Most durvult be igazán az Európa-bajnok magyar drágulás - Már a fájdalomküszöb felett jár
Európa-bajnokok vagyunk áremelkedésben
Már decemberben is Európa legmagasabbja volt a magyar inflációs ráta, az Eurostat összesítése szerint a 4,1%-os ráta mögött csak Romániában volt hasonló ütemű a drágulás, ott 4%-kal emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Az év végi megugrás elsősorban annak volt köszönhető, hogy 2018 decemberében az üzemanyagárak nagyot estek, így a bázishatás miatt ez most ellentétes hatást váltott ki. Emellett az élelmiszerek árának emelkedése gyorsult 5,5 százalékról 5,9%-ra, ami talán meglepetés volt.
Elemzők szerint decemberben nem ért véget az áremelkedés erősödése, a Portfolio által megkérdezett szakértők átlagosan 4,4%-os inflációs rátára számítanak.
Az előrejelzések viszonylag szűk tartományban szóródnak, 4,1-4,5 százalék közé teszik az inflációs rátát az elemzők. Vagyis azt mindenki biztosra veszi, hogy decemberhez képest tovább emelkedett az áremelkedési ütem, viszont egy 4,5 százalék feletti ütem már komoly meglepetés lenne.
Az év eleji infláció mindig a szokásosnál nagyobb bizonytalanságot hordoz, mivel ez egy tipikus átárazási időszak, illetve jellemzően az adóváltozások is ilyenkor szoktak életbe lépni
- emelte ki Eppich Győző. Az OTP Bank szakembere szerint nagy kérdés, hogy például a turizmus áfacsökkentése emilyen mértékben gyűrűzött be a fogyasztói árakba.
A legfontosabb áremelő tényezők januárban az élelmiszerek, a járműüzemanyagok és a jövedéki adó változásai lehetnek – emelte ki Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője szerint nagy a kockázata, hogy az év eleji átárazódások hatásai erősek lehetettek, különösen a munkaintenzív szolgáltatások esetében, illetve némely hatósági áras szolgáltatatás ára is nőtt, például a posta, szerencsejáték esetében.
Lassan azért fellélegezhetünk
A szakemberek többsége egyetért abban, hogy az év elején még tovább emelkedő infláció aztán szép lassan csökkenhet majd, az év végére a többség már 3 százalék körüli áremelkedési ütemet vár, és 2021-ben sem számítanak földrengésszerű változásra. Ez egyébként egybeesik az MNB véleményével, a jegybank is azt hangsúlyozza, hogy az átmeneti megugrás után az év második felében fokozatosan csökkenhet a ráta.
Az OTP várakozásai szerint januárban tetőzhetett az infláció, de az nagy kérdés, hogy a koronavírus-járvány milyen mértékben hagy majd nyomot az árakon. Az üzemanyag és repülőjegy árakra minden bizonnyal csökkentőleg hat majd, azonban kérdés, hogy a termelési láncok várható akadozásai milyen mértékben gyűrűznek majd be a fogyasztói árakba.
Összességében a 2020-as évben átlagosan 3,6%-ra emelkedhet a hazai inflációs ráta a tavalyi 3,4%-hoz képest, elsősorban az élénk hazai gazdasági aktivitásnak és a gyengébb forintárfolyamnak köszönhetően – véli Kuti Ákos, az MKB Bank szakembere.
Kell reagálnia az MNB-nek?
A januári inflációs adat azért is érdekes lesz, mert decemberben az áremelkedési ütem meghaladta a jegybank toleranciasávját (3 pluszmínusz 1 százalék). Az MNB eddig következetesen kitartott amellett az álláspontja mellett, hogy az első negyedév után fokozatosan csökkenni kezd majd az áremelkedési ütem, így nincs veszélyben az inflációs cél. Ugyanakkor az esetlegesen vártnál magasabb adatra a forint is megbillenhet, ha mpondjuk 4,5% felett lenne az áremelkedés.
Virovácz Péter szerint bár jelentősen emelkedik az árszínvonal, ez várhatóan még nem lesz elegendő ahhoz, hogy az MNB ezt tartós változásnak tekintse és reagáljon a monetáris politika átalakításával. Már csak azért sem, mert várakozásunk szerint az MNB által leginkább követett mutató, az adószűrt maginfláció továbbra is a célsávban marad és relative távol áll a 4 százalékos sávhatártól – teszi hozzá az ING Bank elemzője.
Nem látom okát, hogy tetőzne a jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció, a forint tartósan gyengül, ami megjelenik az árakban, ez pedig a várakozásokon keresztül tovább növelheti az inflációt. Tetőzés tehát akkor várható, ha a világgazdasági lassulás érdemben begyűrűzik Magyarországra, vagy ha az MNB szigorít – véli Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató elemzője.
Címlapkép: Getty Images