Áprilisban először fordult elő, hogy Lengyelországban a szén aránya 50% alá csökkent az áramtermelésben – derül ki a Forum Energii friss jelentéséből. Bár a fosszilis energiahordozó továbbra is meghatározó, a megújulók és a földgáz szerepe egyre jelentősebbé válik az energiamixben.
A megújuló energiaforrások térnyerésével párhuzamosan a negatív áras órák száma jelentősen megnőtt tavaly Magyarországon és Európa más részein, ami kihívásokat jelent az árampiaci stabilitás szempontjából. Míg az itthoni háztartások a régióban a legalacsonyabb áramárakat élvezhetik, a kis- és nagyfogyasztók kiugróan magas költségekkel szembesülnek. Ez a kettősség rávilágít a magyar energiapiac sajátosságaira és a megújulók integrációjának komplexitására - beszámolónk a REKK eseményéről.
A francia villamosenergia-rendszer stabilitási kihívásokkal néz szembe, a rendszerben egyre nagyobb az egyensúlyhiány elsősorban a naperőművek robbanásszerű terjedése miatt - hívta fel a figyelmet az Électricité de France (EDF) távozó vezérigazgatója, Luc Rémont, aki ezért az állami támogatási mechanizmusok átalakítását is szükségesnek tartja. Megállapításának extra súlyt ad, hogy Franciaország az Európai Unió egyik legnagyobb áramtermelője és fő áramexportőre, szerepe pedig kiemelkedő az európai ellátásbiztonság fenntartásában.
Több budapesti irodaház és ipari park 2025-től teljes egészében zöldenergiával működik, az átállás pedig évente mintegy 8500 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
Egy olyan nagy üzemzavar és nagy területre kiterjedő tartós áramkimaradás után, mint ami 2025. április 28-án hétfőn történt az Ibériai-félszigeten, teljesen jogos a kérdés, hogy nálunk ilyen megtörténhet-e, illetve mit tanulhatunk a spanyolok és portugálok problémáiból. Úgy is megfogalmazhatjuk ezt a kérdést, hogy nálunk jobb vagy rosszabb a helyzet? A kérdést részben már érintettem 2025. április 30-i, a Portfolio-n megjelent írásomban, de szeretnék most kicsit a magyar villamosenergia-rendszerre koncentrálni. Ehhez pedig egy közelmúltbeli magyar eseményre érdemes visszatérni.
Az ibériai-félszigetet hétfő délután súlyos áramszünet bénította meg, éppen akkor, amikor az ország szinte teljesen a megújuló energiákra támaszkodott. A naplemente közeledtével a rendszerirányító versenyt fut az idővel, hogy helyreállítsa a hálózat stabilitását, mielőtt a napenergia termelésének gyors visszaesése tovább mélyítené krízist.
Az elmúlt években jókora fellendülés indult az Egyesült Államok napelemes iparágában, nem csak a telepítések emelkedtek jelentősen, hanem az ország napelemgyártó kapacitása is. Ezt, a részben az előző adminisztráció intézkedéseinek köszönhető konjunktúrát azonban elemzői és iparági vélemények szerint megfojthatja Donald Trump elnök vámháborúja. A vámtarifák és ezek hatásai alááshatják a hazai ellátási lánc kiépítésére irányuló törekvést, és számos már elindított projekt is leállhat.
Az év elején drámaian megugró áramárak után áprilisra érezhetően enyhült az európai energiafogyasztók terhe: a kontinens legtöbb országában gyakorlatilag megfeleződtek a nagykereskedelmi villamosenergia-árak a februári csúcsokhoz képest. A háttérben az áll, hogy véget ért a téli fűtési szezon, ezzel együtt pedig jelentősen visszaesett a földgáz iránti kereslet, miközben a napenergia-termelés látványosan megindult.
Az európai napenergia-termelés több mint 30%-kal nőtt 2025 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Ez egyben rekordteljesítményt vetít előre az év egészére is, amihez nagyon sok európai ország járulhat hozzá.
Az energiaátállás új szakaszában a hangsúlynak át kell kerülnie arra, hogy az időjárásfüggő megújuló erőművek az idő egyre nagyobb részében legyenek képesek a termelésre, ezért a fő feladat a meglévő kapacitások és csatlakozási pontok kihasználtságának fokozása. Erre már Magyarországon is jó lehetőséget kínál a naperőművek akkumulátorral és/vagy szélturbinával való hibridizációja, ami a cégek számára stabil, fenntartható energiaellátást biztosíthat az olyan új üzleti modellekkel együtt, mint az itthon is egyre népszerűbb hosszú távú fizikai zöldáram-vásárlási szerződések.
A Portfolio-MAGE Járműipar 2025 konferencián Tóth András István, az E.ON Hungária Csoport megoldásértékesítési igazgatója az energiapiac jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól tartott előadást. A szakember kiemelte az energiaárak alakulását és a rugalmasság energiapiacon betöltött szerepét is.
Idén februárban apró, de annál fontosabb jogszabályváltozás lépett életbe: 2029-ig kivezetik az ipari naperőművek döntő részét érintő KÁT (Kötelező Átvételi Tarifa) rendszerből az éves inflációkövető indexálást, illetve megkönnyítik az energiatárolók telepítését a termelők számára. Ezzel új modell nyílik meg, sokkal vonzóbbá válhat a szabadpiaci működés, ráadásul jelentős mértékű állami támogatás is igényelhető az energiatárolós beruházásokhoz. Nem olcsó belekezdeni, de a jelenlegi árkörnyezetben 3-5 év alatt is megtérülhet a projekt, utána pedig évente több 10 millió forintokat hozhat az beruházónak. Rengeteg a megválaszolandó kérdés: mennyibe kerül 1 MW/h kapacitású akkumulátor? Hová lehet telepíteni? Hogyan kell kiszámolni a megtérülést? Melyik gyártó terméke lehet a legjobb választás? Ki finanszírozza meg, és ki építi fel? Nagy Zsolt Dáviddal, a SOLARKIT Europe Kft. ipari rendszerek szakértőjével keressük mindezekre a válaszokat.
Több, mint 350 résztvevővel, nagy érdeklődés mellett zajlott a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferencia, amely során négy szekcióban beszéltük át a vállalatok energiabeszerzésével, energiamenedzsmentjével, a megújuló energia integrációjával és az energiatárolási megoldások tárházával kapcsolatos legfontosabb témákat. Az alábbi hírfolyamunkban a főbb információkat összefoglaló cikkeket mutatjuk be.
Iparági szereplők szerint nehéz értelmezni a megújuló energia kötelező átvételi rendszerének szabályozásában év elején történt kormányzati változtatást. A kiszámíthatóságra és a befektetői bizalomra negatív hatást gyakorló, az érintettekkel való konzultációt nélkülöző lépést követően a hazai fejlesztők figyelme a vonzóbb lehetőségeket kínáló környező piacokra irányult, de egyelőre nem tűnik célszerűnek elhagyni a KÁT rendszert. Van, aki a fogyasztói oldalon nagyon örülne annak, ha a KÁT szabályozáséhoz hasonló állandóság uralkodna az üzleti élet más területein is - derült ki a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferencia a nap- és szélerőművek üzleti környezetét, további kapacitásbővülési kilátásait és kihívásait körüljáró panelbeszélgetésből.
Azokon a településeken magas a napelemes rendszerek aránya, ahol viszonylag új, nagy alapterületű, alapvetően családi házas jellegű lakások vannak magasabb végzettséggel rendelkező lakosokkal – erre a meglepő következtetésre jutott Szép Tekla és Tóth Géza, a Miskolci Egyetem kutatója, akik járási szinten elemezték a naperőművek penetrációját és a mögöttes okokat. Az eredmények azért fontosak, mert segíthetnek jobban tervezni az előttünk álló évek hálózatfejlesztési munkálatait, egyúttal a kutatók arra is javaslatot tettek, hogy mely járásokban lenne célszerű akár célzott támogatásokkal felfuttatni a napelem telepítéseket, hogy az ország által 2030-ra vállalt célok könnyebben teljesülhessenek.
Európa 2024-ben a valaha mért legmelegebb évét élte át. A szélsőséges időjárás hatalmas károkat okozott, az óceánok egyre melegednek, a gleccserek visszahúzódnak - számolt be a Bloomberg.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
