A kínai autóipar vezető szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben, és már belföldi eladásai is meghaladják a világ többi részének termelési kapacitását. Miközben Európa hivatalosan elkötelezett a zöldátmenet mellett, az Egyesült Államokkal versengve fektet be az elektromos autógyártásba. Mindezt úgy, hogy továbbra is kérdéses, milyen kereskedelmi kapcsolat alakulhat ki Kínával. Bár a nemzetközi környezet alakulása több forgatókönyv szerint is elképzelhető, bizonyos alapvető tényezőket figyelembe véve jól látható, hogy az uniós tagállamoknak milyen stratégiai lépésekre lenne szükségük.
Kína, a világ egyik legnagyobb kőolajimportőre, már egyre nyilvánvalóbb módon - valószínűsíthetően politikai megfontolásból - tartózkodik az amerikai nyersolaj vásárlásától. Ez a lépés nemcsak szimbolikus üzenet Washington felé a kereskedelmi feszültségek közepette, hanem komoly gazdasági következményekkel is jár: az amerikai olajkitermelők exportlehetőségei szűkülnek, ami nyomást gyakorol a termelésre és az árakra is.
A kínai e-kereskedelmi vállalatok az amerikai piacról Európa felé fordulnak a Trump-féle vámok miatt, de a váltás több ok miatt sem egyszerű - írta meg a Bloomberg.
Több, mint öt év telt el azóta, hogy az Egyesült Királyság hivatalosan is kilépett az Európai Unióból, a Brexit külkereskedelemre és nemzetgazdaságra gyakorolt negatív hatásai azonban még mindig érezhetőek. Friss kutatások szerint az Európai Unió felé irányuló brit exportot 6-30 százalékkal vethette vissza a közös vámterület elhagyása, bár a becsléseket jelentős bizonytalanság övezi. A negatív hatások erősödését mutatja a Brexit jelenlegi megítélése is, a lakosság 55 százaléka ugyanis ma már károsnak ítéli meg az EU elhagyását.
A megszokott folyamatok zajlanak a magyar áruforgalomban. A külkereskedelmi mérleg a jelentős exporttöbblet miatt nagy szufficitet mutat, ugyanakkor a kiviteli és a behozatali dinamikák alacsony szintje továbbra is arról árulkodik, hogy a gazdasági élénkülésére várni kell. Április ebből a szempontból kis fénysugarat jelent, de a vámháború és a húsvét-hatás egyelőre zavarossá teszik a képet.
Donald Trump amerikai elnök pénteken 50%-os vámot helyezett kilátásba az EU-val szemben. A tárgyalások felfüggesztése és a nyomásgyakorlás hátterében az európai blokk adózási, szabályozási politikája és Kínához való hozzáállása állhat - számolt be a Wall Street Journal bennfentes forrásaira hivatkozva.
A G-7 országok fontolgatják az alacsony hozzáadott értékű kínai termékekre vonatkozó vámok kivetését - idézi a Bloomberg Francois-Philippe Champagne-t, Kanada pénzügyminiszterét. A Bloomberg beszámolója szerint a G-7 országai aggódnak, hogy a kis értékű kínai áruk ellehetetlenítik a helyi termelőket és kiskereskedőket, így közös fellépést fontolgatnak a túlkínálatot okozó termékekkel szemben. Bár konkrét intézkedések Japánban és az Egyesült Királyságban is napirenden vannak, az USA után az Európai Unió tette meg a második lépést, és 2 eurós kezelési költség kivetését javasolta minden kis értékű rendelés után - tette hozzá a Financial Times.
Soha nem volt még olyan magas a kínai költségvetés első négy hónapos hiánya, mint 2025-ben – derül ki a Bloomberg elemzéséből. A kínai kormány fogyasztást támogató költekezéssel reagált Donald Trump amerikai elnök vámintézkedésire, jelentősen hozzájárulva a deficit megugrásához. A vámok részleges felfüggesztése és a gazdaság helyenként biztató áprilisi teljesítménye (ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom egyes szektorai) lehetővé teszi a kiadások visszafogását és a deficit stabilizálását.
Felemás adatok jellemzik a kínai gazdaság áprilisi teljesítményét – számolt be róla a Reuters és az ING. Bár az ipari termelés felülmúlta a várakozásokat, a kiskereskedelmi forgalom és az állóeszköz-beruházás lassulása továbbra is jelentős bizonytalanságról tanúskodik. Úgy tűnik, a kormány hiába igyekszik élénkíteni a belső fogyasztást új motort adva a gazdasági növekedésnek: az oldalazó ingatlanpiac és a kiskereskedelmi forgalom legújabb adatai arról árulkodnak, hogy a növekedési modell átállása továbbra is várat magára. A Trumppal kötött vámmegállapodás és az állami gazdaságösztönző lépések ugyan rövid távon enyhítik a kínai gazdaságra nehezedő nyomást, tartós áttörés a fogyasztói bizalom erősítésével és a bizonytalanság csökkentésével érhető el.
Az Európai Unió exportja rekordszintre emelkedett az Egyesült Államokba márciusban, közvetlenül Donald Trump kereskedelmi háborút bejelentő intézkedései előtt – jelentette a Bloomberg.
A múlt héten az Egyesült Királyság két kiemelt partnerével, az Egyesült Államokkal és Indiával is egyezségre jutott. A kereskedelmi megállapodások javították a gazdaság versenyképességét, konkrét gazdasági következményeik azonban várhatóan nem lesznek jelentősek. A megállapodások előnyei elsősorban a befektetői hangulat emelkedésében, a bizonytalanság csökkenésében jelennek meg - vélik a Coface elemzői.
A mai kínai külkereskedelmi statisztikák meglepő képet mutatnak. Miközben mindenki a kínai export növekedésének összeomlását várta, ez nem történt meg: a kivitel 8,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ha a számok mögé nézünk, akkor nagyon érdekes összefüggések rajzolódnak ki, hogy hogyan alakíthatja át a vámháború a globális kereskedelem szerkezetét.
Márciusban az ipari termelés jelképes mértékben, 0,1%-kal haladta meg a februárit. Az első negyedév alapján kijelenthetjük, hogy a GDP visszaesésében a szektor szenvedésének kiemelkedő szerepe van.
Kiéleződött az amerikai–kínai vámháború, miután mindkét fél drasztikusan emelte az importvámokat, ami súlyosan megviseli a kétoldalú kereskedelmet. Kína válaszul exportkorlátozásokat vezetett be stratégiai nyersanyagokra, és célzott nyomásgyakorlásba kezdett amerikai vállalatok ellen. A gazdasági feszültségek nemcsak a két nagyhatalom viszonyát, hanem a globális ellátási láncokat is veszélyeztetik, és Kína még pusztítóbb lépésekről is dönthet.
Az elmúlt napokban fájdalmasan egyértelművé vált a piacok számára, hogy Donald Trump amerikai elnök nem csak fenyegetésnek szánta a vámokat: bár tegnap 90 napos szünetet jelentett be, de jelen állás szerint gyakorlatilag az összes kereskedelmi partnerét valamilyen mértékű vámmal sújtja, a helyzet ráadásul kezd látványosan eldurvulni Kína és az USA között. A tőkepiacokon az egyik legérzékenyebb reakciót az olajnál láthattuk, ami nem csoda, hiszen itt rögtön egy kettős hatás érvényesült, a vámok nyomán fellépő globális recessziós félelmekkel párhuzamosan ugyanis az OPEC-hatalmak váratlan mértékű olajtermelés-növelésről döntöttek, a potenciális túlkínálatot és a visszaeső keresletet árazva pedig évek óta nem látott szintre zuhant az olajár. Adódik a kérdés, hogy miért döntött az OPEC a termelés ilyen radikális növelése mellett egy olyan helyzetben, amikor amúgy is nagy zuhanásban van az olajár? Rossz időzítés volt, nem számoltak ezzel a forgatókönyvvel, vagy mindez egy nagyszabású terv része? Mutatjuk, mi lehet Donald Trump nagy mesterterve, ami végül az orosz-ukrán háború végére is pontot tehet.
Amikor Donald Trump amerikai elnökjelöltként kampányolt, gyakran hangoztatta, hogy sok ország „kihasználja” az Egyesült Államokat azáltal, hogy több terméket exportál oda, mint amennyit onnan importál. Ezt a retorikát hallva az egyetemi kurzusaimon gyakran hangsúlyoztam, hogy a Trump-csapatban akkoriban valószínűleg senki sem foglalkozott érdemben a globális értékláncokkal. Ha így lenne, tudnák, hogy hozzáadott érték alapon számolva ezek a kereskedelmi mérlegek sokkal kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. Sőt, bizonyos esetekben – például Mexikó esetében – akár amerikai többlet is kimutatható. Cikkemben azt is bemutatom, hogy a hazai exportból mely ágazatokat sújthatják leginkább Trump vámjai.
Lassabb növekedés, magasabb infláció - na vajon mitől?
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Egy orosz bíróság az osztrák bankcsoport ellen döntött.
Ez egy rendkívül fertőző betegség.
Döntés előtt áll Irán.
Aggódva figyelnek a befeketők.
Baj van a hitelezéssel.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
