Az EU fordulóponthoz érkezett a versenyképessége, dekarbonizációja és biztonsága szempontjából egyaránt, és nyilvánvalóan cselekednie kell.
Együttműködésre lépett az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. (OTP IBA) és a Green Cloud: az alapkezelő immár jelentős mennyiségű zöldenergiát használ ingatlan-portfóliójában, biztosítva ezzel bérlői számára is a környezetbarát energiaellátást. A zöldenergia-szolgáltató öt nagyvállalati ügyfele összesen közel 500 GWh tiszta energiára szerződött le - szerepel a Green Cloud közleményében.
A világ legnagyobb ingatlanpiaci eseményén - a 2025-ös MIPIM-en - több mint 20 000 szakember gyűlt össze Cannes-ban, ahol a geopolitikai bizonytalanságok, a mesterséges intelligencia hatásai, a dekarbonizáció és a bérlői igények változásai voltak a fő témák. A négynapos rendezvényen jelentős beruházásokat jelentettek be, és optimista hangulat uralkodott a piac jövőjét illetően - derül ki a rendezvény sajtóközleményéből.
A világ legnagyobb technológiai vállalatai és energiaigényes ipari szereplői együttes nyilatkozatban álltak ki a nukleáris energia mellett, annak kulcsszerepét hangsúlyozva az elektrifikáció és az adatközpontok növekvő energiaigényének kielégítésében. Ugyanakkor a konkrét nukleáris projektek, különösen a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) terén továbbra is jelentős bizonytalanságok vannak - derül ki a Financial Times írásából.
Az Európai Bizottság elindította a társadalmi konzultációt az új Állami Támogatási Keretről a Tiszta Ipari Megállapodás (CISAF) keretében, amely meghatározza, hogyan ösztönözhetik a tagállamok a klímavédelmi és ipari fejlesztési célokat állami forrásokból.
Donald Trump amerikai elnök vámok emelésére vonatkozó fenyegetései miatt a világ jelentős kereskedelmi zavarokra készül. Miközben a protekcionizmus ismét divatba jött, és olyan országok, mint az Egyesült Államok, gazdasági biztonságuk megerősítése érdekében támogatják a kritikus hazai szektorokat, a szabadkereskedelem visszafordítása Trump elnöksége alatt fel fog gyorsulni, ami messzemenő következményekkel jár majd – nem utolsósorban a klímaváltozás elleni küzdelem terén.
Az ESG-szabályozás célja a fenntarthatósági kockázatok felismerése és minimalizálása, miközben a vállalatok számára versenyelőnyt is teremthet – hangsúlyozta Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG vezetője a Portfolio Green Transition & ESG 2025 konferencián. A fenntarthatósági elvárások az energetikai szektorra is komoly nyomást helyeznek: Fazekas László, az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese szerint az innováció és a szabályozás egyszerűsítése elengedhetetlen a versenyképesség javításához. A vállalati ESG-tudatosság társadalmi dimenziója is egyre nagyobb figyelmet kap – szakértők szerint az esélyegyenlőség és az akadálymentesítés nemcsak etikai, hanem gazdasági szempontból is kulcskérdés.
A geopolitikai helyzet jelentette a legnagyobb kihívást tavaly az energiaszektorban. Az érintett vállalatok vezérigazgatóinak 55 százaléka ezt sorolta az első helyre a gazdasági bizonytalanság és a Gen AI okozta versenyhelyzet előtt – állapítja meg Energy CEO Outlook jelentésében a KPMG. A vállalatvezetők 78 százaléka azonban 2023-hoz hasonlóan így is optimista a cég növekedését illetően a következő három évben -tájékoztatta a Portfolio-t csütörtöki közleményében a tanácsadócég.
Az Európai Unió azt tervezi, hogy tartósan lazít az energetikai beruházásokat érintő állami támogatási szabályozásán – derül ki a Financial Times által látott jogszabálytervezetből. A cél, hogy az EU megőrizze versenyképességét a globális piacon, különösen Kínával és az Egyesült Államokkal szemben. Ugyanakkor a lazább szabályok torzíthatják a piacot, mivel a nagyobb gazdasági szereplők jelentős előnyre tehetnek szert kisebb versenytársaikkal szemben.
Az ESG területén több meghatározó trend rajzolódik ki 2025-re: Az amerikai klímapolitika és az európai "szabályrengeteg" új kockázatokat és lehetőségeket is hoznak az idei évben, míg ezekkel párhuzamosan a technológia fejlődése is tovább zakatol, az emberek pedig egyre sűrűbben kénytelenek megismerkedni a klímaváltozás következményeivel. Március 6-án a Green Transition & ESG konferencián a felsorolt témák legtöbbjével foglalkozunk, ennek apropóján összefoglaltuk azokat a nagyobb ívű jelenségeket, amelyek a gazdasági élet szereplőit, de valójában az egész társadalmunkat érinthetik.
Az Európai Bizottság bemutatta a Tiszta Ipari Tervet, amelynek célja az uniós ipar versenyképességének növelése és a dekarbonizáció felgyorsítása. A terv az energiaintenzív iparágak és a tiszta technológiák támogatására összpontosít, miközben csökkenti az energiaköltségeket, ösztönzi a tiszta termékek iránti keresletet és erősíti az európai ipari ellátási láncokat. Az EU több mint 100 milliárd eurót (40 000 milliárd forintot) mozgósít a zöld átmenet finanszírozására, valamint egyszerűsíti az állami támogatási szabályokat és az ipari beruházások engedélyezési eljárásait. A kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása és a körforgásos gazdaság megerősítése szintén kulcsszerepet kap, hogy az unió fenntarthatóbb és önellátóbb ipari modellt alakíthasson ki.
Az Európai Bizottság új költségvetési keretrendszerének és versenyképességi reformjainak célja, hogy az Európai Unió a polgárokat, vállalkozásokat és régiókat támogassa, valamint a biztonságot és gazdasági ellenállóképességet növelje. Az új költségvetés, amely 2028-ban lép életbe, az EU-nak új kihívásokra kell választ adnia, miközben biztosítania kell a NextGenerationEU program visszafizetését és a tagállamok stabil pénzügyi hozzájárulását – közölte szerdán az uniós végrehajtó testület a többéves pénzügyi keret reformjáról szóló bejelentése kapcsán. Brüsszel most nyilvános konzultációt indít és mindenki észrevételeire számít.
Felgyorsultak az események: egy-egy EU-s jogszabályi változás vagy új rendelkezés, országok és iparágak piacait forgathatja fel és terelheti új irányok felé, különösen akkor, ha ezek az új szabályok a zöld átmenet érdekében lépnek hatályba. Már a 2024-es év sem volt eseménymentes, de 2025 is tartogathat még meglepetéseket. Milyen összefüggés van az EU emissziókereskedelmi rendszere és a tengeri szállítmányozási költségek várható növekedése között? Veszélybe kerültek a klímacélok az energiaárak mérséklődésével? Mennyi pénzt kaphat csak Magyarország az EU Modernizációs Alapjából a megújuló energiára való átállásra? Mi fogja vissza az ígéretes zöld technológiákat, és melyek azok, amikre érdemes 2025-ben odafigyelnünk? Az EU-s jogszabályi háttér, az energiapiac, a kibocsátáskereskedelmi piac, a technológiai fejlődés és a forrásszerzés összefüggéseiről kérdeztük Papp Bernadettet, a Pact Capital szenior piaci elemzőjét.
Az Európai Bizottság Versenyképességi Iránytű címmel minap bemutatott gazdaságélénkítő stratégiája új megközelítéssel közös ütemtervet jelöl ki a dekarbonizáció és a versenyképesség ügyének együttes előrevitele érdekében. A terv célja az uniós energiaárak csökkentése, az innovatív tiszta technológiák, beleértve az autógyártás területén az európai ipar pozíciójának megerősítése, a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés és az elektrifikáció felgyorsítása, de az egyenlőtlen versenyfeltételekből hasznot húzó nemzetközi versenytársak is szigorúbb hozzáállásra számíthatnak az EU részéről.
Az Európai Bizottság bemutatta új gazdaságélénkítő stratégiáját, a Versenyképességi Iránytűt, amely célja az EU gazdasági dinamizmusának helyreállítása és hosszú távú fenntartható növekedés biztosítása. A program fókuszában az innováció, a dekarbonizáció, a digitális átállás és az ipari versenyképesség javítása áll, miközben az Unió szabályozási környezetét is egyszerűsíteni kívánják. Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU gazdasági modelljét alapjaiban írják át, mivel a korábbi, olcsó kínai munkaerőre és orosz energiára épülő rendszer fenntarthatatlanná vált. A stratégia részeként növelnék a magánbefektetések volumenét, elősegítve az európai megtakarítások helyben történő felhasználását, amely akár 12-15 ezer milliárd eurónyi forrást mozgósíthat az elkövetkező években. Emellett kiemelt figyelmet kap az AI és a kvantumtechnológia fejlesztése, az ipari zöldátállás támogatása és az energiaárak csökkentése, hogy az EU globális versenyképességét megerősítsék.
Európának erős gazdasággal kell rendelkeznie, hogy megvédje érdekeit és értékeit a szigorú geostratégiai versenyben. Bejelentette a „Versenyképességi Iránytű” kezdeményezést, amely három fő célt tűz ki: az innovációs űr betöltése, a dekarbonizáció elősegítése és gazdasági biztonság megerősítése. Emellett hangsúlyozta az új stratégiai partnerségek fontosságát, mint például a Mercosur, Mexikó és Svájc, valamint a Malajziával folytatott tárgyalások újraindítását – mondta el az Európai Parlament legutóbbi plenáris ülésén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében, amelyben a globális politikai változásokra és Európa válaszreakcióira összpontosított.
Itt az ideje mélyen zsebbe nyúlni.
Valójában tényleg történt valami előrelépés.
Súlyos hatása lehet.
Alig félreérthető az üzenet.
Megindulhatnak az előkészületek.
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
