Megjött a várva várt bejelentés: hamarosan újfajta fegyverek gyártása indulhat meg Magyarországon
2016-ban eldöntötte a kormány, hogy közösen invesztálni fognak a magyar hadiipar fejlesztésébe, amely néhány éve gyakorlatilag nem létezett, egy-két specializált vállalatot leszámítva - mondta el Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a konferencián.
Ahhoz, hogy hadiiparról beszélni lehessen, kellett egy nagy zászlóshajó projekt, ezt ebben az évben Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programnak nevezték, ma már csak Haderőfejlesztés néven fut és már alsó hangon is 2030-as céldátummal működik.
2017-ben kezdődött újra a kézifegyver-gyártás Magyarországon, Kiskunfélegyházán; első körben a csehekkel állapodott meg a kormány a kézifegyverek gyártásához szükséges licenc megvásárlásáról, ma már pedig szabályosan sorban állnak a nemzetközi fegyvergyárak, hogy alkatrészgyártást, illetve komplett fegyverek gyártást hozzák Magyarországra.
Bejelentette: úgy néz ki, sikerült megállapodni a belga FN Herstal vállalattal évi 30 ezer fegyver hazai gyártásáról, mely számot hamarosan 100 ezerre akarják felemelni.
A kormánybiztos a gyártásra kerülő fegyverekről annyit mondott, hogy „Browning-prototípusok”, frissítjük a cikket, amint kiderítettük, hogy konkrétan milyen fegyverről van szó. A Browning an FN Herstal egyik leányvállalata, pisztolyoktól kezdve sörétes puskákon keresztül nehézgéppuskákig sokféle fegyvert gyártanak. Egy ideje haditechnikai szakértői körökben egyébként pletykálnak arról, hogy az FN Herstallal tárgyal a kormány, erről mi is írtunk korábban:
Maróth Gáspár arról is beszélt, hogy tárgyalnak még három újabb légijármű-ipari gyáralapításról, illetve hogy Nyírtelek mellett Budapestet és környékét is bekapcsolnák az elektronikai-, szenzor-, és radargyártásba, valamint az év végéig konkrétumokkal jelentkeznek majd arról, hogy milyen eszközök fejlesztése, gyártása indul majd be Kaposváron. Megemlítette: szeretnék az ökoszisztémába bekapcsolni a siroki lőszergyárat is.
Arról is beszélt, hogy a mai nap a 4iG és két leányvállalata, a Hungaro DigiTel és a CarpathiaSat előzetes megállapodást kötött az izraeli SpaceCommal, hogy irányító többségi tulajdont szereznek a magyar vállalkozók a cégben. A megállapodást a kormánybiztos mérföldkőnek nevezte a magyar űriparban.
Veron Zsolt, a VFT VID divízióvezetője arról is beszélt, hogy a magyar kormány tulajdonosként száll be közös nemzetközi cégekkel a hadiipari vállalatokba, nem csupán arról van szó, hogy külföldi cégek magyar munkásokat dolgoztatnak majd egy teljesen saját tulajdonú gyárban. Ezekbe a projektekbe magyar mérnökök és más magyar vállalatok is bekapcsolódnak majd.
A konferencián szó volt még a hadiiparhoz kapcsolódó K+F tevékenységről is. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási-Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke elmondta: 2018 óta minden évben 30 milliárd forinttal emelte az állam K+F-re és innovációra jutó támogatást. Elindult Magyarországon 18 nemzeti labor, 2 ezekből biztonsággal foglakozik, közel 100 milliárd forint támogatással. Létrehozásra került 10 kompetenciaközpont is, melynek célja, hogy nagyvállalatokkal termék- és szolgáltatásfejlesztésért összeállnak, várhatóan 10 tudományos park is létrejön majd Magyarországon. 2 Budapesten, 8 pedig vidéken működik majd.
25 milliárd forintot költ majd a kormány kifejezetten arra, hogy olyan szakembereket képezzenek, akik értenek a védelmi iparhoz.
Elkezdtek foglalkozni tematikusan a védelmi ügyekkel. Ehhez tudás, vállalat és pénz kell, illetve ezek összekötése. Az innovációs alapon belül létrehoztak egy védelmi ipari testületet, melynek feladata lesz eldönteni, hogy mire költsenek 25 milliárd forintnyi támogatást, hogy a lehető legtöbb szakember szülessen, aki ért a védelmi iparhoz.
Birkner Zoltán arról is beszélt, hogy 500 milliárd forintos védelmi ipart szeretne a kormány 2030-ra, a megfelelő szakértőgárda kiképzése pedig kulcsfontosságú részét képezi a védelmi ipari stratégiának.
Somogyi János dandártábornok, a Hadműveleti Csoportfőnökség csoportfőnöke többek közt azt is megemlítette, hogy a jelenleg zajló haderőfejlesztési program komplett kultúraváltás követel. Teljes átfegyverzés folyik a Honvédség kötelékén belül: csúcstechnika érkezik, melynek olyan őrzésvédelmi, biztonságvédelmi követelményei vannak, melyek korábban nem merültek fel. A laktanyák őrzésvédelmét például már infrasorompók, hőkamerák, más modern objektumvédelmi eszközök látják el.
A dandártábornok arról is beszélt, hogy kihívás annak biztosítása is, hogy az új technológia minél kevesebb emberi erőforrás bevonásával működjön. Egyre nagyobb szerep jut a drónoknak, automón rendszereknek, viszont fontos, hogy ezeknek képesség-fokozó szerepe legyen. A dandártábornok elmondta: nem tudja teljesen helyettesíteni a humán kontrolt a technológia, viszont az észlelési időt csökkenteni tudja.
Címlapkép: Geem Drake/SOPA Images/LightRocket via Getty Images