Megrohanták hitelért a magyar bankokat: a koronavírus berobbanása óta nem láttunk ilyet
Lakáshitelt vennél fel? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!
Lakossági hitelek
Közzétette tegnap a bankszektor júliusi hitel- és betéti statisztikáit az MNB. Ami elsőre kitűnik a számokból, hogy az előző hónapokhoz képest visszatért az élet a hitelpiacra. Nézzük a lakossági hitelezést:
Különösen jó hír, hogy a lakáshitelezés az előző hónapok kétszámjegyű visszaesése után lényegében visszatért a tavalyi szintre: az év első 7 hónapjában 2%-kal marad el az egy évvel korábbitól, a júliusi 80 milliárddal viszont már 2%-kal meg is haladta az egy évvel korábbit a lakáshitelek kihelyezése.
A THM-plafon alá szorított (jelenleg legfeljebb 5,75%-os hiteldíjú) személyi kölcsönök viszont nem állnak jól: júliusban 47%-os, az év első 7 hónapjában 37%-os visszaesést mutatnak. Júliusban 28 milliárdnyi „fogyott” belőlük. Kijelenthető, hogy a THM-plafonnak nem a törlesztőrészletek maximálása, hanem a kockázatosabb hitelfelvevők piacról való kiszorítása volt az elsődleges hatása.
A teljes háztartási hitelkihelyezésen is látszik, hogy nincs szó hitelpiaci válságról: az első hét hónapban 9%-kal volt nagyobb a hitelkihelyezés, mint tavaly, köszönhetően a babaváró hitelek tavaly júliusi megjelenésének. Idén júliusban 55 milliárd forintnyi babaváró hitelt vettek fel a fiatal házaspárok, aminél idén csak februárban és márciusban láttunk magasabb számokat.
Mivel a törlesztési moratóriummal a lakossági ügyfelek többsége él, a nettó hitelfelvételi adatok (vagyis a hitelfelvételek és tőketörlesztések különbsége) is kedvezőnek mondhatók. Júliusban 102 milliárd forintot mutatott az egyenleg a hitelfelvételek javára, az év eddig eltelt részében pedig 576 milliárddal több hitelt vettünk fel, mint amennyit törlesztettünk. Egy évvel korábban ez csak 392 milliárd volt.
A moratóriumnak tehát jelentős szerepe van abban is, hogy lelassult a fennálló hitelállomány amortizációja, a hitelfelvételekkel együtt pedig gyorsult a banki tartozások növekedése. A háztartási hitelállomány 17,6%-kal nőtt egy év alatt, a lakáshitelek 8,4%-kal, a személyi kölcsönök (az idei visszaesés ellenére) 15,4%-kal bővültek.
A hitelköltségekre nem hatott érdemben a koronavírus, a lakáshitelek átlagos THM-e például 4,3%, csakúgy, mint februárban és márciusban, vagy éppen májusban volt. A személyi kölcsönöknél a THM-plafonnak megfelelően 5,72%-ra olvadt az átlagos hiteldíj, az alacsony szintet jelen állás szerint december 31-ig élvezhetik a hitelfelvevők.
A bankközi kamatlábak elmúlt hónapokban bekövetkezett növekedése, majd a jegybanki kamatcsökkentéseknek köszönhető visszarendeződése a kiveszőfélben lévő változó kamatozású hiteleknél éreztették némileg a hatásukat, a hosszú kamatperiódusú lakáshitelek kamata viszont nem változott érdemben az elmúlt hónapokban.
Lakáshitelt vennél fel? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!
Lakossági betétek
A változó kamatozású lakáshitelek kamatára vonatkozó állítás nagyjából az éven belüli forintbetétek átlagkamatára is igaz: volt némi, érdeminek semmiképpen sem nevezhető emelkedés az elmúlt hónapokban, de aztán visszaálltak a kamatok, így júliusban 0,29%-ot fizettek csak a bankok egy átlagos, éven belül lekötött háztartási forintbetétre.
A törlesztési moratóriumnak is köszönhetően a háztartások nem kezdték el eddig felélni a megtakarításaikat, igaz ez a bankbetétekre is. Júliusban 156 milliárd forinttal több pénz áramlott a háztartási betétekbe, mint amennyit felvettek belőlük, ezzel a vésztartalékolásról szóló március hónap után ez volt az év második legerősebb hónapja.
A háztartások betétállománya egy év alatt 14,9%-kal, csak február óta 7,9%-kal nőtt. Persze nem a lekötött betétek tündökölnek: a látra szóló és folyószámlabetétek aránya most először 76% fölé emelkedett.
Vállalati hitelek és betétek
A vállalati hitelezésben az elmúlt hónapok rázósabbak voltak, mint a lakossági oldalon. A nettó hitelfelvétel áprilistól júniusig negatív volt, július hónapban először meghaladták azonban a hitelfelvételek a tőketörlesztéseket, vagyis már áramlott pótlólagos hitel a gazdaságba. Ahogy az alábbi ábra érzékelteti, ez még csak óvatos optimizmusra adhat okot, különösen azt figyelembe véve, hogy a törlesztési moratórium nélkül sokkal rosszabbak (negatívak) lennének ezek a számok, hiszen a tőketörlesztések elmaradása (és feltételezhetően az elmaradt kamatfizetések halmozódása) felfelé húzza a statisztikát.
Korábban kétszámjegyű mértékben növekedett a nem pénzügyi vállalatok banki hitelállománya, ez azonban a koronavírus megjelenése utáni hónapokra már nem jellemző. Július végére évi 8,6%-ra lassult az éves növekedés, március óta pedig csaknem 3%-kal csökkent a vállalatok hitelállománya. A moratórium nélkül mindkét szám rosszabb lenne. Jótékonyan hat a motatórium a betétállományra is: 18,1%-kal emelkedett egy év alatt a vállalatok betétállománya. A február óta bekövetkezett 6,2%-os bővülés arra utal, hogy a vállalatok sem élték még fel a tartalékaikat, bár lehetnek olyan szegmensek, ahol ez már bőven megkezdődött.
A vállalati hitelpiac lassulása látható az alábbi ábrán is: a nettó hitelfelvételek a korábbi évi 1200 milliárd forintos csúcsról az elmúlt egy évre visszatekintve 600 milliárd forintra csökkentek.
Címlapkép: Getty Images