Olyan célt tűzött ki Orbán Viktor a héten, amit szinte lehetetlen lesz teljesíteni

Mekkora az orosz-magyar kereskedelem?

Orbán Viktor szerint 2018 fontos év volt a magyar-orosz kereskedelemi kapcsolatokban, mivel az uniós szankciók bevezetése után ismét élénkülni tudott a forgalom a két ország között. Azt is elismerte, hogy ebben óriási többlete van Oroszországnak velünk szemben, mivel olajat, gázt importálunk, ugyanakkor szerinte törekedni kell ennek az egyensúlytalan helyzetnek a felszámolására.

Ennek kapcsán megnéztük a számokat, hogyan alakultak a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években. Euróban számolva a KSH adatai azt mutatják, hogy a Krím annektálását követő uniós szankciók valóban komoly törést jelentettek, 2014-16 között kevesebb mint a felére esett az importunk Oroszországból. A 2014-es csúcsévet pedig azóta sem sikerült elérni ebben a mutatóban.

Az ábrán az is jól látszik, hogy miközben az oroszországi importunk bezuhant, az oda történt kivitelünk kisebb mértékben csökkent, ennek köszönhetően 2016-ban voltunk legközelebb az egyensúlyi helyzethez, de még akkor is majdnem egymilliárd euró volt a hiányunk.

Ennél hosszabb távon csak forintban tudjuk vizsgálni a kereskedelmi kapcsolatokat, a KSH adatbázisa 2001-től tartalmaz adatokat a magyar-orosz külkereskedelemről forintban. Ebből ugyanaz derül ki, ami az előző grafikonból: 2016-ban jártunk csak közel az egyensúlyi helyzethez, előtte és utána is jelentős volt az orosz fölény.

A fenti ábrákból az biztosan megállapítható, hogy egy ponton tévedett Orbán Viktor: nem 2018, sokkal inkább 2017 volt a fordulópont, hiszen már akkor is élénkültek a kereskedelmi kapcsolataink Oroszországgal az uniós szankciók bevezetése után. Ezzel párhuzamosan pedig a magyar kereskedelmi hiány is nőtt.

Ennyit számít az energia?

Ahogy azt a kormányfő is említette, elsősorban energiát importálunk Oroszországból, a szerdai sajtótájékoztatón is elhangzott, hogy a magyar olajszükséglet több mint felét orosz forrásból fedezzük, és a földgáz területén is jelentős ez az arány. Ez pedig a jelek szerint erősen rányomja a bélyegét a két ország közti kereskedelemre.

Ha szintén a KSH adatbázisában megnézzük Magyarország külkereskedelmét energiahordozókból, akkor az látszik, hogy egyértelműen együtt mozog a magyar-orosz kapcsolatokkal, itt is 2016-ig láttunk egy visszaesést az importban, majd azóta fokozatosan erősödtek a kapcsolatok.

Vagyis háromféleképpen lehetne csökkenteni a hiányunkat Oroszországgal szemben:

• Vagy kevesebbet kellene importálnunk, elsősorban energiahordozókból.
• Vagy sokkal több magyar terméket kellene eladnunk az orosz piacon.
• A harmadik lehetőség, hogy megpróbálunk máshonnan gázt importálni. Mostanra egyre több ország felé van kiépítve magyar vezeték, így pélfául Románia vagy Horvátország felől akár más forrásból is jöhetne nyersanyag. Persze ez elsősorban hosszútávú terv lehet, és nehéz lenne kivitelezni. 

A kormány energiapolitikájában egyelőre nem látszik változás, sőt a szerdai sajtótájékoztatón előrevetítették, hogy Magyarország csatlakozhat a Török áramlat gázvezetékhez, így azon keresztül is jöhet majd orosz gáz hozzánk. Ezek után marad a második lehetőség: sokkal többet kell exportálnunk Oroszországba, több mint kétszer annyit, mint 2018-ban.

Ha annyi termékünk menne az orosz piacra, mint a nagyobb európai országokba, Hollandiába vagy Franciaországba, akkor nem lenne lehetetlen egyensúlyba hozni a két ország külkereskedelmét.

Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor a következő évek irányát is kijelölte: szerinte egyrészt arról tárgyaltak az orosz elnökkel, hogy magyar cégek beruházásokat hajtsanak végre az országban, másrészt pedig több piacképes magyar termékre lenne szükség, melyekkel be lehet törni az orosz piacra is. Ezek azonban hosszabb távon valósulhatnak meg, vagyis még évekig függők maradhatunk Oroszországrtól. 

Előhúzta Trump kártyáját Orbán is?

Még egy érdekességet lehet kiemelni: Orbán Viktor szerdai szavai feltűnően hasonlítanak ahhoz az állásponthoz, amit Donald Trump képvisel a Kínával szembeni kereskedelmi háborúban. Az amerikai elnök egyik fő vesszőparipája évek óta az, hogy a szerinte igazságtalan amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatokat egyensúlyba kell hozni.

Vagyis a cél közös, csak az eszközök mások: Trump elsősorban büntetővámokkal sújtja a kínai termékeket, ezzel akarja lefaragni a deficitet, másrészt arra ösztönzi az amerikai cégeket, hogy vigyék haza a termelésüket. Ezzel szemben a magyar kormányfő nyitni próbál Oroszország felé, az exportunkat akarja erősíteni, bár az amerikai-kínai kereskedelmi háború eszközei magyar-orosz viszonylatban valószínűleg nem is működnének.

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán