Rengetegen építenének naperőművet Magyarországon, ez áll a nagy érdeklődés mögött

Major András
A második hazai Metár-tender iránti óriási érdeklődés is igazolta, hogy a koronavírus-válság a fenntartható befektetéseket kevésbé érintette súlyosan. A hozamra vonatkozó befektetői elvárások ugyanakkor lefeleződtek a KÁT rendszerben megszokotthoz képest, ami a jövőbeni tendereken további komoly áresést vetít előre - véli a kiíráson jelentős tervezett naperőmű kapacitással sikeresen induló  Optimum Solar csoport ügyvezető tulajdonosa, Lugos Roland.
A legfontosabb energetikai témákról, az olaj- és a földgáz jövőbeni szerepéről, az energiaátmenet kihívásairól, a megújulók térnyeréséről szó lesz az Energy Investment Forum 2020 konferenciánkon is, ahol az előadók között szerepel többek között Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza is.

Amint arról a Portfolio is beszámolt, több mint ötszörös volt a túljelentkezés a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által meghirdetett Metár-pályázaton, amelyen megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelésre lehetett támogatásért pályázni. 

A hatalmas, elsősorban naperőművek építésére vonatkozó érdeklődés több tényezőnek is köszönhető.  A befektetők számára jelentős motivációs erőt jelentett, hogy a piaci árakkal működő mind több nemzeti és nemzetközi megújulóenergia-befektetéshez képest a Metár némi többlet profitot eredményezhet.

Ez azzal együtt is igaz, hogy a korábbi KÁT- (kötelező átvételi) rendszer feltételeihez képest a zöld prémiumot kínáló Metár-pályázaton elérhető bevétel körülbelül  50 százalékkal csökkent, hiszen kevesebb az átvételi idő és az átvételi ár is.

Mintegy 270 pályázat érkezett, ebből összesen 179 db 1 MW alatti, amiből 107 db 0,5 MW alatti. Ebben az 1 MW alatti kategóriában a beadott pályázott erőművek közül 30 db nyerhet az áraik sorrendjében, ha azok mindegyike hibátlan ajánlatot adott. A több mint száz beadott pályázat jelzi, hogy a befektetők nem kizárólag anyagi oldalról közelítik meg a projekteket, hanem szem előtt tartják azt is, hogy ezek zöld beruházások, tehát fontos számukra a társadalmi felelősségvállalás is – mondta el Lugos Roland, a napelemes rendszerek tervezésével, kivitelezésével és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozó Optimum Solar csoport ügyvezető tulajdonosa.

Emellett a külföldi befektetők számára az EU által garantált jogbiztonság, a kormányzati és uniós klímapolitika, Magyarország pénzügyi stabilitása és a hosszú távú, előre meghirdetett piac is vonzerőt jelentett, de a bontási adatok szerint a hazai nagyvállalatok, illetve kkv-k is jó lehetőséget látnak a naperőmű-építésben.

Várható volt a nagy érdeklődés

A tender résztvevőit két fő csoportba lehet sorolni: vannak, akik hosszú távon számolnak a megújulós beruházással, míg a pályázók másik része majd el fogja adni az üzemelő erőművet, például biztosítási, nyugdíj-, illetve egyéb befektetési alapok számára. Ez utóbbiak kapcsán ugyan egyesekben felmerülhet a támogatás jogosságát illető kérdés is, azonban a lényeg az, hogy a végvevő jellemzően szintén hosszú távon gondolkodik, tevékenysége pedig éppen olyan hasznos az országnak, mint az első csoportba tartozó pályázóké – mondja a cégvezető.

A tender az Optimum Solar (OS) csoport számára egyértelműen sikeres volt; a fejlesztési cég két külföldi partnerrel is indult a tenderen, amelyekkel az első és második helyet is elhozták. A benyújtott első tíz, összesen 277,73 MW új naperőmű kapacitásra vonatkozó pályázat közül a társasághoz és partnereihez fűződik 182,26 megawattnyi. A bontási dokumentum alapján - feltételezve, hogy nem változik a sorrend - az OS csoport az 1 MW feletti kategóriában nyertes hat projekt közül kettőben befektetőként, egyben pedig tervezőként vesz részt.

A feltételezhetően nyertes pályázatok által igényelt 184,79 MW kapacitásból 99,9 MW kapacitást az OS csoport két projektje igényelt. A feltételezhetően nyertes pályázatok által igényelt 302 661 MWh/év villamos teljesítményből pedig 167 832 MWh/év villamos teljesítmény fűződik az OS csoport két projektjéhez, vagyis több mint 50 százalékos arányt sikerült elérniük.

Az érdeklődés nagysága nem igazán okozott meglepetést a társaságnál, miután a válság – amint ez más területeken is bebizonyosodott - a fenntartható befektetéseket tartó ESG-alapokat kevésbé érintette és a legrezisztensebb befektetések közé sorolta azokat. A kollégák előzetes, a tenderen támogatásra igényelt, összesített energiamennyiségre vonatkozó várakozásai 1-1,5 GWh között oszlottak meg, de egy külföldi partnerünk akár 3 GWh-t sem tartott elképzelhetetlennek, vagyis a beérkezett 2,2 gigawattórányi igény csaknem őt igazolta – mondta el Lugos Roland.

Elérte a célját

A cégvezető szerint a kiírás elérte a célját, hiszen olcsóbban biztosítja a zöldáram beszerzését, mint az előző tender. A társaságnál várták az árcsökkenést és arra számítottak, hogy a nagy kategóriában kevés szereplő fog tudni nyerő árat adni. A drasztikus árcsökkenést ugyanis nem kis részben az tette lehetővé, hogy az építések jövőbeli időpontjára a főberendezések alacsony árszintje várható, ez azonban olyan kockázat, melyet csak kevesen képesek vállalni.

A jelenség okai között a nemzetközi tendenciákat is meg kell említeni, hiszen aki tud Németországban alacsony árat adni, az tud Magyarországon is – fogalmaz a cégvezető.

A külföldiek megjelenésével a hozamra vonatkozó befektetői elvárások lefeleződtek a KÁT rendszerben megszokotthoz képest, ami a jövőbeni tendereken mindenképpen további komoly áresést vetít előre.

A saját befektetett tőkére vetített kétszámjegyű hozam ugyanakkor a bankkondíciók függvényében továbbra is elérhető. Jelentős mértékben tehát a hazai bankrendszeren múlik a hazai vállalkozók EU-konform módon történő helyzetbe hozása a megfelelő finanszírozással, ami mindenkinek érdeke.

Az első pályázati kiíráshoz képest nem mutatkoztak radikális eltérések, a különbségek pedig nem befolyásolták érdemben a pályázatok benyújtásának a menetét vagy a pályázók potenciális számát.

Biomassza, geotermia, tetőre telepíthető nagyobb rendszerek – van még tér az előrelépésre

A pályázati rendszer ugyanakkor a tender sikere és a pilot kiíráshoz képesti pozitív változtatásokat követően is tovább csiszolható – vélik a társaságnál. Eszerint évente két tenderre nem feltétlenül van szükség, nem csak azért, mert a fejlesztések egy év alatt tudják biztosítani a projektfrissülést, de a MEKH is könnyebben kezelné az évi egy tender kiértékelését, és maradna idő a csatlakozási jogok és hálózatfejlesztési koordinációk megszervezésére is.

Álláspontjuk szerint a Metárt több ponton is közelíteni lehetne a piaci  igényekhez és adottságokhoz.

A tender jelenleg gyakorlatilag csak naperőmű-beruházások versenyeztetésére alkalmas, míg a magyarországi adottságoknak és a stratégiai céloknak szintén megfelelő biomassza és geotermikus energia projektek egyszerűen esélytelenek a naperőművekkel szemben. Továbbá, megfontolást tárgyát képezhetné a tendert 5 MW alatti és 5 MW feletti erőművek kategóriájára bontani, ami kedvezne a tetőn létesülő hatékonyabb projekteknek is.

A támogatás valós szintje alapján a mennyiségeket is célszerű lehet felülvizsgálni úgy, hogy a hálózati fejlesztésekkel és a 2030-as energia- és klímapolitikai vállalásokkal, illetve azok túlteljesítésével is összhangba kerüljenek. A hálózati hiányosságok és az ebből származó fejlesztési kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülhet a nem állami hálózati befektetések lehetővé tétele is, hiszen az elosztói engedélyesek ma nem fektetnek be ebbe a Robin Hood adó elvonása miatt. Ahhoz, hogy a villamosenergia-rendszer alkalmassá váljon a stratégia célokban szereplő, jelentős megújuló kapacitás integrálására, az akkumulátoros energiatároló rendszerek, illetve a hidrogénalapú megoldások fejlesztése és telepítése is elengedhetetlen.

Az iparág jelenleg hatalmas szabályozói átalakuláson esik át Magyarországon, mivel az európai uniós rendeletek és az egységes villamosenergia-rendszerhez való illeszkedéssel kapcsolatos kritériumok komoly kihívások elé állítják a beruházókat – mondja Lugos Roland. A kötelező átvétel és a pótdíjmentesség megszűnt, a napon belüli villamosenergia-piac hiányosságai miatt pedig komoly költségek lépnek fel a kiegyenlítő energia kapcsán.

Napelemet minden Kádár-kockára!

Ezzel együtt a Metár-tender mellett más hírek is okot adnak a bizakodásra az iparágban. Így az Optimum Solarnál egyértelműen üdvözölték a kormány néhány hete tett bejelentését, miszerint a kevésbé jó anyagi helyzetű nagycsaládos háztartások számára új, vissza nem térítendő támogatási konstrukciót dolgoznak ki napelemes beruházásokhoz, amely várhatóan 2021 nyarától válna elérhetővé. A társaság ügyvezetője szerint nagy igény lenne egy „Kádár-kocka-programra”, amelynek keretében minél több ház tetejére kerülhetne fel 3-4 kilowattos napelemes rendszer, ugyanakkor úgy gondolja, ha ehhez nem kapcsolódik a  belső hálózat felújítása is, úgy akár komoly veszélyeket is hordozhat magában.

A szaldóelszámolás európai uniós szabályozás nyomán várható kivezetése miatt Lugos Roland úgy véli, annak, aki teheti, érdemes már most lépnie és napelemes rendszerbe beruháznia.

A későbbiekben a hálózat alkalmassága is korlátozott lesz, és már csak azért is célszerű mielőbb cselekednie mindenkinek, aki ilyen beruházást tervez, hogy ne kapjon elutasító választ a szolgáltatótól, mint azt sok fejlesztő már manapság is tapasztalhatja. A szakember szerint azonban a szaldóelszámolás kivezetésének évére, 2024-re a háztartási energiatárolási rendszerek már várhatóan ár és kapacitás szempontjából is alkalmasak lesznek arra, hogy gazdaságosan kiegészítsék a napelemes rendszereket. Ezzel együtt pedig minden napelemes rendszerrel rendelkező háztartás képes lesz villamosenergia-igényét kizárólag zöldárammal ellátni a nap 24 órájában.

A címlapkép forrása: Optimum Solar

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF