Betegbiztonság szempontjából a pici kórházak a legrosszabbak
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára elmondta, hogy a mostani kormányzati ciklus elején három prioritást jelöltek ki
- az egyik az egészségben eltöltött évek számának növelése,
- a másik a lakóhelyközeli ellátások megfelelő minősége és megerősítése,
- a harmadik, hogy a járványügyi helyzetben a magyar egészségügyet jellemző szervezettséget fenntartsák, sőt, lehetőleg lépjünk előre.
Ám az egészségügyi rendszer több problémával küzd, az államtitkár szavai szerint egyszerre kell csökkenteni a várólistákat, nagyobb betegforgalmat bonyolítani, miközben másfélszer annyiba kerülnek a dolgok a magas infláció miatt. Az infláció elmondása szerint az egészségügyet jobban súlytotta más területeknél, mindezeket nehezen bírja lekövetni a finanszírozási rendszer.
Ezért most olyan megoldáson dolgozunk a Pénzügyminisztériummal közösen, hogy amikor ismét boldog békeidők lesznek, akkor folyamatos árkövetésre legyünk képesek
- tette hozzá Takács. Az államtitkár arról is beszélt, hogy betegbiztonsági szempontból éppen a kicsi kórházak a legrosszabbak, ugyanis
minél nagyobb esetszámmal dolgozik egy intézmény, annál kisebb a szövődményszám.
Úgy vélte, emiatt centralzációra van szükség: amire tényleg tömeges igény mutatkozik – belgyógyászat, egynapos sebészet, tartós ápolás, járóbeteg-ellátás –, azt hagyják a pici kórházaknál, a kockázatosabb, nagy műtéteket, amelyekre egy-egy ember életében szerencsére ritkán kerül sor, centrumokba szervezik.
Elmondta, Aakórházak teljes adósságállománya február végével 105 milliárd forint volt, de ebből 64 milliárd tavaly keletkezett. Hozzátette, a kórházvezetők nem tehetnek, hogy a gyógyszerköltség 2019-hez képest 61 milliárdról 124 milliárdra nőtt, noha a mennyiség alig változott.
Címlapkép forrása: Getty Images