Mi lesz így a boltokkal? Belehúz a digitális kereskedelem
Nem csak a technológián múlik, hogy meddig jutunk
Mi befolyásolja a digitális kereskedelmi piac fejlődését? Egyrészt a technológia, de messze nem csak ezen múlik. Hasonlóan fontos tényezők a felhasználói szokások változása, az üzleti modellek innovációja és az egyéb közösségi, társadalmi folyamatok. Lehet, hogy a jövő a technológiában lakozik, de csak lehetőségek formájában, az más kérdés, hogy ebből mi válik valóra.Magyarországon akár meg is volnának a fejlődéshez szükséges eszközök, ám a makrocélokhoz képest viszonyítva alacsony a gazdaság fejlettsége; a közigazgatás digitalizáltsága és az állam digitális szolgáltatásai a vállalkozók felé.
"A magyar gazdaság versenyképességének gyengesége a nemzetközi digitális közegben még operatíve könnyen áthidalható is volna, ha az export lenne a hazai szektor legfontosabb célja és fokmérője" - mondta Bánóczy Zoltán, a digitális analitikai konferenciákat szervező SUPERWEEK tulajdonosa.A mai napig rányomja a bélyegét a magyar digitális kereskedelem fejlődésére, hogy Magyarországon médiaszakemberek formálták a korai internetet, rajzolták meg az arcát. A kontentszemlélet lett domináns, nem pedig a techszemlélet
- teszi hozzá Bánóczy Zoltán, aki szerint ez érvényes nézőpont lehet ugyan, de távol tartja az országot attól a lehetőségtől, hogy a globális digitália technológiai játékterének folyamatos újrarajzolásában szervezetten részt vehessen.A szakember szerint jelentős probléma, hogy nincs Magyarországon értékelhető méretű (tech)menedzseri réteg, amely releváns globális hálózattal rendelkezne és tisztában lenne azzal, hogy a működő és a valóban versenyképes innováció vagy fejlesztés úgy aránylik egymáshoz, mint egy az öthöz. Évek óta hiányzik itthonról az erős innovációs közeg; a magyar kereskedőknek pedig nem marad más üzletileg reális lehetősége, minthogy a Facebook vagy a Google felületein keresztül költve biztosítsák bevételeiket. De még nagyobb probléma az exportszemlélet hiánya, illetve a technológiai-minőségi sztenderdek komoly alulbecslése ezen a pályán.
A digitális méréstechnika - most, hogy eddig elképzelhetetlen technológiai szinten művelhető - egy nagyon fontos terület lett ezen újdonságok közül; mindenféle automatizáció alapja, kereskedelmi és választási kampányok hatékonyságának kulcsa és szájtok, appok, szolgáltatások fejlesztésének lelke.
A vezetővé lett, sikeressé vált piaci szereplők kivétel nélkül tetőtől-talpig ezzel felszerelve vannak versenyben.Az áfakulcs csökkentése segítene? Az EU-n belül Magyarországon a legmagasabb áfakulcs, ez 27 százalékot jelent. Az EU áfa-irányelve előírja, hogy minden országban lennie kell egy általános áfakulcsnak (min. 15 százalék). Ezen felül be lehet vezetni kedvezményes kulcsokat, de csak az irányelvben felsorolt termékekre vagy szolgáltatásokra. Ezért Magyarországnak az általános áfakulcsot kellene csökkentenie, ha változást szeretne elérni az e-kereskedelmi szektorban. Mester Máté szerint viszont számos e-kereskedelemmel foglalkozó cég hivatkozik arra, hogy a magas áfa miatt versenyhátrányba kerülnek (különösen a környező országokhoz képest) és itthon sokkal jelentősebb az áfacsalás aránya (ami így dupla versenyhátrányt jelent). Ezeken a területeken biztosan javulna a helyzet egy alacsonyabb áfakulccsal, azonban az áfa az állam talán legfontosabb és egyben legkönnyebben behajtható bevétele. Ezért egy olyan országban, ahol az e-kereskedelem aránya a gazdaság egészéhez viszonyítva jelentéktelen, aligha várhatjuk, hogy majd pont e-kereskedelmi okok miatt csökkenne az általános forgalmi adó kulcsa.
Jogi akadályok torlódnak a fejlődés előtt
Bár közhelyként hathat, mindenképpen igaz, hogy az e-kereskedelem fejlődésének egyik legnagyobb akadálya a bizonytalan hazai jogi és jogalkalmazói környezet. Erre néhány példa Mester Mátétól:- a fogyasztóvédelmi szabályokat nemcsak megyénként, de akár bíróságonként és hatóságonként is eltérően értelmezik;
- a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az adatvédelmi szabályokat nagyon szigorúan értelmezi, esetenként akár szigorúbban, mint amit az EU szabályozás elvárna (ezen sokat javíthat az új EU adatvédelmi rendelet);
- a GVH-nak nehézséget jelent az online piacok értelmezése.
Alapvetően sajnos az is igaz, hogy a magyar emberek/vállalkozások nagy része még nem érti teljesen az internetet és az internetes gazdaságot, most ismerkedik vele. Ami ennél nagyobb (nem jogi) probléma az az, hogy ez a döntéshozók és jogalkotók jelentős részéről is elmondható
- mondta a Portfolio-nak a szakember.Szerinte egységesebb jogértelmezésre, valamint az internet és az online piacok jobb megértésére lenne szükség, ami elérhető lenne a piaci szereplőkkel való szorosabb együttműködéssel, érdemi konzultációkkal. Láttunk már törekvéseket és vannak olyan jelek, amik arra engednek következtetni, hogy a kormány érzi a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket, azonban inkább egyes projektekre koncentrál, nem pedig a szabályozási környezetre vagy a hatósági gyakorlatra.
Nemcsak itthon vannak gondok, hanem Európai Uniós és nemzetközi szinten is jelentős jogi akadályok állnak az e-kereskedelem fejlődésének útjában: a legfontosabbak az eltérő adózási szabályok és adókulcsok, a logisztikai akadályok (nincs költségalapúság) és a szolgáltatások földrajzi alapú megkülönböztetése.
Ezeken a problémákon ugyan folyamatosan dolgoznak az európai uniós szervekben, de egyelőre nincs átütő megoldás a láthatáron. A digitális kereskedelem fejlődését Magyarországon és nemzetközi szinten is nagyban meghatározza, hogy milyen előrelépések történnek az elkövetkezendő években ezen a téren.Címlapkép forrása: AFP, Andrew Yates
A cikk megjelenését az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) támogatta.