Már vizsgálják a földgázrendszer fejlesztési lehetőségeit a megújuló gázok szállítására

A Zöld Átmenet Iroda azzal a céllal jött létre az FGSZ-ben, hogy az energiaátmenethez kapcsolódó feladatok egy szervezetben összpontosuljanak, és a meglévő szállítórendszer átalakítását hatékonyan hozzá tudják alakítani a megváltozó igényekhez és a várható új típusú gázok szállításához.

„Számítunk rá, hogy új típusú gázok – legyen az hidrogén vagy biometán – fognak megjelenni meglévő földgázrendszereinken, ezért a mi feladatunk az, hogy a termelők és a fogyasztók összekötésével biztonságos szállítási útvonalat biztosítsunk. Mivel sok esetben jelentős beruházásokról beszélünk, nem lehet elég korán kezdeni a felkészülést, ezért szakembereink is kiemelten foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel” – mondta a Portfolio-nak Kardosné dr. Mészáros Viktória, az FGSZ Zrt. zöld átmenetért felelős vezetőjét.

A földgáz-hidrogén keverékek szállítása mégis jó első lépés lehet

Mind a hidrogén, mind a biometán jelentősen eltérő problémákkal szembesíti a földgázszállító rendszer üzemeltetőjét. A biometán biogáz tisztításából keletkezik, kémiailag megegyezik a mai földgáz legfőbb komponensével, a metánnal, így a rendszerbe korlátlanul betáplálható. A potenciálisan sok, kisebb termelő becsatornázása azonban komoly feladat.

A hidrogén esetében viszont más típusú kihívásokról van szó:

Jelenlegi tapasztalatink szerint a hidrogén molekula földgázzal való elkeverésének nagyjából 20%-ig van műszaki-gazdasági racionalitása, de már ilyen arányú bekeverés esetén is jelentős beruházásokra lenne szükség a rendszer integritásának megőrzéséhez.

– tette hozzá Kardosné.

Mivel azonban a hidrogén-földgáz elegy egy bizonyos arányig a meglevő földgázszállítási technológia egyes elemeinek átalakítása nélkül is szállítható, ezért ezt az úgynevezett bekeverési folyamatot az FGSZ-nél jó első lépésnek látják, a bekeverés gyors megoldást jelent a megtermelt hidrogén szállítására és tárolására, miközben kibocsátáscsökkentést és a hidrogén piac gyorsabb felfutását is elősegítheti.

Ehhez azonban először is mind EU-s, mind magyar szinten szükséges lenne egy kellően rugalmas és ösztönző szabályozásra, mert enélkül nem indulhat meg a földgázszállító rendszerbe való betáplálás.

Az FGSZ már megkezdte a felkészülést: egy szigorú és minden részletre kiterjedő módszertan alapján megvizsgálták a hálózatot, és az derült ki, hogy átalakítás nélkül a rendszer 2%-os keverékek szállítására alkalmas.

Bár ez elsőre kevésnek hangozhat, amennyiben a rendszer teljes egészén megjelenne a 2%-os hidrogén keverék, az a metán és a hidrogén egymásétól eltérő energiatartalma miatt körülbelül 50 millió köbméter földgázt váltana ki, miközben országos szinten nagyságrendileg 100 ezer tonna CO2 kibocsátás csökkenést eredményezne.

„Ez persze önmagában még nem elegendő a hazai dekarbonizációs célok eléréséhez, de ez is egy fontos kezdeti lépés lehet” – tette hozzá a cég zöld átmenetért felelős vezetője, aki szerint a megújuló energiaforrások (nap, szél) szezonális termelési különbségeit a megújuló hidrogén előállítása és tárolása elégítheti ki, amely már – bár várhatóan inkább hosszabb távon - megköveteli az önálló hidrogéninfrastruktúrák kialakítását.

Olcsóbb és gyorsabb a meglévő rendszerből kiindulni

Számos szakmai tanulmány támasztja alá, hogy

a jelenlegi földgázszállító hálózat hidrogénszállításra történő átalakítási költsége jóval alacsonyabb - 10-35 százaléka - egy teljesen új csőhálózat kiépítéséhez képest.

Az FGSZ is tagja az Európai Hidrogén Gerinchálózat (European Hydrogen Backbone - EHB) összeurópai kezdeményezésnek, amely a tervezett, mintegy 53 ezer km-es hidrogénszállítási hálózat több mint 60 százalékát a jelenlegi földgázszállító hálózat átalakításával tervezi megvalósítani.

A megújuló villamos energiából, vízbontással előállított hidrogén (zöld hidrogén) széleskörű felhasználásának ugyan még nem jött el az ideje, de a rendszer potenciális átalakításának vizsgálata már indokolt és zajlik is. Az ipar eddig is nagy mennyiségben használt hidrogént, igaz nem megújuló forrásból származót, azonban a Megújuló Energia Direktíva (RED) tervezete szerint 2030-ra az ipari hidrogénfelhasználás 42%-át zöld hidrogénből kell biztosítani. A hazai (és európai) nagyfelhasználóknak (mint például a MOL Dunai Finomítója vagy a péti műtrágyagyár) ezért csak úgy tudnak majd megfelelni ezeknek az előírásoknak, ha jelentős mennyiségben átállnak karbonmentes hidrogénre.

„Ezek a rendszerek kezdetben még egymástól függetlenül fognak üzemelni, de idővel megéri majd őket összekötni, így kialakítva egy hidrogénszállítási hálózatot. Más hálózatos energetikai infrastruktúrák is ehhez hasonlóan alakultak ki a múlt században” – hívta fel a figyelmet Kardosné.

Az említett Megújuló Energia Direktíva célkitűzés magyarországi teljesítéséhez évi 70 ezer tonna zöld hidrogénre lenne szükség, amely a jelenlegi elektrolizálók hatékonyságát figyelembe véve 4 TWh többlet villamosenergia-igényt jelent. Ekkora mennyiség előállításához 3,5 GW teljesítményű napelempark telepítése lenne szükséges, így gyakorlatilag a 2022-ig telepített tejes napelemkapacitást a zöld hidrogéntermelés kötné le, lassítva ezzel a villamosenergia-rendszer zöldítését.

„Ezért is fontos az európai gerinchálózat kiépítése, a kisebb várható termeléssel rendelkező országoknak – mint például Magyarország – ugyanis importra is szükségük lesz a megújuló energiaforrásokról szóló előírásoknak való megfeleléshez. Ehhez kulcsfontosságú a jobb termelési adottságokkal rendelkező zöld hidrogéntermelők csővezetékes összeköttetése a potenciális felhasználókkal, mivel a megtermelt hidrogén szállítása hosszabb távra csővezetéken a leghatékonyabb. Az FGSZ hálózatán több olyan vezetékszakaszt is beazonosítottunk már, melyek 2030-ig átalakíthatóak tiszta hidrogén szállítására, amellett, hogy közben a földgázellátás biztonsága is fenntartható.”

A biometánban is nagy a potenciál, de más téren

A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a hulladékgazdálkodási ágazatok számára jó gazdasági lehetőség a biometán termelés, mivel – a körforgásos gazdaság céljainak megfelelően - az ellátási láncok integráltabbá válhatnak, ezzel csökkentve a keletkező hulladékmennyiséget és elkerülve a szerves anyagok lebomlási folyamatából származó természetes metánkibocsátást. Emellett csökkenti az ország energia importfüggőségét is, javítva a külkereskedelmi és fizetési mérleget.

Jelenleg számos biogáztermelő üzem működik Magyarországon, de túlnyomó többségük ezt az energiát „házon belül” elfogyasztja vagy villamos energiát állít elő belőle. A jövőben idehaza is nagyobb szerepet kaphat a hálózatra táplált biometán, hiszen további jelentős termelési potenciált jósolnak – 2030-ig akár 1 milliárd köbmétert – miközben az EU is szorgalmazza a nagyobb termelést. Az EU hulladékokról szóló irányelvének előírása, miszerint legkésőbb

2024. január 1-től a biohulladékok szelektív gyűjtését minden tagállamban be kell vezetni, ami várhatóan még nagyobb mennyiségű biogáz- és biometán-előállításra alkalmas nyersanyag felhalmozódását fogja eredményezni Magyarországon.

Ezen erőforrások hasznosítására a biometán-előállítás remek módszer lehet, egyszerre szolgálva az éghajlati és gazdasági előnyöket. A szükséges támogatási intézkedések ezt a folyamatot is gyorsíthatnák.  

„A biometán egy kiváló lehetőség a földgázfelhasználás karbonintenzitásának a csökkentésére, akár a mai naptól, míg a tiszta formában történő hidrogénfelhasználás elsősorban az ipar és a közlekedés számára jelent dekarbonizációs lehetőséget közép és hosszú távon. Annyi bizonyos, hogy a gázszektor már 2030-ban jelentősebben el fog térni a maitól: a földgázfelhasználás csökkenése mellett várhatóan már ekkorra egyre nagyobb arányban használunk majd biometánt és hidrogént, utóbbit bekeverve és részben talán már tiszta formában is. A jelenlegi földgáz-gerinchálózat alkalmas ezen keverékek és új gázok szállítására, ezért mindenképp biztosítanunk kell fenntartható, hosszú távú működését” – összegezte a szakember.

Címlapkép: FGSZ Zrt.

A cikk megjelenését az FGSZ Földgázszállító Zrt. támogatta.