1500 milliárd forintra lehet pályázni az agráriumban és vidékfejlesztésben

Portfolio
Közel háromszor több pénz jut a következő időszakban a magyar mezőgazdaság és vidék fejlesztésére, a támogatási összegek ilyen mértékű emelkedése pedig a korábbinál jóval nagyobb mozgásteret biztosít az agrárvállalkozások számára – mondta a Portfolionak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. Hozzátette, a nagy összegű forrás által az agrárium fejlődése dinamizálható lesz, ami különösen fontos az olyan nagy tőkelekötésű ágazatokban, mint az állattenyésztés és a kertészet. A szakemberrel emellett arról is beszélgettünk, hogyan alkalmazkodik az OTP Agrár ehhez a „megerősített” vidékfejlesztési programhoz, mik a várakozásaik, illetve mit látnak, a zöldítés tekintetében milyen kihívások várhatók a következő években.

2021 és 2022 két átmeneti évet jelent az új közös agrárpolitikában.Ebben az időszakban is a jelenlegi, már ismert támogatási rendszer fog működni, a közvetlen támogatások esetében lényegi változás majd 2023-tól várható – mutatott rá Harnóczi György. Kiemelte, az akkortól érvényes új rendszerről a gazdálkodók széles körű tájékoztatást fognak kapni az Agrárminisztériumtól, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK), illetve az egyéb szakmai szervezetektől, így biztosan elegendő idejük lesz a felkészülésre.

Más a helyzet a Vidékfejlesztési Program esetén, itt ugyanis a következő hét, plusz kétéves időszakban a korábbi 1300 milliárd forint forrás helyett 4265 milliárd forint áll rendelkezésre az ágazat és a vidék fejlesztésére, ami háromszor több pénzt jelent az előző időszakhoz képest. Ez a megemelkedett összeg részben annak az eredménye, hogy a kormány a nemzeti társfinanszírozási arányt a mostani 15%-ról 80%-ra emelte.

A szakember beszélt arról is, hogy

ebből az összegből az átmeneti két évben már 1500 milliárd forintra lehet majd pályázni,

ami önmagában is 200 milliárd forinttal több forrást jelent erre a két évre vonatkozóan, mint amennyi az előző hét éves időszak egészében rendelkezésre állt. Hozzátette, ennek a pénznek legalább az 50%-a az agrárium fejlesztését fogja szolgálni, a meghirdetett pályázatokon túl tehát továbbiak kiírása várható az év folyamán az Agrárminisztérium részéről.

„Az előttünk álló időszakban így komoly lehetőség lesz a kellően átgondolt beruházások előkészítésére és a pályázatok révén jelentős összegű támogatások elnyerésére. A nagy összegű támogatás által az agrárium fejlődése dinamizálható, ha a fejlesztések a nemzetközi szintű hatékonyság elérését célozzák. Különösen fontosak ezek a nagy tőkelekötésű ágazatokban, az állattenyésztésben és a kertészetben” – hangsúlyozta.

Azzal kapcsolatban, hogyan alkalmazkodik az OTP Agrár ehhez a „megerősített” vidékfejlesztési programhoz, Harnóczi György elmondta, mint minden szereplőt, az OTP Agrárt is kihívások elé állítja a vidékfejlesztési program következő két évében megjelenő koncentrált beruházási támogatási volumen.

„Ehhez kapcsolódva általánosságban annyi mondható, hogy ilyen nagyságrendű pályázat komoly kapacitást igényel, mind a beruházók, pályázók oldaláról, mind a támogatók, valamint a finanszírozók részéről. Nem is beszélve a megvalósításhoz kapcsolódó kivitelezési, műszaki, technikai és gépi kapacitásokról és beszerzési igényekről.”

Kereskedelmi banki oldalról azt látják, hogy a beruházás előtt álló vállalkozások megvizsgálják a finanszírozási lehetőségeiket és a források megítélésének feltételeit, majd ezek alapján hozzák meg a döntéseiket. Kiemelte, a piaci szereplők döntései meghatározhatják a következő 5-10 év bankkapcsolatait, ezért a bank társterületeivel együtt készülnek az igények fogadására és biztosítja azokat az erőforrásokat és eljárásokat, hogy az ügyfelek kiszolgálása zökkenőmentes és rugalmas legyen.

„Feltételezésünk szerint a támogatási összegek ilyen mértékű emelkedése a korábbinál jóval nagyobb mozgásteret biztosít az agrárvállalkozások számára, gondolkodhatnak akár a korábbinál jóval nagyobb fejlesztésekben, ami összességében az ország agrárgazdasági versenyképességét is növelheti a régióban, illetve az Európai Unióban.”

A környezetvédelem, a fenntarthatóság, illetve a zöldítés egyre nagyobb szerepet kapnak nemcsak az agráriumban, mezőgazdaságban, de minden szektorban és ágazatban. Harnóczi György szerint a zöldgazdasági átmenet egyre fontosabb feladatot fog jelenteni az agrárium szereplői számára is, amit jól jelez, hogy már az átmeneti években (2021-2022) is lesz olyan támogatás, amely energiahatékonysági, illetve biodiverzitás-védelmi célokat szolgál.

Emellett a 2023-2027-es periódusban a KAP források 40%-át klímavédelmi célokra kell majd költeni az EU szabályai szerint.

További lendületet adhat a programnak, hogy a Magyar Nemzeti Bank jelenleg is futó vállalati zöld tőkekövetelmény-programjába is szeretné bevonni úgy az agráriumot, mint a körkörös gazdaság irányába lépő vállalkozások hiteleit.

„Az OTP Agrár természetesen készül a mindezek alapján várható újabb a lehetőségekre, hogy amint megjelennek az új támogatási programok, illetve MNB-szabályok, azonnal tudjon azoknak megfelelő kedvezményes zöldhitelt adni ügyfeleinek.”

A cikk megjelenését az OTP Agrár támogatta.

Címlapkép: Getty Images

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF