Hogy csinálják a leggazdagabb magyar családok? Válságálló vagyonkezelés a nehéz időkben
A cikk megjelenését az APELSO TRUST Zrt. támogatta.
Mik az elmúlt hónapok legfontosabb tapasztalatai? Hogyan reagáltak az Apelso Trust ügyfelei az egészségüket fenyegető veszélyre és válság közelgő árnyékára?
Antall György: Azt látjuk, hogy ügyfeleink nyugodtan reagáltak, biztos kézzel hozták meg a válságkezelő intézkedéseiket, most pedig viszonylagos nyugodtsággal figyelik, hogy a válság milyen mélységű, hosszúságú és szektorális kitettségű lesz. A válságkezelés elsősorban azoknak ment könnyebben és sikeresebben, akik eleve felkészültebben vágtak bele ebbe a nehéz időszakba.
Mit jelent ez a felkészülés? Hogyan tudtak az ügyfelek felkészülni az előreláthatatlanra?
Vagyoni szempontból a felkészülés minden válságra vagy bizonytalan gazdasági helyzetre alapvetően hasonló intézkedéseket követel meg bárki részéről. Ezek egy része személyes-családi jellegű, ami elsősorban annak megtervezését igényli, hogy melyik családtagnak várhatóan mikor és milyen jellegű védelemre, támogatásra lesz szüksége, illetve melyik családtag vagy tanácsadó aktív közreműködése szükséges a vagyon megőrzéséhez, menedzseléséhez.
A gondolkodást már „békeidőben” szükséges elkezdeni, a tanácsadó pedig segíteni tud abban, hogy a végeredmény egy megfelelő jogi-adózási formában öltsön testet akár egy holdingstruktúra, egy „élő végrendelet”, vagy bizalmi vagyonkezelés, családi alapítvány, esetleg egy teljes családi alkotmány formájában. Ennek segítségével egy váratlan vészhelyzet esetén már minden résztvevő és érintett automatikusan tudja a dolgát, és ha sikerült a szükségleteket és a lehetőségeket megfelelően felismerni, akkor a vészterhes időkben is gördülékeny marad a családi vagyon működése, a családtagoknak pedig még akkor sem kell aggódniuk, ha átmenetileg nem képesek maguk ellátni a tulajdonosi feladatokat. Egy jól összerakott és átlátható struktúra már a létezésével is hatékonyan tudja csökkenteni a családtagok stressz- és bizonytalanságérzetét, ami kiemelkedő fontosságú a válságból való kilábalás során.
Illés István: A felkészülés másik eleme a vagyon „válságállóvá” tétele. Itthon sokszor nehézséget okoz, hogy a befektető a pénzügyi portfólióját megfelelően diverzifikálja (gondoljunk csak a közelmúltban minden más eszközosztályt kiszorító MÁP+ vásárlási lázra), és jellemzően kevés hangsúlyt fektetnek a pénzügyi vagyonon túlmutató vagyon-diverzifikációra. Elméletben nem nehéz belátni, hogy ha a családi vagyon ékkövét például egy ingatlankereskedő cég adja, akkor a pénzügyi portfólióban nem feltétlenül szerencsés túlsúlyba helyezni az ingatlanpiachoz kötött tőkepiaci eszközöket. Ennek ellenére sokan egy-egy ágazat mélyreható ismerete miatt úgy vélik, hogy meg tudják jósolni előre a piac változásait, ezért kiemelkedő profitra tehetnek szert.
Ebből a mentalitásból sajnos komoly veszteségek is származhatnak. Ha beüt a vész – gyakran a befektető személyes teljesítményétől független módon -, akkor a teljes vagyon el tud úszni pusztán a diverzifikáció hiánya folytán. A járvány kapcsán láthattuk, hogy a vész előbb-utóbb be fog ütni és az ágazati hatások ellentétesek lehetnek. A kérdés csak az, hogy mikor üt be. A piacok ugyanis a valószínűségszámítás szabályai alapján működnek, és mindig bekövetkezhet az elképzelhetetlen. Nézzük meg például a januári tőkepiaci kilátásokat, és vessük össze azokat a részvényindexek valós teljesítményével az elmúlt 2-3 hónapban.
Célszerű ezért a mozdítható eszközöket diverzifikálni, és az alaptevékenységtől eltérő iparágakba, szektorokba vagy akár földrajzi régiókba fektetni.
Az ingatlanos példánkban érdemes lehet osztalékot felvenni (akár magánszemély, akár céges szinten), és a pénzt más jellegű tőkepiaci eszközökbe, cégekbe, vagy akár államkötvényekbe fektetni. Ma ez már olcsón és gyorsan elvégezhető, a privátbanki szolgáltatók pedig gyakorlatilag minden igényre és élethelyzetre tudnak ajánlani megoldást. Egy jogszabályi újításnak köszönhetően pedig már egy bizalmi vagyonkezelési struktúra is élvezheti például a TBSZ-számla előnyeit. Márpedig a költségek lefaragása kulcsfontosságú ezen a téren.
Milyen vagyonkezelési kockázatokat látnak rövid- és középtávon?
A mi tevékenységünk finom elegye a személyes, a gazdasági-pénzügyi és a jogi-adózási szempontok kezelésének. A járvány üzleti-gazdasági eredményességre gyakorolt hatásait még senki sem tudja igazán felmérni, személyes véleményem szerint a válság hatására átrendeződést fogunk tapasztalni, amelynek hatására egyes iparágak visszaszorulnak, mások viszont eddig nem látott lehetőségekhez jutnak. Itt egyből vissza is utalok a diverzifikáció szükségességére, hiszen most még egyáltalán nem megjósolható, hogy mely iparágak lesznek a befutók közép és hosszú távon.
Antall György: A személyes-családi kockázatok oldalán fel kell készülni arra az esetre is, ha elapad, vagy esetleg jelentősen alacsonyabb lesz a család rendszeres jövedelme, illetve, ha – ne adj Isten – rövidebb-hosszabb időre kiesnek egyes családtagok a vagyon mindennapi működtetéséből. Azok, akik belevágnak a bizalmi vagyonkezelésbe és a family office működés kialakításába, fel tudnak építeni egy olyan keretrendszert, ahol ezek a kockázatok megnyugtatóan minimálisra csökkenthetők.
A family office ma még nehezen értelmezhető fogalom itthon. A jelenlegi helyzetben milyen megoldások bizonyulhatnak elég gyorsnak és hatékonynak egy család vagyonelemeinek megvédésében?
Illés István: A válságra, betegségre való felkészülésnek különböző szintjei vannak. A családi vállalkozásban a vezetői szerepek előrelátó megosztása vagy a családtagok tudatos pozícionálása már nagy lépésnek számít a felkészülésben. Ezen túlmenően egy családi tulajdonosi szerkezet felállítása központosítja – és nem elhanyagolható módon a külvilág, azaz az egyes családtagok jövőbeli hitelezőivel szemben – védetté teszi a családi vagyoni érdekeltségeket, valamint megfelelő alapot ad a korábban említett diverzifikáció elvégzésére. Fontos, hogy a vagyonkezelés menedzsment- és költségközpontként is funkcionáljon, ami lehetővé teszi, hogy a megvalósításhoz szükséges szakterületek (pl. ingatlan, befektetések, adózás) munkáját össze lehessen hangolni.
Egy professzionális vagyonkezelő a jogi-adózási-pénzügyi projektmenedzsment területén komoly hozzáadott értéket tud teremteni a családi vagyonkezelési struktúrák számára is.
A fentieken túl érdemes megfontolni egy családi vészhelyzeti forgatókönyv írásba foglalását is, amely egy viszonylag rövid dokumentum, de minden helyzetre megnyugtató felkészültséget biztosít a családtagok részére egy esetleges személyes „havária” kezelése során.
Antall Görgy: Látjuk a mindennapokban, hogy fenti döntések meghozatala és a megfelelő struktúra kialakítása nem könnyű, és nem fájdalommentes folyamat, ráadásul legtöbbször nincs semmilyen kézzelfogható vagy azonnali pénzügyi eredménye, az elmaradása azonban hosszútávon károkat okozhat, és megtépázhatja a családi értékrendet. Éppen ezért fontos a családtagok és a fiatal generáció bevonása is a jelentős döntésekbe, hiszen azok hosszú távú hatása már az ő életüket fogja meghatározni.
A cikk megjelenését az APELSO TRUST Zrt. támogatta.
Címlapkép: Shutterstock