Hatósági áras banán? Ez komoly?

Huszák Dániel
A világ egyik legnagyobb banántermelő országában 26 éve hatósági áras a banán. A szóban forgó ország Ecuador, az intézkedéssel elvileg a termelőket akarják védeni. A termelők maguk viszont úgy látják, hogy a rendszer fenntarthatatlan, hiszen a világpiaci árak folyamatosan változnak, a banántermelést pedig súlyosan befolyásolta az orosz-ukrán háború, illetve a koronavírus-világjárvány. Hogy működik a termelés egy modern banánfarmon? Lehetséges, hogy hamarosan világszerte olcsóbb lesz a banán? Egyáltalán hogy jut el ez a gyümölcs a banánfáról Európába? Ecuadorban, a világ egyik legnagyobb banántermelő országában megtudtuk.

A Siguenza család banántermelő farmján jártunk, az ecuadori Durán település közelében. Az ország egyik legnagyobb ilyen vállalkozásáról van szó: összesen 6000 hektáron termel a cég banánt, hetente 200 ezer doboznyit exportálnak a gyümölcsből.

A Durán melletti farm nagyrészt kézimunkára támaszkodik a banán termeléséhez, szüreteléséhez; csak ezen az egy létesítményen 350 ember dolgozik egy műszakban.

A banánfákon hatalmas „levéltörzseken” teremnek a banánfürtök, a termelők ezt zsákokba helyezik, hogy a rovaroktól, kártevőktől védjék őket, illetve lyukakat szúrnak rájuk, hogy a hőmérsékletet kontrollálják.

A banánfákon zsákokban terem a banán Ecuadorban: ezzel a kártevőktől védik a termést. Fotó: Portfolio

A banán betakarítása teljes egészében kézi erővel történik: a 35-40 kilós fürtöket 8 ember szüreteli le. Miután leszedték a gyümölcs levélhüvely-törzsét, a gyümölcsöt a feldolgozótelepre szállítják, ahol gondosan fertőtlenítik, megmossák, fürtökre darabolják, majd dobozokba csomagolják.

A banánfürtök hatalmas levéltörzseken nőnek, szüret után ezek egy központi földolgozó-létesítménybe kerülnek. Fotó: Portfolio

Pablo Purcallas, a Siguenza duráni farmjának termelési igazgatója azt mondta: a banántermelés azért zajlik nagyrészt manuálisan, mert a technológia még nincs azon a szinten, hogy például a szüretelést automatizálni lehessen, de a banánok mosása, csomagolása például nagyrészt gépesített folyamat.

A banánt gondosan átmossák, fertőtlenítik. Erre a célra két nagy medence is van. Fotó: Portfolio

A banánt a farmon még zölden dobozolják be, a gyümölcsök sárgává érlelése szállítás közben / után zajlik. Ecuadorban amúgy a zöld banánt is hasznosítják, hiszen rengeteg növényi rost és keményítő van benne, ezért például lisztet csinálnak belőle.

A csomagolás helyben, a farmon zajlik. Fotó: Portfolio

A Siguenza család farmja része Ecuador országos banántermelő ökoszisztémájának. A piac sajátossága, hogy a termelés és az export egy komplex vállalati együttműködési rendszeren keresztül zajlik, melyben fontos szerepet játszanak a termelőcégek, a dedikált exportvállalatok és az érdekvédelmi szervezetek is. Vagyis nem ugyanazok a cégek termelik a banánt, mint amelyek a gyümölcsöt egyebek mellett Európába hozzák, illetve megkötik az ehhez szükséges kereskedelmi megállapodásokat.

Az egész ökoszisztéma talán legérdekesebb része, hogy az ecuadori kormány évtizedek óta rögzített, hatósági áron engedi csak a termelőknek a banán értékesítését az exportcégek számára. A hatósági ár jelenleg 6 dollár, 50 cent, de minden évben változik ez az összeg a termelési volumen, világpiaci ár függvényében.

Magyarul: Ecuadorban teljesen mindegy, mennyi adott időpillanatban a banán világpiaci ára (a héten az ecuadori exportcégek átlagosan 11,25 euró / dobozért exportálnak), a termelők egész évben rögzített 6,5 dollárt kapnak egy doboz banánért.

Ez a rendszer hivatalosan azért jött létre, mert ha bezuhan a banán világpiaci ára, a termelők, illetve a banánfarm dolgozóinak megélhetése akkor is biztosított lesz, ha válság van a piacon. A rendszer hátránya viszont, hogy gyors árnövekedés esetén az exportvállalatok nyelik el a megemelt profitmarzsot, ami kevesebb mozgástered ad a termelőnek például az olyan dolgokra, mint a fizetésemelés vagy a termelési technológia fejlesztése.

Leonardo Zambrano Salazar, az ACORBANEC banántermelői érdekvédelmi szövetség vezetője a Portfolio-nak elmondta: jelenleg folyamatban vannak a tárgyalások a kormánnyal a 26 éve hatályban lévő banántörvény módosításáról, hiszen a banántermelők úgy látják, hogy ma már lényegesen dinamikusabban változik a banán piaca, minthogy évente egyszer reagálni lehessen az árak változására.

Ecuador a világ egyik legnagyobb banántermelő országa: csak ezen az egy farmon több száz hektáron folyik a termelés. Fotó: Portfolio

Ecuador a világ ötödik legnagyobb banántermelő országa és a világ legnagyobb banánexportőre. 2021-es adatok szerint a dél-amerikai ország 3,5 milliárd dollárnyi banánt értékesített a világpiacon, ezzel a teljes piaci kibocsátás 24%-át adta. Ez a különbség az exportvolumen és a termelés közt amúgy azért áll fenn, mert Ecuadorban a termeléshez képest aránylag minimális a banánfogyasztás, az ország nagyrészt külföldre adja tovább a trópusi gyümölcsöt.

Magyarország amúgy rengeteg ecuadori banánt importál, de ez nagyrészt más országokon keresztül, például Lengyelországon át jut be hazánkba.

Pablo Purcallas nem mellesleg arról is beszélt, hogy idén várhatóan jelentősen növekszik majd a banántermelési volumen, ennek kapcsán pedig megkérdeztük arról is, hogy várható-e, hogy ez a banán árának csökkenésében fog lecsapódni olyan piacokon, mint például Magyarország. Erre azt a választ adta, hogy sajnos nem túl valószínű, hogy egyhamar látványosan csökkenni fog a banán ára, hiszen a volumen növekedése mellett a termelési költségek is növekszenek, elsősorban a trágya árának növekedése, illetve bérköltségek növekedése volt látványos.

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF