Magyar gyártmányú repülőgépeket vetnének be nigériai terroristák ellen
Az olajban gazdag Nigéria, Afrika egyik legnépesebb országa. Az elmúlt években többször próbálta átalakítani, modernizálni gazdaságát, eddig jórészt sikertelenül. Nemcsak a mezőgazdaságot sújtó klímaváltozással kell megküzdenie, hanem azzal is, hogy 2008-2009 óta Észak-Nigériában szinte megfékezhetetlen a Boko Haram nevű terrorszervezet. A csoport nemcsak öngyilkos merénylettekkel és emberrablásokkal terrorizálja a helyi lakosságot, hanem sokszor egész falvakat támadnak meg. A terep ráadásul kedvez számukra, mert őserdei területekről portyáznak, vagy olyan lakott területeket használnak fedezékül, amelyre a nigériai reguláris hadsereg nem csaphat le nehéz fegyverzettel. A Boko Haram az egykori Iszlám Állam mintájára, egyfajta kalifátust szeretne létrehozni Észak-Nigéria területén. Ezt persze a nigériai állam minden eszközzel igyekszik megakadályozni.
Nigéria 2018-ban kötött egy olyan szerződést az Embraer nevű brazil céggel, hogy 329 millió dollárért (97,4 milliárd forintért) vásárol 12 db Super Tucano könnyű támadó harci gépet. Eddig a nigériai légierő 5-6 db ilyen gépet vehetett át. A repülő ideálisnak tűnt kisebb gyalogos egységek elleni légicsapásra, mert rakétákkal és gépfegyverekkel könnyen felszerelhető és olcsóbb, mint a többi top támadórepülőgép a piacon. Azzal viszont a megrendelők nem számoltak, hogy 40-50 ezer dollár 12-15 millió Ft) egy ilyen gép üzemideje óránként. Ez pedig még az olajban gazdag ország számára is erős költségvetési teher. Ebben például még nincs is benne a fegyverek beszerzése. További probléma volt a Super Tucanóval, hogy a felderítéshez túl gyors a repülő, és a pilóták kiképzése is akadozott ehhez a típushoz. Szerbiától szereztek Mi-24-es harci helikoptereket is. Ez alkalmas lenne a terroristák elleni harcra, de ennek is költséges a működtetése. Ráadásul a helikopterekre még nem képezték ki a pilótákat, mert a koronavírus-járvány miatt a szerbek egyelőre nem vállalták a betanításra alkalmas embereik Nigériába küldését.
Ebben a helyzetben került a képbe a Magnus Aircraft Zrt. kétüléses repülőgépe. „Az osztrák Diamond Aircraft gépeit üthettük ki a nyeregből. A kínai tulajdonú cég is versenyben volt a nigériai hadsereg szerződéséért, de a DA-40-sek drágábban üzemeltethetőek, és messze gyengébbek a repülési jellemzőik, mint a magyar Magnus Fusion Business repülőgépnek” – vázolta a helyzetet Déri Endre tiszteletbeli konzul, aki több mint 40 éve él Nigériában. Ő úgy látja, hogy a körvonalazódó üzletben az is sokat számított, hogy évtizedek óta az országban él, és a nigériaiak általában jobban bíznak a személyes kapcsolatokban.
„Ráadásul a magyar gép tényleg meggyőző. 60 euró/óra az üzemeltetési díja az osztrák-kínai 135 euró/órájával szemben. A magyar gép akár 95-ös oktánszámú benzinnel is elrepül, míg a versenytársaknak kerozinra van szükségük” – sorolta a versenyelőnyöket Déri Endre. A repülőgép mindössze 600 kilogramm. Fele akkora a tömege, mint az osztrák-kínai versenytársénak.
A karbonszálas technika is jobb repülési képességet biztosít a Fusion Business repülőgépnek a többi átlagoshoz képest. A nigériai hadsereg egy előzetes megállapodást írt alá eddig a pécsi Magnus Aircraft Zrt.-vel. Az üzletet 6-7 hónap alatt tárgyalták le.
Minimum 20 darab repülőgépet rendelnének, 10 millió dollár értékben
– avatta be a Portfolio-t az üzlet hátterébe Boros László, a cég vezérigazgatója. A gépeket kiviszik, és Nigériában rakják össze. A 20 gépes flottából 10 kiképzőgép lenne, a másik 10 pedig kamerás felderítésre lenne alkalmas. Arra a kérdésünkre, hogy a nigériaiak vajon felszerelhetik-e adott esetben könnyű géppuskákkal a gépeket, Boros László azt mondta, hogy a Magnus Aircraft Zrt. mérnökei nélkül ezt semmiképpen sem megvalósítható. Felfegyverzés esetén egyébként is romlanának a repülési jellemzők.
A magyar cégvezető elmondása szerint, a Fusion Business repülőgépek kamerás verziója ideálisak a légifelvételek elkészítésére és ezek későbbi kiértékelésére. Ezek a repülőgépek térképészeti, természetvédelmi, határvédelmi és akár harcászati feladatokat is elláthatnak. Amennyiben a magyar gépek jól szerepelnek Nigériában, akár további 30-at is rendelhetnek belőlük.
„Márciusban történhet meg a végleges szerződéskötés, ugyanis akkor jön Magyarországra a nigériai hadsereg egyik magas rangú vezetője” – közölte Boros László. A Magnus Aircraft Zrt. vezérigazgatója azt is megemlítette, hogy a magyar kormány az EXIM-en keresztül anyagilag is segítené a megállapodást. A magyar állami bank a Magnus Aircraft Zrt.-nek előfinanszírozná az üzletet, a nigériai állam által kibocsátott váltókat vennék meg. A repülőgépek leszállítása után pedig az afrikaiak az EXIM-nek fizetnék ki a vételárat.
A többszereplős pénzügyi ügyletnek jelenleg egyetlen akadálya van. Információink szerint Nigéria még a rendszerváltás előtti időkből tartozik a magyar államnak. Márpedig arról törvény van, hogy ilyen állammal sem kötött segélyhitelt, sem pedig más pénzügyi tranzakciót nem indíthat el az EXIM, amíg a tartozást nem rendezik. A nigériaiak az elmúlt évtizedekben többször jelezték, hogy fizetnének, a magyar államnak viszont a rendszerváltás előtti időkből nincs meg az a dokumentum, amivel bizonyíthatná a tartozás meglétét. Ennek a gordiuszi csomónak a feloldásán is dolgoznak az ügylet szereplői.
A klímaváltozás szülte banditizmus ellen is harcolnak
Nigériában nemcsak a Boko Harammal, hanem az országgal határos államokból beszivárgó fuláni-törzs egyes csoportjaival is meggyűlik a nigériai hadsereg baja. Ezek az emberek szimpla útonállók, a terrorszervezetekkel szemben nem vallási fanatizmus vezérli őket. Nigériában a terrorszervezetek és más szélsőséges csoportok tevékenységét segíti a klímaváltozás. A Csád-tó környékén rengeteg halász és rizstermelő vált földönfutóvá, mert a tó 30-40 kilométert húzódott vissza a korábbi medréhez képest. Az egyre több vízszegény terület pedig az állattenyésztőket is rendkívül kemény körülmények elé állítja. A nigériai kormány évtizedek óta adós azzal, hogy az olajbevételek jelentős részét visszaforgassa az öntözéses gazdálkodásba. Voltak ugyan kezdeményezések erre, de a mezőgazdasági fejlesztési programok rendre akadoznak, vagy csak nagy hiányosságokkal valósulnak meg.
Címlapkép forrása: Magnus Aircraft Zrt.