Visszafogott növekedést és magas deficitet produkálhat idén a magyar gazdaság

Portfolio
A magyar kormány költségvetési mozgástere erősen beszűkült, növekedés-serkentő és egyensúlyjavító céljainak ütközése a gyakorlatban oda vezet, hogy visszatérünk a moderált inflációs gazdaságpolitikához – összegzi negyedéves gazdasági előrejelzésében a GKI. Emiatt 5,5%-ra mérsékelték az idei éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésüket, de közben 5%-ra emelték a GDP arányában az államháztartás hiányára vonatkozó előrejelzésüket, miközben a decemberben is mondott 2-2,5%-os sávban tartották az idei átlagos GDP-növekedési előrejelzésüket.

A GKI úgy látja, hogy a gazdaságpolitikában a hangsúly a növekedés serkentésére kerül, de a költségvetési források hiánya és a bizonytalan kereslet miatt csak korlátozott többletnövekedés várható, miközben ez inflációs hatású, és akadályozza az egyensúly javítását.

A fentiek miatt a kutatóintézet nem változtatott a 2024-re mondott 2-2,5%-os növekedési előrejelzésén, inflációs előrejelzését viszont 5,5%-ra csökkentette. A decemberben gondoltnál magasabb (5%) a várt államháztartási hiány, és kisebb a magyar gazdaság finanszírozási képessége (1,5% körüli). Az infláció, kamat, árfolyam hármasában a fő megállapításuk az, hogy

az inflációcsökkenést emelkedés, a kamat esését megtorpanás követi, a forint gyengülésére lehet számítani.

A főbb tendenciák az elemzésből:

  • Fogyasztás: 2%-os bővülés várható. A keresetek 11%-os és az infláció 5,5%-os emelkedése mellett a reálkeresetek 2024-ben bő 5%-kal emelkedhetnek. A nyugdíjak reálértéke az év eleji emelésnél (6%) várhatóan kissé alacsonyabb infláció miatt mintegy 0,5%-kal emelkedik (megjegyzik: nyugdíjprémium kifizetését a szinte biztosan 3,5% alatt maradó GDP-növekedés nem teszi lehetővé).A vállalkozói jövedelmek és szociális juttatások reálértéke viszont inkább csökken. Így a reáljövedelem mintegy 3%-kal, a vásárolt fogyasztás ennél kissé kevésbé (2,5% körül) bővül.
  • Beruházás: 2%-os csökkenés valószínű. Emlékeztetnek rá, hogy a kormányzat az idei évre is kilátásba helyezte az állami beruházások visszafogását. A beérkező EU-transzferek várhatóan nem, vagy alig haladják meg a tavalyi 2 milliárd eurót. Az üzleti szektor beruházásainak serkentését a költségvetés forráshiánya, az erőltetett kamatcsökkentés káros következményei és a beruházási döntések kockázatai egyaránt behatárolják.
  • Reálfolyamatok: 2023-ban a mezőgazdaság mentette meg a még sokkal nagyobb visszaeséstől a magyar gazdaságot, 2024-ben egyelőre nem látszik igazi húzóerő. Január végén az ipar és az építőipar rendelésállománya 15-16%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az iparban a konjunktúra második félévi javulása élénkülést (4% körüli növekedést) hozhat, az építőiparban azonban idén további, 2% körüli visszaesés várható. A vásárlóerő növekedésével a kiskereskedelmi forgalom 3%-kal bővül. 2024-ben az áruforgalmi többlet 12,5, a szolgáltatási aktívum 13 milliárd euró körül lesz, ami csak szerény javulás. A foglalkoztatás 0,2%-kal emelkedik, de éves átlagban a munkanélküliség is kissé, 4,2% körülire nő.
  • Államháztartás: úgy látják, hogy a választások után felerősödik a megszorítás, idén elindul a túlzottdeficit-eljárás, igaz, még szankciók nélkül. A deficit 6,5%-ról 4,5%-ra csökkentése mellett a kamatkiadások GDP arányában mintegy 0,5 százalékpontos emelkedését is ki kell gazdálkodni. Ez az elsődleges egyenleg legalább 2,5 százalékpontos csökkentését, vagyis megszorító lépéseket igényel – vonják le a követkleztetést.

Címlapkép forrása: Getty Images

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF