Súlyos következményei lehetnek az egészségbiztosítási adókedvezmény megszüntetésének
Portfolio
Súlyos következményei lehetnek annak, hogy megszüntetik az egészségbiztosítások adókedvezményét. Nagy tévedés, hogy például a vállalati egészségbiztosításokat csak a céges felsővezetők veszik igénybe - hangzott el idei Private Health Forumunk második panelbeszélgetésében, amelyben biztosítói, ellátásszervezői, pénztári és nagyvállalati résztvevők beszélgettek az egészségbiztosítási - és pénztári piac lehetséges jövőjéről.
Mai konferenciánk második panelbeszélgetésében többek között az alábbi két fontos kérdést vitatták meg a résztvevők.
Hogy befolyásolja a magyar egészségügyet a munkáltatói befizetések adókedvezményének januári megszüntetése? Hogy alakulhatnak a vállalati juttatások?
Juhos András (Uniqa) szerint az egész téma mögött egy óriási félreértés van: a cafeteriát és a csoport életbiztosítások témáját összekeverik - utóbbinak más a funkciója, egységes csoportképző elvek alapján lépnek be a dolgozók, nem saját választásuk szerint. A biztosítások adókedvezménye jóval hosszabb múltra tekint vissza. A csoportos egészségbiztosítási díjbevételek 30-40%-kal nőttek a biztosítási piacon az elmúlt években, az egyénieknél egyszámjegyű növekedés volt megfigyelhető. Egy kulturális öngondoskodási folyamatot vág el a kormány a döntésével, a versenyhatékonyság a betegségek növekedése miatt csökken. Karai Gábor (Advance Medical) az egészségbiztosítások kapcsán úgy vélte: a fürdővízzel együtt a csecsemőt is kiöntik. A vállalati egészségbiztosítás nem a felsővezetők úri huncutsága, a fizikai dolgozók is igénybe veszik a magánegészségügyi ellátást a segítségével. Üzenik: ne öntsék ki a csecsemőt a fürdővízzel! Kovács Tamás Attila (OTP Egészségpénztár) szerint a piaci igény az egészségre, az öngondoskodásra megvan, a vállalati források is rendelkezésre állnak. A vállalatok meg fogják találni a legkisebb teherrel járó megoldásokat. Bauer Dávid (Mol) úgy látta: a munkavállalók több mint fele egészségpénztárra tette félre a cafeteriából az elmúlt években, nagy igény van ezekre a juttatásokra, kiemelten kezelik a cégnél a szív- és érrendszeri betegséges megelőzését.
Hogyan lehetne javítani a magyar népesség magán-egészségbiztosítási lefedettségén?
Juhos András (Uniqa) úgy vélte, az egészségpénztári rendszer problémája, hogy amit befizettem, azt tudom felhasználni. Ezzel szemben az egészségbiztosítások szolidaritási alapon működnek a kockázatközösségen belül, a befizetett összegek betegség alapján fizethetők ki. Az egészséges ügyfelek kárként élik meg a befizetéseiket - ez az egészségbiztosítások egyik árnyoldala. Az egészségbiztosításokat jellemzően drágának tartják az ügyfelek, a közfinanszírozásnak (pl. 30%-os arányban) érdemes lenne beszállnia Kár, hogy erről a pozitív öngerjesztő folyamatot lehetővé tevő vegyes finanszírozási modellről még mindig nem indult gondolkodás - fogalmazott Juhos. Karai Gábor (Advance Medical) a vállalati egészségbiztosítások előnyének nevezte, hogy kiiktatja a Juhos által említett egyéni megfontolásokat - több személy sokkal alacsonyabb díjából jön ki ugyanaz a szolgáltatás, és széles réteget tanít az öngondoskodásra. Bauer Dávid (Mol) elmondta: vállalati egészségbiztosításaik bevezetése után a családtagok is jeleztek, hogy ők is szeretnének. Tudatosak a dolgozók, és megvan az igényük arra, hogy terjedjen a konstrukció. Kovács Tamás Attila (OTP) szerint az ellátórendszernek kellene tovább fejlődnie az egészségbiztosítási területen.
Fotó: Stiller Ákos
A változó egészségügyi- és cafeteriakörnyezetre adott lehetséges válaszokat mutatta be vitaindító előadásában Kovács Tamás Attila, az OTP Országos Egészségpénztár kommunikációs és értékesítési igazgatója.
A munkáltatói befizetések csökkenésével párhuzamosan az egyének befizetése látványosan emelkedett az elmúlt években, az öngondoskodás cél erősödött. Az emberek öntudatra ébredtek és ezzel párhuzamosan a felhasználási cél is változott - vélekedett vitaindító előadásában a szakember, aki saját felmérésük eredményéről is beszámolt. Ezek szerint egészségmegőrzés továbbra is fontos öngondoskodási cél. A felmérés során arra is rákérdeztek, hogy a betegek miért választják a magánegészségügyet. A legelső helyen és leggyakrabban megjelölt válaszok:
hosszú várólista az állami ellátásban
elégedetlen vagyok az állami egészségügyi ellátással
a magánelllátásban a megbeszélt időpontban fogadnak
nem foglalkoznak alaposan a betegekkel az államiban
rosszak a körülmények az állami kórházakban
A változó környezetre való felkészülés jegyében az OTP Egészségpénztár big data elemzésekbe kezdett, mely alapján személyre szabott kommunikációba tudott kezdeni a pénztár a kommunikációs igazgató ismertetése szerint. További innovatív megoldásként említette meg az okostelefonos, egyszerűsített egyenlegfeltöltést, az online megoldásokat, valamint az űrlapok kifejlesztését. Emellett további fontos irány a pénztárnál, hogy erősebbé váljanak a stratégiai partnerségi együttműködések a legjobb magánegészségügyi szolgáltatóknál.