Elveszel az adatok között az ingatlanpiacon? - Itt a segítség!

Portfolio
Ahhoz, hogy az ingatlanpiacon körültekintő döntést hozzunk, érdemes jó alaposan megvizsgálni az elérhető adatokat. Míg évekkel ezelőtt ez még meglehetősen nehéz volt, ma már számos rendszeresen publikált elemzés segítheti a lakásvásárlók és eladók, valamint a profi ingatlanpiaci szakemberek dolgát. A piac iránt érdeklődők rendelkezésére hatalmas adatbázisok is állnak, az elérhető hatalmas adatmennyiségben pedig lassan egyre nehezebb eligazodni, így az ingatlanpiaci szakemberek számára egyre fontosabbá válik, hogy ezekből megtanulják kinyerni a valódi tudást.
Ha valaki az ingatlanpiacra lép, nagyon fontos, hogy megfelelő forrásokból tájékozódjon az aktuális helyzetről és a valós számok alapján hozzon döntést. Ez igaz a piac bármely ágára, arra hogy hol és mennyiért lehet irodát bérelni, vagy épp arra, hogy mely területen éri meg új épületet felhúzni. A legtöbbeket megmozgató alpiacon, a lakáspiacon pedig azért különösen fontosak az adatok, hogy lássuk, mennyiért adhatjuk el a lakásunkat, hol keresnek és mit a vevők, vagy érdemes-e sok millióval többet fizetni egy belvárosi lakásért, mint egy IX. kerületiért, vagy fejlesztőként hol és mennyi lakást érdemes építeni, ezeket pedig milyen áron célszerű eladni a profit maximalizálása érdekében.

Hol nézzünk körül?

A válság kirobbanása előtt elég kevés adatjellegű információval rendelkeztünk a hazai ingatlanpiacról. Az adatok jelentős része nem volt publikus, vagy egyszerűen nem léteztek olyan adatbázisok, melyek lehetővé tették volna a kutakodást. Azóta jó pár év eltelt, ami nem csak az ingatlanpiacon hozott jelentős változást, de az adatok hozzáférhetőségében is. Számos rendszeresen publikált lakáspiaci jelentés segítheti ma a lakásvásárlók és eladók dolgát, melyet érdemes átböngészni a piacra lépés előtt.

FHB lakásárindex

Az FHB Lakásárindexe 2009. szeptemberében indult, és a magyarországi lakóingatlan-árak alakulását méri. Az idősor egészen 1998-tól mutatja az árak alakulását, a NAV és az FHB saját lakóingatlan adásvételi tranzakciós adatai alapján. A bank negyedévente publikálja a jelentését.

KSH lakáspiaci jelentés

Bár a lakáspiaci árak megfigyelése már a 90-es évek végén megkezdődött az illetékhivatali adatbázisok alapján, valódi áttörést a 2008-as év hozott, mely után elindultak a fejlesztések a Statisztikai Hivatalnál, hogy a lakáspiac statisztikai megfigyelésére vonatkozó igényt kielégítsék. 2010 óta a KSH negyedévente publikálja a lakáspiaci mutatószámokat.

OTP Értéktérkép

Az OTP 2011-ben indította útjára Értéktérkép elemzését, mely azóta félévi rendszerességgel jelenik meg. A kutatásaikban a NAV adatbázisát, illetve az OTP csoport valamennyi ingatlanüzleti területe alapján összeállított tranzakciós és egyéb adatbázist használják.

Ingatlanközvetítő hálózatok jelentései

Az ingatlanközvetítő hálózatok a válság előtti években is szolgáltatattak információt a lakáspiac alakulásáról különböző közleményekkel, azóta azonban ennek is kiforrottabb formáját találták meg. A Duna House havonta megjelenteti a legfrissebb adatait a forgalomra, árakra és alkukra vonatkozóan a lakáspiacról, az Otthon Centrum pedig negyedévente tesz közzé egy hosszabb elemzést a lakáspiaci helyzetről.

MNB Lakáspiaci jelentés

A legfrissebb szereplő a lakáspiaci adatok világában a Magyar Nemzeti Bank, mely 2016-tól publikálja lakáspiaci jelentését félévente.

BRF

Az irodapiacon hosszú évekig csak a különböző tanácsadók jelentéseire alapozva jutottunk információhoz, de most már jó pár éve a Budapest Research Forum negyedévente közzé teszi a legfrissebb piaci számokat, a kihasználatlanság, a bérleti díjak, illetve a legnagyobb tranzakciók adatait.

Ne vesszünk el az adatok között!

Ezen kívül persze az ingatlanpiac iránt érdeklődők még egyéb forrásból is tájékozódhatnak. Az egyre inkább digitalizálódó világban a hirdetési oldalakon is követhetjük folyamatosan az árak változását, ott különböző statisztikák között is szemezgethetünk. De ugyancsak ez igaz az iroda gyűjtőoldalakra is, ahol szintén adatokat találhatunk a bérleti díjakról, szabad területekről, vagy éppen egy-egy ház esetében a kihasználatlanságról.

A hozzáférhető jelentős adatmennyiség egyre hasznosabb információkhoz jutatja a piac szereplőit, kiterjedt adatbázisokat lehet vásárolni, specifikus célokra lehet információt gyűjteni. Ezeknek köszönhetően ugyan egyre körültekintőbb döntéseket lehet hozni, de sok lehet a félrevezető információ is. Az adatok tengerében könnyebben lehet elveszni. A hasznos és felesleges információ között tudni kell különbséget tenni, az adatokból pedig ki kell tudni nyerni a tudást. Ezt tanulni kell, amelyben segítséget nyújt például a Grant Thornton mesterkurzusa, melynek célja, hogy képet adjon az aktuális adatelemzési eszközökről, és felhasználói szempontból mutassa be a hazai lehetőségeket az ingatlanpiac érdeklődő szakemberek számára. A Grant Thorntonnak ez lesz a második kurzusa az első, a stigmatizált ingatlanokról szóló, a szakma számára hasznos tanulságokkal záró kurzus után.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF