Orbán Viktor: nem csak az EU-val tárgyal Magyarország forrásokról

Végül egy képviselői hozzászólásra a kormányfő jelezte, hogy tárgyaltak a térség országgyűlési képviselőjével és ezek alapján is jelezte, hogy a Vasműnek „remélhetőleg a napokban valamilyen segítséget tudunk majd nyújtani”.

A szélenergia felé fordulást firtató hozzászólásokra Orbán Viktor kijelentette:

Egyelőre nem vagyunk meggyőződve arról, hogy szükséges a szélenergia újraindítása. Nemcsak mellette, hanem ellene is komoly érvek szólnak.

Érdemes megjegyezni, hogy a Portfolio-n ma megjelent energiaügyi államtitkári interjúban Steiner Attila is csak azt jelezte, hogy fontolgatja a kormány a kérdést, de nem mondott ennél konkrétabbat.

Orbán Viktor emlékeztetett rá, hogy jelenleg több, mint 3000 MW-nyi a beépített naperőművi kapacitás Magyarországon és több, mint 5000 MW-nyi az engedéllyel rendelkező projekt, amelyeket „reményeink szerint meg is fognak majd építeni a vállalkozók”.

Az áfacsökkentéssel kapcsolatos felvetésre azt mondta a kormányfő: „nem ésszerű javaslat”, mert az áfából befolyó pénz egy részét a rezsicsökkentési alapba tesszük bele. Ráadásul az elmúlt 30 év áfacsökkentései azt mutatják, hogy nem jut el igazán az emberekhez, mert a kereskedők lenyelik azt.

A „vagyonadót nem támogatjuk”, mert minden ilyen bevezetéséhez előtte egy állami vagyonkataszter felállítása lenne a kezdő lépés, tehát minden ember vagyonáról egy nyilvántartás összeállítása.

A miniszterelnöki viszontválaszok során Orbán Viktor emlékeztetett rá, hogy az uniós oroszellenes szankciókat hathavonta meg kell újítani, és ezért időszerű a nemzeti konzultáció – indokolta. Hozzátette, hogy az orosz olajra vonatkozó szankcióknál azért nem vétózott, hanem inkább a kivételek elérésére törekedett, mert ezt kérte a lengyel kormányfő tőle (a kivételekkel végül azt sikerült elérni, hogy a korábbi orosz olajimportnak csak a 8%-a maradt meg Magyarország, Csehország és Szlovákia irányába, így a 92%-nyi részre érvénybe lépett a szankció).

A következő szankciós körök kapcsán előre bocsátotta:”a nukleáris szankciókat nem engedjük napirendre”, és ugyanígy a gáz szankciót se, éppen ezért nem kerülnek ezek a javaslatok az asztalra.

A rendszeres magyar vétózásokkal kapcsolatos bírálatok kapcsán megjegyezte:

Egyensúlyt kell tartani az európai egység és a legfontosabb magyar érdekek megvédése között, ez a felelős politika és ezt folytatjuk.

 Érdemes tisztázni, hogy az eddigi hét nagyobb uniós szankciós csomagból csak kettő vonatkozik az orosz energiahordozókra: augusztus elejétől tilos orosz kőszenet behozni az EU-ba, és majd december elejétől lép hatályba orosz nyersolajra vonatkozó import, illetve jövő februártól a finomított termékekre is érvénybe lép ez a tiltás (Magyarország, Csehország és Szlovákia egyelőre felmentést kapott a vezetékes orosz olajra a Barátság kőolajvezetékre tekintettel.) Így tehát nincs érvényben az orosz vezetékes, vagy cseppfolyósított gázra semmiféle szankció és ez nem is várható, mert számos ország, köztük Magyarország, erősen függ tőle.Ami most a brüsszeli asztalokon van, az például a holland TTF gáztőzsdére húzott ársapka kérdése, ami a magyar-orosz gázszerződés keretében kapott gáznak is felső korlátot szabna. Direkt, kizárólag az orosz vezetékes gázszállításra nem valószínű ársapka, ezt több tagállam se támogatná.Orbán Viktor azon jelzéséhez, hogy júniusban még 100 euró/MWh volt a gáz ára, majd amint a gázra vonatkozó szankció is napirendre került (de azóta se született döntés róla és nem is reális), sokszorosára ugrott, a fentiek miatt azt érdemes hozzátenni, hogy a drasztikus gázár emelkedés lényegében az orosz politikai vezetés tudatos lépései miatt alakult ki. Ennek háttere az volt, hogy az oroszok számára fájldalmas olajellenes és egyéb szankcióért cserébe ott akartak visszaütni Európának (és "visszakeresni" például a lefoglalt orosz jegybanki tartalékaikat is), ahol Európának a legjobban fáj (gázpiac) és ezért a célért még a megbízható gázszállítói státuszukat is feláldozták, amelyet előtte kevesen gondoltak. Ahogy a kormányfő is fogalmazott: gazdasági háborúban áll az EU és Oroszország egymással, aminek az orosz oldalán az történt, hogy tavasztól kezdve elkezdték különféle pénzügyi (pl. rubelelszámolásra áttérés) és technikai ürügyekre hivatkozva (pl. turbinaügy) még jobban korlátozni a gázszállítást Európába. Nyárra oda jutottunk, hogy az Északi Áramlat 1-en minimálisra csökkentette, majd azóta le is állította a szállítást a Gazprom, így jelenleg a korábbi évekre jellemző szokásos orosz gázszállításnak durván az ötöde érkezik az EU-ba. Ez hajtotta fel tehát elsődlegesen a gáz árát, és arról a nem politikai, hanem piaci-gazdasági okról is meg kell emlékezni, hogy a nagy gázkitermelők (pl. Norvégia, Algéria, Katar, Egyesült Államok) rövid távon csak korlátozottan tudják pótolni az oroszok felől kieső gázt, mert az elmúlt évekbeli visszafogott beruházások a fosszilis iparágba kitermelési kapacitáskorlátot jelentenek.Érdemes egyébként azt is megjegyezni, hogy amint az alábbi ábrán láthatjuk: az augusztus végi 340 euró körülről mára lényegében megfeleződött a TTF gázár 170 euró közelébe, noha közben a szankciós politika nem változott. Általánosságban is igaz, hogy a gáz árának alakulását nem a szankciós politika lépései, hanem a gázellátás körül érzékelt kockázatok mozgatták - vagyis az orosz szállító (valószínűleg szerződést szegő) lépései.Ezt mutatja a gáz árának utóbbi hetekben megfigyelt érdemi esése is (lásd alább). Ezt természetesen nem a szankciókban beállt változások okozták (nem is történt ilyen változás), hanem például az, hogy a brüsszeli ötpontos javaslatcsomag egyik eleme fontolóra vette a fent említett ársapkát a tőzsdei ügyletkötésekre is és az európai tárolók magas szintre töltődése is az áremelkedés ellen dolgozott.

A Brüsszellel folytatott vitáink ellenére megerősítem, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét. Európa akkor lesz erős, ha megőrzi különböző véleményeit - hangsúlyozza Orbán.

A családtámogatást tovább szélesítjük, december elején alakítjuk ki a 2023-as költségvetés végleges formáját, abban már új családtámogatási intézkedések is megjelennek majd - mondja a miniszterelnök. Emellett felgyorsítja a kormány az egyetemfejlesztést, illetve a haderőfejlesztést.

A kormány frissítette Magyarország energiastratégiáját, hosszú távon azzal számolunk, hogy olajból továbbra is importra szorulunk. A villamosenergia-hálózat esetében 16 milliárd eurónyi, 6400 milliárd forintnyi fejlesztésre lesz szükség Paks-II. költsége nélkül. Ez összesen 32 nagyberuházást jelent, melyek nélkül a magyar villamosenergia-rendszert nem lehet korszerűsíteni.

A szükséges pénzügyi forrásokat az Európai Unió megígérte, ha ezt mégsem adják ide, akkor más forrásokból szerezzük be a szükséges összeget. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat az EU-val és más partnereinkkel el is indítottuk

- emeli ki Orbán Viktor.

Jelenleg mintegy 9400 milliárd forintnyi állami beruházás zajlik, ezeket végig visszük, de új beruházást egyelőre nem indítunk, mert nem tudjuk garantálni, hogy be is fejezzük. Ha az európai helyzet kiszámítható lesz újra, akkor indítjuk újra a most felfüggesztett állami beruházásokat - mondja a miniszterelnök.

Az extraprofit-adókból befolyt összeg elegendő az idei ártámogatásokra és jó esélyeink vannak a 2023-as évre is - mondja Orbán Viktor. A vállalatok esetében azonban a magas energiaárak kivédéséhez a vállalkozók erejére is szükség lesz, a kormány a múlt héten már bejelentett három intézkedéssel tud ezen segíteni.

A kormány képes biztosítani Magyarország energiaellátását, sőt a nyáron hozott döntéseinkkel már biztosítottuk is - emeli ki a kormányfő. Szerinte a hazai földgázfelhasználást csökkentenünk kell, ezt kell tennie az államnak, a családoknak és a vállalatoknak is. Ezt követően a kormány lépéseit sorolja fel:

• A jelenlegi 35%-ról 2023 végére 31%-ra, 2025-re pedig 30% alá csökkentjük a földgáz részarányát az energiafelhasználásban.
• 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárdra növeljük a magyar földgázkitermelést.
• Újraindítjuk a Mátrai Erőművet.
• Meghosszabbítjuk a paksi atomerőmű üzemidejét és végre elindulhat a Paks-II. beruházás.

Egész Európa választ vár Brüsszeltől arra a kérdésre, meddig fogjuk ezt csinálni.

Ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed. Ideje erről beszélni amerikai barátainkkal is, amíg nem késő

- mondja Orbán Viktor. Szerinte a szankciók bevezetése nem demokratikus módon történt, arról "a brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek", nem kérdezték meg az európai embereket.

A jelenlegi durva energiaárakat nem gazdasági folyamatok váltják ki, hanem egyértelműen a szankciók okozták, a brüsszeli politikai döntések felelősek értük - mondja Orbán. Szerinte józan álláspont volt az a kezdeti törekvés, hogy a szankciók ne terjedjenek ki az energiára, ezen a területen ugyanis Európa törpe, Oroszország pedig óriás.

Áprilisban még joggal gondoltuk azt, hogy emelkedő energiaárak mellett, de tervezhetően alakulnak majd a gazdasági kilátások. Júniusban azonban az olajra kivetett szankciók és a földgázzal kapcsolatos büntetőintézkedések napirendre vétele ezt megváltoztatta - emeli ki a magyar miniszterelnök.

Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamosenergiáért szankciós felárat fizetnek

- szögezi le Orbán. Szerinte ez van hatással az élelmiszerárakra is. Hozzáteszi, hogy az energiaárak 100 százalékos növekedése Magyarország esetében rögtön 3-5 százalékpontos inflációs többletet jelent, szankciók nélkül szerinte az árak megfeleződnének és az infláció is legalább a felére esne.

A szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre. Ez a fegyver visszafelé sült el, Európa lábon lőtte magát

- teszi hozzá.

A globális gazdasági háborúban minden országnak megvannak a saját érdekei, Magyarországnak a biztonság, valamint a gazdasági és biztonsági stabilitás a legfontosabb - mondja a miniszterelnök. Szerinte kulcsfontosságú a honvédség és a nemzetbiztonsági szolgálatok megerősítése, a dezinformációs háborútól is meg kell védeni az országot.

A családokat ma leginkább a háború gazdasági következményei érintik, első helyen az infláció

- véli Orbán.

A mi régiónkban a legmagasabb az infláció, a jegybankok markáns kamatemelésekbe kezdtek, az országkockázati felárak emelkedtek.

Nem ez az első eset, láttam már rengeteg gazdasági válságot

- emeli ki a kormányfő.

Az elmúlt hónapokban súlyos, sokkszerű változások érték Európa országait az energiaárak emelkedése miatt. A világgazdaságot visszaesés, Európa gazdaságát pedig megroppanás fenyegeti

- kezdi Orbán Viktor.

Ukrajna és Oroszország háborúja lokális háború lenne, azonban a nyugati szankciók globális háborúvá változtatták. Ma egy lokális fegyveres háborúval és egy globális gazdasági háborúval nézünk egyszerre szembe. Ma már mindenki számára világos, hogy elhúzódó háborúra kell számítanunk - mondja a kormányfő.

Arra kell készülnünk, hogy a háború a szomszédunkban idén és jövőre is folytatódik

- emeli ki.

A parlament hétfői ülésével megkezdődik a törvényhozás őszi ülésszaka, ennek apropóján Orbán Viktor miniszterelnök "Jelentés a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről" címmel szólal fel napirend előtt. A miniszterelnök beszédére aztán reagálhatnak a frakciók.

A kormányfő várhatóan elsősorban az utóbbi hónapok kormányzati döntéseit hozza szóba, illetve az előttünk álló kihívásokról ejthet szót. Kiemelten fontos lehet az uniós forrásokkal kapcsolatos kommunikáció, illetve a gazdasági kilátásokra vonatkozó rész.

A beszédről a Portfolio élőben tudósít.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher