adatpótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt.
A kibocsátott fizetési meghagyás - amelyet postán kézbesítenek - felszólítja a kötelezettet, hogy a követelt összeget 15 napon belül fizesse meg a jogosultnak. Ezután a kötelezett választásán múlik, hogy eleget tesz a meghagyásban foglaltaknak, és a kifizeti a követelést, vagy ellentmondással él, ami egyben azt is jelenti, hogy az eljárás perré alakul, és bíróság előtt folytatódik. Ha a kötelezett nem mond ellent, de nem is tesz eleget a fizetési kötelezettségnek, akkor a jogosult kérheti a végrehajtást, melyet az elektronikus rendszerben rendelnek el a közjegyzők, aminek szintén rövid a határideje, így összesen néhány hét alatt a teljes eljárás lezajlik.