Egy teljes megye orosz kézre került, Ukrajna is elismerte az utolsó bástya elestét – Háborús híreink vasárnap

Nem az uniós szankciók felelősek az észak-afrikai élelmezési válságért, hanem az ukrajnai orosz hadművelet – jelentette ki vasárnap Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter Kairóban.

Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter oldalán tartott sajtótájékoztatóján Schallenberg úgy vélekedett, hogy Egyiptomban és Észak-Afrikában az orosz narratíva vált uralkodóvá, mely szerint a Moszkva ellen elrendelt uniós büntetőintézkedések tehetők felelőssé a nehéz élelmezési helyzetért.

Mint mondta, ezt a hamis információt helyre kell igazítani.

Mert orosz rakéták rombolnak le ukrán magtárakat

– húzta alá az osztrák diplomácia vezetője. Közölte, hogy Oroszországot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a felelősség, hogy az ukrán kikötőkből nem indulnak gabonaszállítmányok. Hozzátette, hogy a háború hullámai mindenkit elérnek, így Egyiptomot is, s szerinte Putyin politikájának következményei a növekvő energiaárak, a megszakadt ellátási láncolatok és az élelmiszerellátásban jelentkező gondok.

Schallenberg mindemellett az EU további támogatását helyzete kilátásba Egyiptomnak, amelyet fontos partnerként és „a térség stabilitásának horgonyaként” méltatott.

Sukri nem fűzött megjegyzést a Schallenberg által elmondottakhoz, mindössze annyit közölt, hogy Kairó igyekszik más módon úrrá lenni az élelmezési válságon.

Egyiptom gabonája mintegy 90 százalékát importálja, nagyrészt Ukrajnából. Az ukrajnai orosz hadművelet következtében kialakult hiány nyomán a gabona tonnánkénti ára megkétszereződött.

Schallenberg migrációs kérdésekről is beszélt. Mint mondta, Egyiptom ebben a kérdésben is fontos partner. Az ENSZ szerint jelenleg mintegy kilencmillió migráns és menekült tartózkodik az országban. Sukri hangsúlyozta, hogy Kairó mindent elkövet, hogy távol tartsa a migrációs válságot európai partnereitől. Ezzel összefüggésben rávilágított, hogy az egyiptomi parti őrség próbálja elejét venni annak, hogy migránsok bárkákon vágjanak neki a tengeri útnak Európába. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egyre többen próbálkoznak az átkeléssel. Az egyiptomi tárcavezető hozzátette, gyakran olyan fiatal férfiakról, vagy fiúkról van szó, akiket a családjaik küldenek a jobb élet reményében Európába.

Schallenberget Gerhard Karner belügyminiszter is elkísérte kairói útján. Karner vasárnap találkozott egyiptomi hivatali partnerével és az illegális migráció és emberkereskedelem elleni országos koordinátorral, hogy megvitassa az illegális bevándorlást érintő kérdéseket.

(MTI)

Ausztrália további száz millió dollár értékű katonai célú támogatást, valamint újabb 14 páncélozott csapatszállító járművet és húsz Bushmaster típusú páncélozott járművet biztosít Ukrajnának – jelentette be Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök vasárnap Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

A mai napon további 100 millió dolláros katonai-technikai segítségnyújtást jelentünk be Ukrajnának. Összesen már 390 millió dollárt különítettünk el. További 14 páncélozott szállítójárművet és 20 Bushmaster páncélozott járművet is biztosítunk. Így az általunk adott Bushmaster járművek száma összesen 60 lesz

– idézte az ausztrál politikust az Ukrinform hírügynökség.

Albanese hozzátette, hogy Ausztrália további katonai felszerelést, drónokat és egyéb katonai eszközöket is biztosít majd Ukrajna kérésének megfelelően.

Emellett további segítséget nyújtunk Ukrajna határmenti csapatainak felszerelésük, a kiberbiztonság színvonalának javítása és a határellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében

– ígérte az ausztrál miniszterelnök.

Az Ukrinform emlékeztetett arra, hogy Ausztrália június 19-én a katonai segítségnyújtás keretében átadta az első négy M113-as páncélozott szállítójárművet az ukrán fegyveres erőknek. Ezt követően még további tíz ilyen típusú járművet küldtek.

Az ausztrál politikus látogatást tett a Kijev környéki Bucsa, Hosztomel és Irpiny településeken is, ahol az ukrán hatóságok több tömegsírt, megkínzott és kivégzett civilek holttesteit találták meg, miután a terület felszabadult az orosz megszállás alól. Az ausztrál miniszterelnök leszögezte, hogy országa támogatja Ukrajnát, és kiáll a megszállók által elkövetett bűncselekmények igazságos büntetéséért.

(MTI)

Milos Zeman cseh államfő egyetért azzal, hogy Csehországnak továbbra is fegyverszállításokkal kell segítenie Ukrajnát, és azzal is, hogy a csehek bekapcsolódjanak az ukrán katonák kiképzésébe.

"Ha nem lenne az Ukrajna elleni orosz agresszió, akkor nem értenék ezzel egyet, most azonban más a helyzet" - jelentette ki Milos Zeman vasárnap a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízió vitaműsorában az ukrán katonák cseh kiképzésével kapcsolatban.    

Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a héten közölte, hogy ebben a témában intenzív tárgyalások folynak a felek között. Szerinte jelenleg mérlegelés tárgya, hogy konkrétan milyen kiképzésről legyen szó.    

Milos Zeman megerősítette, hogy támogatja az Oroszország elleni összes büntetőintézkedést, holott korábban ellenezte azokat. A cseh elnök szerint nemcsak az ő személyes véleménye, hanem az egész Nyugaté megváltozott ebben a kérdésben. Emlékeztetett: a NATO egy 2010-es dokumentumában stratégiai partnernek nevezte Oroszországot. "Most mindenkinek megváltozott a véleménye. Tehát igen, most egyetértenék mind a további fegyverszállításokkal, mind az ukrán katonák kiképzésével" - tette hozzá.    

A gazdasági szankciókról a cseh államfő úgy vélte, hogy Oroszországot legnagyobb mértékben a nemzetközi bankrendszerből (SWIFT) való kizárás érinti. Az orosz politikusok nyugati utazásait érintő korlátozások viszont Milos Zeman szerint "komikusak", mert nincs semmiféle hatásuk a gazdaságra, s csak a lakosság hangulatára lehetnek hatással.    

Milos Zeman úgy véli, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódására kell számítani, s mindkét oldalon számolni kell az áldozatok számának növekedésével. Mérlegelését szomorúnak, de racionálisnak nevezte.

A világnak békére van szüksége, az ukrajnai válság megoldása a politikai vezetők bölcsességét teszi próbára - jelentette ki Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében.

A katolikus egyházfő hangoztatta, továbbra is imádkozik, hogy béke legyen Ukrajnában és a világ egészében.    

Arra kérte a politikai élet és a nemzetközi szervezetek vezetőit, lépjenek fel azokkal az irányzatokkal szemben, melyek a konfliktust és a szembenállást erősítik.    

"A világnak békére van szüksége, de

nem olyan békére, amely fegyverkezési egyensúlyon alapszik, a kölcsönös félelemre épül: ez így nem jó, így visszalépünk hetven évet a történelemben

- mondta Ferenc pápa.    

Kifejtette: "az ukrajnai válságnak kihívásnak kellett volna lennie, és ha van hozzá akarat, még az lehet a bölcs államférfiak számára, akik párbeszéddel jobb jövőt tudnak építeni az új generációknak".    

"Isten segítségével ez mindig lehetséges, de a politikai, gazdasági és katona stratégiákról át kell térni egy globális béketervre. Az egymással háborúzó hatalmak között megosztott világ helyett az egymást tisztelő népek és civilizációk összetartó világára van szükség" - mondta Ferenc pápa.    

Az apostoli palotának a Szent Péter térre néző ablakából, szokás szerint vasárnap délben elhangzott pápai beszédet csaknem tizenötezren követték a Vatikán közlése szerint. A téren álló hívők és turisták esernyőkkel és kalapokkal igyekeztek védekezni a hőséggel szemben, sokan a tér oszlopcsarnokában kerestek menedéket.    

Vasárnap délelőtt Ferenc pápa az olasz fővárosban élő kongói közösségnek mutatott be misét a Szent Péter-bazilikában. Korábbi tervek szerint a pápa most indult volna az afrikai országba, utazását azonban térdfájdalma miatt lemondta. (MTI)