Az eredetileg tervezett 838 milliárd forinttal szemben 1685 milliárd forint lehet a költségvetés 2025-ös devizakibocsátása, vagyis további 2,2 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás jöhet - hangzott el az NGM és az ÁKK keddi sajtótájékoztatóján. Ez azt is jelenti, hogy sérül az évek óta érvényben lévő 30%-os benchmark a devizaadósság arányával kapcsolatban.
A rövid héten elsősorban inflációs adatokra figyelhetnek a befektetők, a magyar mellett az amerikai áremelkedésről szóló statisztika is most jelenik meg. Emellett friss jelentést kapunk a költségvetés helyzetéről, ami akár aggasztó hírt is hozhat a kormány számára, hiszen idén is ingatag lábakon áll a büdzsé.
A vámháború fennálló kockázatai jelentősen korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat, ugyanakkor az európai gazdasági élénkítés pozitív hatásai inkább csak jövőre éreztetik hatásaikat, ezért az MBH Elemzési Centrum szakértői az idei évre 1,1 százalékra mérsékelték növekedési előrejelzésüket. A bank eseményén kiderült, hogy a szakértők szerint az év második felében megindulhat a hazai gazdaság élénkülése, mely év vége felé a foglalkoztatásra is pozitív hatást gyakorolhat. Az infláció megfékezése érdekében várhatóan a jegybank kivár a kamatcsökkentéssel, amit a forint árfolyamának ingadozása is indokol.
Az első negyedév végén a magyar államadósság a GDP 75,5%-át tette ki, ez két százalékpontos növekedés 2024 végéhez képest - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett pénzügyi számlák statisztikájából.
Az Európai Bizottság június elején teszi közzé jelentését Bulgária euró bevezetésére való felkészültségéről Valdis Dombrovskis európai gazdasági biztos bejelentése szerint.
Az Ecofin tanácsülésén vett részt Nagy Márton kedden és a költségvetés stabilitásának fontosságát hangoztatta.
Kedd reggel 10 órakor ülést tart a parlament Gazdasági Bizottsága, ahol egyetlen érdemi napirendi pont szerepel. A bizottság dönt "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat" című önálló bizottsági indítvány benyújtásáról. A dokumentum jelen pillanatban még nem elérhető nyilvánosan elektronikus úton, viszont Tordai Bence ellenzéki képviselő elérhetővé tette azt. Ebből kiderül, hogy a módosítás 4-re emelné az alelnökök számát.
Áprilisban 376,4 milliárd forintos mínuszt halmozott fel az államháztartás pénzforgalmi szemléletben - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes költségvetési jelentéséből. Ez a második legmagasabb negyedik havi hiány az elmúlt 24 évben.
Egyetlen európai ország sem költött annyit 2024-ben kamatokra, mint Magyarország, több százmilliárd forintjába került a költségvetésnek az, hogy a lakossági befektetőknek a piacinál magasabb kamatot fizetett. Ennek vannak előnyei is, hiszen a kifizetett összeg az országban maradt, a fogyasztáson és a megtakarításokon keresztül élénkítette a gazdaságot. Ugyanakkor valószínűleg a kormány is kezdi belátni, hogy ez nem ér meg minden pénzt, hiszen nemrég már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is arról beszélt, hogy a legfontosabb az adósság minél olcsóbb finanszírozása, nem pedig a hatalmas lakossági kamatok kifizetése.
A korai költségvetési tervezés bevált gyakorlat, bár az idei évben a hiány a tervezettnél magasabb lehet, részben a rezsitámogatások és a bírságok miatt. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága nem kizárólag gazdasági, hanem demográfiai és családpolitikai kérdés. Magyarország uniós tagsága alapvető gazdasági érdek, Ukrajna gyors csatlakozása viszont irreális. A 2026-ra tervezett családtámogatási lépések nem jelentenek választási osztogatást, az egészségügyi kiadások pedig reálértéken is jelentősen nőttek az elmúlt másfél évtizedben – mondta el az Indexnek adott interjújában Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium leköszönő államháztartásért felelős államtitkára, aki május elsejétől a Magyar Nemzeti Bankban folytatja pályafutását.
Rég nem látott, 800 milliárd forint feletti deficitet produkált márciusban a költségvetés, melynek nyomán az első negyedév végére a teljes éves hiányterv 62%-a jött már össze. Adódik a kérdés: az ezúttal is orrnehéz hiánylefutás alapján fennáll-e a költségvetési elcsúszás veszélye és mik lehetnek a kormányzati reakciók.
Jelentősnek mondható, 831,2 milliárd forintos hiánnyal zárta a márciust a költségvetés. Ezzel három hónap alatt teljesült az éves pénzforgalmi deficitterv 62%-a teljesült. Az idei büdzsé hiánylefutása tehát a szokásos orrnehéz pályát követi, ami egyúttal viszont figyelmeztető is lehet, hiszen a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ilyen esetekben bele kellett nyúlni a költségvetési folyamatokba év közben.
Egyre rosszabb képet fest a 2025-re várható infláció: az árstabilitásért felelős Magyar Nemzeti Bank a friss prognózisában már 4,5-5,1% közötti éves átlagos drágulással kalkulál. Ezzel szemben a nyugdíjasok csak 3,2%-os nyugdíjemelést kaptak az évre, ami azt jelenti, hogy átmenetileg ismét csökkenő pályára állhat a nyugdíjak reálértéke. Ezzel egy régóta ismert probléma üti fel a fejét: idővel a kormány ugyan kompenzálja a nyugdíjasokat az évközi veszteségért, de addig is a magyar állam használja a nekik járó pénzt, azaz a nyugdíjasok (köztük a kisnyugdíjasok is) megint hitelezni fogják az államot, még ha a múlt hónapban folyósított 13. havi nyugdíj gyógyítja is a sebeiket. A nyugdíjak értékvesztését könnyedén ki lehetne küszöbölni erre irányuló szándék esetén, de ehhez másmilyen nyugdíjemelési metódus lenne szükséges.
Egész egyszerűen akkorára nőtt a költségvetés kiadási oldala a februári hónapra önmagában (részben tartós, részben átmeneti hatások miatt, 13. havi nyugdíj, lakossági kamatkiadások, kórházi adósságrendezés), hogy a magabiztosan bővülő bevételek sem tudják ezt már kompenzálni. A fogyasztáshoz kapcsolt adók látványosan növekedtek, ezen belül az áfabevételek gyakorlatilag felrobbantak (56%-kal), de még ez sem volt elég ahhoz, hogy az idén februári hiány mértéke kiszakadjon a korábbi évek mintázatából.
Banai Péter Benő távozásával az államháztartásért felelős államtitkári feladatokat Kisgergely Kornél veszi át - jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Másfél évtizeddel a globális pénzügyi válság után visszatértek a megszorítások. Ezúttal azonban a fiskális szigor nem csupán egy gazdaságilag veszélyes megközelítés, amely egy amúgy is nehéz helyzet súlyosbodását ígéri, hanem Elon Musk és Javier Milei argentin elnök kezében politikai fegyver és újraelosztási eszköz is.
Szinte mindegyik modell megbukott a teszten.
A vállalat és annak adósságának besorolását stabil kilátások mellett erősítették meg.
Jól járt, aki ezekbe a papírokba fektetett.
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Hogyan épít portfóliót a világ legnagyobb alapkezelője Magyarországon?
