Farkast kiáltottunk, és szerencsére nem lett igazunk
Bank

Farkast kiáltottunk, és szerencsére nem lett igazunk

A magyar bankokra jellemző alacsony hitel-betét arány kis túlzással a bankok üzleti képességét kérdőjelezi meg - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Cselovszki Róbert, aki az Erste Bank vállalati és pénzügyi piacokért felelős vezérigazgató-helyetteseként mind a hitel-, mind a befektetési piacra közvetlenül rálát, így mindkét piac aktuális folyamatairól beszélgettünk vele. A szakember szerint a mostani hitelkamatszint még mindig túl magas ahhoz, hogy beindítsa a vállalatok fantáziáját, a befektetési piacon viszont rendre rácáfol az élet a negatív várakozásokra. A kereskedelmi ingatlanokról, a felár nélküli céges hitelezés "sikeréről", az Erste üzleti modelljéről és a Random felvásárlása utáni helyzetről is kérdeztük Cselovszki Róbertet.
A vállalati hitelpiaccal is külön szekcióban foglalkozunk a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciáján. Érdemes regisztrálni a szakmai esményre!

Portfolio: Tavaly év eleje óta nemcsak a befektetési, hanem a vállalati ügyfelek is Önhöz tartoznak az Ersténél. Hogy tud két lovat megülni egyszerre, és milyen szervezeti megfontolások indokolták ezt a változtatást a banknál?

Cselovszki Róbert: Nem egyedi a történet: az Erste-univerzumon belül az a szokásos felállás, hogy a corporate és a markets tevékenység egy területet képez. Abban viszont egyediek vagyunk, hogy hozzánk tartozik a vállalati üzletág, a letétkezelés, a teljes pénz- és tőkepiaci tevékenység, a vagyonkezelés bizonyos szegmensei, a kapcsolódó termék-előállítás is, és van hozzá egy önálló jogi személyként működő befektetési bankunk is. Ha úgy tetszik,

a porosz univerzális modell útját járjuk, de az angolszász modell egyes előnyeit is hasznosítjuk. Ez a kombináció nagyon nagy hatékonysággal működik, és nagyon jó keresztértékesítési lehetőségekkel bír.

Már látszanak is ennek eredményei: a megtakarítások értékpapírpiacra terelése szempontjából élen járunk, fél év alatt sikerült például megdupláznunk a vállalati ügyfelek értékpapír-állományát. Abban bízunk, hogy egyszer eljutunk oda: aki bankszámlát nyit nálunk - legyen lakossági vagy vállalati ügyfél -, az rögtön nyit majd egy értékpapírszámlát is.

2023 az értékpapírpiac fellendülésének és a hitelpiac visszaesésének az éve volt. Most, hogy normalizálódni látszik a kamatkörnyezet, ismét minden az ellentétébe fordul? Vagy eljutottunk most egy olyan hozam- és kamatkörnyezetbe, hogy igazán egyik oldalnak sem lehet kielégíteni az igényeit?

Ha mindig a korábbi évek sémái szerint gondolkodunk, akkor könnyen hihetjük ezt, de a gyakorlat rendre rácáfol az ehhez hasonló várakozásainkra.

A befektetési oldalon például az elmúlt másfél évben legalább háromszor gondoltuk azt, hogy itt a vége a magas hozamok kánaánjának.

Most úgy gondoljuk, hogy a részvénypiacon sor kerülhet egy korrekcióra, alapjaiban véve azonban további emelkedésre számítunk. A kamatkörnyezet csökkenőben van, de nem annyira határozottan, hogy a mostani hozamszinten ne tartanának ki a kötvény típusú befektetések. Megjelentek nagyon érdekes, egyebek mellett abszolút hozamú befektetési alapok is. Tavaly a kezelt vagyon rekord mértékben nőtt a szolgáltatók többségénél, és az idei első negyedévben ugyanez a trend folytatódott. Ami a vállalati hitelezést illeti, ott is volt egy időben olyan félelem, hogy ha elkezdik felélni a likviditás fenntartása érdekében a betéteiket a vállalatok, akkor ennek a folyamatnak magas hitelkamatok mellett, adott kedvező forgóeszközhitel-lehetőségek nélkül rossz vége lesz. Szerencsére a negatív folyamatok megfordultak,

a betétcsökkenés mind a vállalatoknál, mind a lakosságnál megállt a tavalyi év második felében, és ma már növekedést látunk.

Az elmúlt években nagyon jelentős volt a támogatott hitelprogramok, különösen a Széchenyi Kártya Program és a Baross Gábor Hitelprogram jelentősége a kkv-hitelezésben. Mi az a kamatszint, amelynél már képes a saját lábán is megállni a piac, vagy erre egyelőre ne alapozzon senki sem?

Nem csak, sőt elsősorban nem a kamatokon múlik a cégek hitelfelvételi kedve. A Széchenyi Kártya hiteleit legfeljebb 5 százalékos kamat mellett lehet felvenni, ehhez képest ez a fajta finanszírozás sem pörög annyira, mint ettől a kamatszinttől várnánk, vagyis kivárnak a cégek, és óvatosság jellemzi most őket. Az agráriumban például az ukrán helyzet okoz bizonytalanságot, ha én gazda lennék, egy sor tényező miatt úgy érezném én is, hogy nem éri meg előre szaladni.

0W3A4747

A hozamkörnyezet beállt egy 6-7 százalékos szintre, ami a beruházási hitelek szempontjából még mindig 10 százalékhoz közelítő forintkamatszintet jelent.

Ezen a szinten a vállalatok még nem akarnak aktívan belépni a hitelpiacra. Az árkorrekciókat is elvégezve azt láthatjuk, hogy folyamatosan csökken a beruházási kedv.

A támogatott hitelek kicsit elkényelmesítették a bankokat és a vállalatokat is, és nagyon sok példát látunk arra, amikor a cégek új támogatott konstrukcióra várnak. Amit most elmondtam, az elsősorban a forinthitelek piacára igaz, az euróhitelek nagyjából tartják a korábbi szintet, de csodára ezek sem képesek.

Február 1-je és április 30-a között a BUBOR-nak megfelelő kamatszinten, kamatfelár nélkül juthatnak forintalapú hitelhez a cégek a futamidő első 6 hónapjára a bankok és a kormány megállapodásának köszönhetően. Ezek szerint nem jelent nagy segítséget ez a piacnak addig, amíg a BUBOR még mindig 7% felett van?

Ez a fajta hitelezés nem indult be.

Örülünk annak, ahogy a kormányzat és a hozzá kapcsolódó intézmények mindent megtesznek a hitelezés ösztönzése érdekében, ennek a kezdeményezésnek is jó volt az iránya, de a kamatkörnyezet nem alakult megfelelően hozzá. Hiába hozzuk lejjebb a kamatfelárat, ha a BUBOR viszonylag magas, és még ez a kamatszint sem érdekes eléggé a vállalatok számára. Mindazonáltal a lakosságihoz hasonlóan a vállalati hitelezésre is elmondható, hogy tavaly volt a mélypont, idén már némi élénkülést látunk, de ez még mindig csak óvatos kilábalás.  Nem „vihar előtti” csend van már, hanem a „lássuk meg” típusú csend. Nagyon sokan kivárnak, és sem a kkv-, sem a nagyvállalati hitelezésben nem tudom egyelőre azt mondani, hogy ez már a fordulópont.

Van, amiben viszont kellemesen csalódtak?

Igen, két dolgot emelnék ki. Egyrészt nem lett akkora az energiaválság, mint amekkorára számítottunk.

2022 nyarán farkast kiáltottunk, és mindenki azt gondolta, hogy a magas gázárak drámai következménnyel járnak. Néhány hónapnyi megtorpanás ellenére ez végül nem következett be, sőt, ami történt, az jó volt arra, hogy kimozdítsanak minket abból a sémából, amiben addig gondolkodtunk.

Hirtelen megjelentek új és innovatív megoldások, felértékelődött az alkalmazkodóképesség. A másik a hitelportfólió minősége. Minden várakozásunkat alulmúlta azoknak a cégeknek a száma, akik defaultba vagy workout szakaszba kerültek. Ezt két okkal magyarázom: a bankok óvatos hitelezési gyakorlatával és a hitelezett vállalatok pénzügyi tartalékaival, elsősorban a magas likviditásával. Most érkeznek be az éves beszámolók hozzánk a vállalati ügyfelektől, és egyelőre azt látjuk, hogy továbbra sincs nagy dráma. Ráadásul a hitelek megújítása iránt is kicsi a kereslet: tavaly volt egy nagyobb lejárati hullám, amit jól kezelt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, idén azonban nincsenek akkora lejáratok, amelyeket támogatott program híján piaci kamatozású hitelből kellene megújítani.

Az energiaválság idején sokan jósolták a zöld beruházások finanszírozásának az előtérbe kerülését. Ez sem következett be olyan mértékben, mint gondolták?

Nem lett akkora boom a zöldfinanszírozás, mint amire a bankszektor számított. Az első fontos lépés az edukálás lenne, a cégek rávezetése erre, ami már nem a rácsodálkozásról és a napelemekről szól, ezen azért túl vagyunk. Minden külföldi tulajdonú bankban, így nálunk is vannak a zöldfinanszírozás arányára vonatkozó konkrét csoportszintű célok határidőkkel, ám az elérhető konstrukciók az erre vonatkozó jogi környezet hiányosságai miatt most még kezdetlegesek. A jogszabályi környezet az ingatlanok energiafogyasztására vonatkozóan teljesíthető a leginkább, ennek megfelelően a zöldfinanszírozás még jelentős részben az ingatlanfinanszírozásra koncentrálódik. Kizárólag ingatlanfinanszírozással viszont nem fogjuk tudni teljesíteni az intézményi szintű célokat.

0W3A4575

Az USA-ban és Nyugat-Európában az utóbbi hónapokban több bank részvényárfolyama is érzékenyen reagált a kereskedelmiingatlan-kitettségükkel kapcsolatos negatív hírekre. Magyarországon sokkal jobb a helyzet?

Az Erstének rossz emlékei vannak az projektingatlan-finanszírozással kapcsolatban, így nagyon óvatosak vagyunk ezzel a piaccal, és csak nagyon szelektív módon lépünk vissza. Nagyon egészséges a projektingatlan-finanszírozási portfóliónk, leszűkített termékkörrel. Lakásfejlesztési célú ingatlanfinanszírozással egyáltalán nem foglalkoztunk az elmúlt évtizedben, most kezdünk csak ismét visszalépni. A meglévő portfóliónkban irodaházak, bevásárlóközpontok, logisztikai központok vannak. Ezekkel Magyarországon nem volt gond, és ezeket továbbra is preferáljuk. A szabályozó hatóságok, teljes joggal, nagyon tartanak egy túlzott ingatlanboomtól, ezt mi is el akarjuk kerülni. Jelenleg a projektingatlan-hitelek piacára is a kivárás jellemző.

Az irodaházak esetében már csak azért is óvatos a piac, mert még mindig nem látni kristálytisztán, hogy milyen irányban mozdul el a home office gyakorlat.

A járvány által kikényszerített otthoni munkavégzés jó volt életminőség-javításra, de most már egyre inkább felébred az igény a közösségépítésre és egy vállalati kultúra fenntartása, amihez a személyes jelenlét kell. Szerintem a világ még nem találta meg a hosszú távú egyensúlyt.

A rövid visszaváltású ingatlanalapok ösztönzésével és a befektetési alapok újrakategorizálásával is beavatkozik a kormány a befektetési alapok piacán. Hogy reagál az Erste Alapkezelő erre a kétféle változtatásra?

Magyarországon az ingatlanalapok jelentős része pénzpiaci és ingatlanalap kombinációjaként működött, ami a likviditási tartalékuk révén eleve válságállóvá tette őket. Az ügyfelek egy része viszont nehezen alkalmazkodik a 180 napos visszaváltási időhöz, soknak tartja. Rá kell vezetni őket, hogy aki ilyenbe fektet, az hosszú távú stratégiai elemként tekintsen rá, mert nem jut hozzá még 3-4 hónap múlva sem a pénzéhez. Minden szabályozás, ami érkezik a piacra, szeretné megtalálni a kényes egyensúlyt, a piac szereplői pedig alkalmazkodnak ehhez, és próbálják bebizonyítani, hogy nem biztos, hogy ezeknek a változásoknak itt van az ideje.

Egészségtelenül nagynak tűnő látra szóló betétállományon ül a lakosság és a vállalati szféra is. Mivel magyarázza ezt a jelenséget, és mennyire sikerül a piaci átlagnál jobban megforgatni az ügyfélpénzeket az Ersténél?

Ez valóban egészségtelen jelenség.

A magyar bankokra jellemző alacsony hitel-betét arány kis túlzással a bankok üzleti képességét kérdőjelezi meg.

Nagyon nagy biztonsági játéknak mondható. A bank egészében nálunk is 70-80% körül mozog a hitel/betét arány, pedig gőzerővel folytatjuk az értékpapírállomány növelését. A saját befektetőinket is buzdítjuk az értékpapír-befektetésekre, sőt, a portfólió diverzifikálása mellett egyfajta geopolitikai diverzifikálásra is. A technológiai szektor mindig csodákra képes, lásd az Nvidia sztoriját, de hasonlóan izgalmasak a kínai autógyártó cégek, és talán még az OTP-részvényekben is van tartalék. A vállalati ügyfelek azonban nem tőzsdéznek, és nem is szeretnénk ezt, ez nem az ő profiljuk. A vállalati bankkapcsolatok már önmagukban is pénzügyi szakértelmet igényelnek, viszont nem gondolom, hogy a legtöbb vállalat kötni fog egy vagyonkezelési szerződést, és tőzsdei szakembert alkalmaz. A lakossági szegmenst e téren nagyon válságállónak látjuk. Amikor azt gondoltuk, most le fog csengeni a befektetési láz, mindig jött valami új sztori: a járvány vagy a háború kezdete, mint kedvező tőzsdei beszállási pont, a szocho bevezetése mint piacmozgató tényező, vagy éppen az állampapír-kamatfizetések. A magas látra szóló betétállomány azonban még mindig óriási tartalékot jelent a kockázatvállalóbb befektetői magatartás előtt.

0W3A4671

Sok százmilliárd forintot fizetett ki a költségvetés az állampapírok befektetőinek kamat formájában. Komplex pénzügyi szolgáltatóként mennyire sikerült magukhoz vonni ezeket a mobilizálódó ügyfélpénzeket?

Szerintem egy nagyon jó egyensúly alakult ki, amelyben az Államadósság Kezelő Központ és a Magyar Államkincstár mellett a piaci szereplők is jól teljesítettek.

Nem mondom, hogy a kamatfizetések felét saját befektetési termékeinkbe tudtuk átcsatornázni, de azt sem, hogy mindössze a 10 százalékát, a valós arány a kettő között lehetett.

Az ügyfelekre jellemző, hogy nagy vonalakban már kialakították befektetési portfóliójukat, és ehhez hasonló diverzifikációt hajtottak végre akkor is, amikor megkapták az állampapírok kamatát.

Privátbanki állományuk átlépte az 1000 milliárd forintot. Mennyire látja megalapozottnak azt a vélekedést, hogy az elmúlt évek állampapír- és befektetési alap boomja nagyon erősen a társadalom legmódosabb felső egytizedére koncentrálódott?

Igen is, meg nem is. A vagyontömeg alapján természetesen mindig is a privátbanki lesz a húzószegmens, szeretünk is vagyonkezelésként utalni rá. Olyan vagyonkoncentráció van itt, ami rengeteg kis megtakarítással rendelkező ügyfél vagyonának felel meg. Ez nem jelenti azt, hogy különbséget tennénk ügyfél és ügyfél között. A nálunk kis összeggel, havi 10, 20, 30 ezer forinttal megtakarító ügyfelek állománya is dinamikusan nő: nem a vagyonértékben, hanem az ügyfélszámban. Nincs olyan kis összeg, amivel ne érné meg befektetést indítani.

Hogy alakult a befektetési szolgáltatásokat igénybe vevők száma és állománya az Ersténél a Random felvásárlása óta? Milyennek látja most a brókeri piacot, mennyire veszélyeztetik a hagyományosabb hazai szereplők piaci pozícióját az újonnan megjelenő nemzetközi és fintech szereplők?

A Random felvásárlása egy sokszorosan megtérülő befektetés volt az Erste számára. A lemorzsolódás értelmezhetetlenül alacsony volt, mindössze néhány tucat, heavy trader kategóriába tartozó ügyfélre koncentrálódott, de nem rájuk építettük az üzleti modellt. A tranzakció helyességét mutatja nemcsak a bank, hanem az ügyfélkör szempontjából is, hogy a Random megvásárlása után az ügyfélszám több mint 40 százalékkal, a vagyon pedig több mint 60 százalékkal emelkedett. Utóbbira jó magyarázat, hogy a Random csak részvénybefektetéseket kínált, és a széles befektetési portfólió kialakításának a lehetősége nagyon tetszett az ügyfeleknek. Másrészről

a tranzakció minket is felébresztett a Csipkerózsika-álmunkból, és rákényszerített arra, hogy megújítsuk a saját NetBróker felületünket.

Ez egy ígéret volt a Random-ügyfelek felé, első lépése meg is megtörtént, a második lépés pedig idén befejeződik.

Nő a tőzsdézők köre Magyarországon?

Inkább hullámzik, elsősorban a sztorik mozgatják a befektetői létszámot. Ha lenne most egy szexi IPO, biztos vagyok benne, hogy az megint sokakat mobilizálna. Másrészt ma már nincs olyan befektető, aki csak az OTP, Richter, Mol, Telekom négyeshez ragaszkodna, hanem kinyílt a világ, és egészséges kombináció alakult ki.

0W3A4577

Hogyan innoválnak idén az Ersténél a termékek és a technológia frontján akár a vállalati, akár a befektetési ügyfelek területén, és mit tekint a legnagyobb kihívásnak ebben?

Saját területünkön a NetBrokert érintő változtatások rendkívül fontosak. A vállalati ügyfélkörben éppen egy új frontend rendszer bevezetésén dolgozunk. Ehhez kapcsolódik egy CRM-rendszer bevezetés, ami pár héten belül túl lesz az első fázison. Egy következő fejlesztés az ügyfeleinket konkrétan érintő IT-infrastruktúra lesz, a harmadik pedig az ügyfélélményt növelő fejlesztések. Ez utóbbi izgalmas terület, hiszen itt zajlanak a pénzügyi egészséget javító fejlesztések. A vállalati ügyfelek számára a piaci helyzetüket regionális kitekintésben is bemutató dashboardot alakítunk ki, a magánszemélyeknél pedig a portfólióegészség fogalmát vezettük be, ami gamifikált módon, vagyis a játékos formában, ráadásul a tranzakció azonnali lehetőségét felkínálva hívja fel az ügyfelek figyelmét az egészséges portfólió fontosságára és a hozzá vezető útra. Ezzel erősítjük a kapcsolatot prémium ügyfelinkkel mobilbankunkon, a George-on keresztül. A NetBróker és a George fejlesztése egyelőre külön-külön zajlik, de számos innovációt automatikusan ültetünk előbbiből utóbbiba.

A vállalati hitelpiaccal is külön szekcióban foglalkozunk a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciáján. Érdemes regisztrálni a szakmai esményre!

Fotók: Kaiser Ákos / Portfolio

Kasza Elliott-tal

3M Company

Nemrég írtam a Solventumról, levált az MMM-ről és áprilisban a tőzsdére ment. Minden MMM részvényes a 4 részvénye után kapott egy SOLV részvényt. Ez eddig nagyon szép, azonban 05.14-én MM

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nesze neked, ötéves szuperállampapír: tízmilliárdokat buktak a magyarok az értelmetlenné vált befektetésen
Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Property X 2024
2024. május 29.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Portfolio AgroFood 2024
2024. május 22.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Ez is érdekelhet
orosz moszkva gazdaság