A közjegyzők évi egymillió ügytől mentik meg a bíróságokat

Portfolio
Egyre fontosabb szerepet tölt be Magyarországon a közjegyzők permegelőző-perelhárító tevékenysége, amely az elmúlt évtizedekben jelentősen tehermentesítette a bíróságokat. Napjainkban nagyjából 20 kilométerenként található egy közjegyzői iroda, az éves ügyszám pedig 330 ezerről 1,7 millióra nőtt. Egyre több jogi kérdés kerül közjegyzői hatáskörbe, köztük családjogi kérdések is, januártól pedig újabb eljárással bővül a közjegyzői tevékenységek köre. Többek között ezekről volt szó a közjegyzőség fennállásának 25. évfordulója alkalmából pénteken megrendezett 29. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon.
25 évvel ezelőtt, 1992. januárjában állították vissza Magyarországon a latin típusú közjegyzőséget: azóta a közjegyzők nem állami alkalmazottként, de az állam igazságszolgáltató tevékenységének részeként, független és pártatlan hatóságként végzik tevékenységüket. A közjegyzői irodák behálózzák ma már az országot - nagyjából 20 kilométerenként található egy közjegyzői iroda - az eljárás közjegyzői hatáskörbe utalása egyszerűen hozzáférhetővé teszi az egyezségi eljárást mindenki számára. A közjegyzők előtti nemperes eljárások háromnegyede 3 hónapon belül, több mint 90%-a pedig fél éven belül befejeződik - hangzott el pénteken a 29. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon, amelynek házigazdája a Magyar Országos Közjegyző Kamara (MOKK).

Egyre nagyobb szükségünk van a közjegyzőkre

Az elmúlt 25 évben folyamatosan bővült a közjegyzők hatásköre, éves ügyszámuk 330 ezerről mára 1,7 millióra nőtt, a hatáskörükbe tartozó eljárások száma pedig a kezdeti 6-ról 22-re emelkedett. A klasszikus közjegyzői tevékenységek - hagyatéki eljárás, okirat-szerkesztési eljárás - mellé több, korábban a bíróságok hatáskörébe tartozó eljárás - fizetési meghagyásos eljárás, előzetes bizonyítás, igazságügyi szakértő kirendelése - került részben vagy egészében közjegyzői hatáskörbe, tovább erősítve a közjegyzők permegelőző-perelhárító tevékenységét.

A Budapesti Közjegyzői Kamara (BKK) elnöke, Parti Tamás köszöntőbeszédében elmondta, az elmúlt negyed évszázad a nagy múltú európai közjegyzőség történetében is mozgalmas volt.

A növekvő komplexitás évszázadát éljük, amelyben egyre nehezebb döntések előtt állunk, és egyre több ellentmondással találkozunk a jog terültén is. A közjegyzőségnek központi szerepe van a polgárok biztonságos alkalmazkodásának segítésében, és a fent említett ellentmondások feloldásában

- mondta a közjegyző.

A tehermentesítés az egyik fő cél

Tóth Ádám, a MOKK elnöke elmondta, hogy amikor az országban szabadság van, akkor a közjegyzőség intézménye rendben működik, míg a szabadság csorbulása, ellehetetleníti a közjegyzők működését. Ez történt a Magyarországon a második világháború után, de a magyar demokrácia újraéledésével, 1992-ben a közjegyzőség is újjászületett hazánkban.

A kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a közjegyzőség célja az igazságszolgáltatás működésének segítése, a bíróságok terheinek könnyítése.

Azzal, hogy a bíróságok szerepkörét több esetben a közjegyzők vették át, az érintett eljárások egyszerűbbek, gyorsabbak és hatékonyabbak lettek. A közjegyzők mára évente közel egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat

- tette hozzá.

Tovább bővül a közjegyzők hatásköre

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a magyar közjegyzőség hagyománya valójában évszázadokra nyúlik vissza, és bár voltak jobb és rosszabb korszakai, az a fontos, hogy ma van okunk ünnepelni. Szerinte a legfőbb teendő most felkészülni a jövő kihívásaira, ami egyrészt azt jelenti, hogy jól megszokott tevékenységek, feladatok válnak feleslegessé, másrészt pedig azt, hogy a közjegyzői feladatok köre tovább bővül.

Az elmúlt évtizedekben egyre több feladata lett a közjegyzőknek, például a fizetési meghagyásos eljárások, amelyek ellátása jelentősen tehermentesítette a bírságokat, miközben egyre nagyobb részét tette ki a közjegyzői forgalomnak. A jövőben egyre több családjogi kérdés kerül közjegyzői hatáskörbe, jövőre pedig újabb eljárással bővül a közjegyzői tevékenységek köre.

2018-tól polgári ügyekben már közjegyző előtt, bírósági eljárás nélkül is köthetünk egyezséget. Az új hatáskörrel tovább erősödik a közjegyzők permegelőző szerepe.

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF