Fürjes Balázs: kétfajta rozsdaövezet lesz az új lakásoknál - Kiderült, mikor indulhatnak az építkezések
A kormány új rozsdaövezeti lakásáfa programjáról, a szakképzési törvény végrehajtásáról és az iparág helyzetéről is beszéltek a szakértők az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) legutóbbi kiterjesztett elnökségi ülésén.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke a rozsdaövezeti intézkedéscsomag kapcsán kiemelte, hogy a szervezet szerint a program fontos, rendkívül időszerű és nagyon sürgető. Az építőipari kapacitás rendelkezésre áll, a 2020-as évet is a tavalyi lendülettel kezdte az ágazat, azonban aggodalmát fejezte ki, hogy a jogerős építési engedélyek 35 százalékkal alacsonyabbak a tavalyi számhoz képest, illetve azzal kapcsolatban is, hogy az új rozsdaövezeti akcióprogram projektjeinek szerződéseit alá tudják-e írni 2020-ban.
Kétfajta rozsdaövezet lesz
Fürjes Balázs elmondta, hogy az építőipari cégek sebességétől függ, hogy mikor kötnek szerződéseket az új keretben, a kormány ennél jóval hamarabb megteremti ennek a lehetőségeit. A tervek szerint kétfajta rozsdaövezetet határoznak meg:
Egyrészt az azonnali rozsdaövezeteket, ahol nevüknek megfelelően az előkészített projektek rögtön elindulhatnak, másfelől pedig a közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterületeket, ahol fizikai, illetve jogi előkészítés szükséges a munka megkezdéséhez.
Az országgyűlés várhatóan a hónap végéig elfogadja azokat a törvénymódosításokat, melyeknek köszönhetően a kormány – az önkormányzatokkal egyeztetve – ki tudja jelölni az első azonnali akcióterületeket legkésőbb szeptemberre, százhektáros nagyságrendben. Az első projektekre rögtön utána megköthetik a szerződéseket, így már idén több száz, de akár ezer lakás építése is elindulhat rajtuk.
Gyorsított engedélyezés az érintett területeken
A rozsdaövezeti lakásáfaprogramban a kijelölt területeken épült lakások vásárlásának áfája lesz öt százalékos, a bérbeadása pedig áfamentes marad. Emellett ezeken a területeken a fejlesztések – nem csak a lakásépítések, hanem kereskedelmi célúak is - gyorsított, egyszerűsített, a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásokra hasonlító, kedvező engedélyezés szerint valósulhatnak meg. A közép- és hosszútávú rozsdaövezeti akcióterületekkel együtt több mint 1000 hektárt érint majd a program második fázisa, ami várhatóan évekig fog még tartani.
A járvány építőipari hatásai
Keszthelyi Tibor, a Főmterv Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az elmúlt három hónap során a digitalizációban jelentős előrelépést tettek a piaci szereplők, még ha korábban ez egy lassabb folyamat is volt, illetve egyes tárgyalási folyamatok is felgyorsultak.
A mélyépítői megrendelésállományokról elmondta, hogy a vasúti tervezések kikerültek a piacra, illetve az útépítési tervezések már korábban tervezett módon alacsonyabbak voltak 2020 első félévében, mint egy évvel korábban. A mélyépítésben elsősorban a KEHOP-programban finanszírozott beruházások (vízépítés, szennyvíz-, illetve ivóvízfejlesztések) jelentős lelassulását említette, de ez nem feltétlenüla járvánnyal van összefüggésben.
Varga Antal, a Duna Aszfalt Kft. ügyvezetője az idei év június 20-i adatainak összegeit hasonlította össze a 2019-es adatokkal, ami alapján az útépítés csak 35 százalékon áll, a vízépítés csupán 5 százalékon – kifejezetten alacsonyan; a vasútépítés viszont 55 százalékon – ez az ágazat előzi meg egyedül a tavalyi évhez viszonyítva önmagát. A hulladékgazdálkodás adatai 25 százaléknál tartanak. Mindezzel együtt a jelenleg meglevő teljesítésekben nincsenek jelentős fennakadások se a mélyépítésben, se a magasépítésben és az állami projektek is jó hatással vannak a kivitelezőkre - tette hozzá.
A szerelő-alágazatot képviselve Bujdosó Sándor, a VIV Zrt. elnök-vezérigazgatója többek között arról számolt be, a nagyobb cégek jól bírják a helyzetet és az év végéig várhatóan még van munkájuk is, eddig van szükség arra, hogy újabb beruházások érkezzenek be.
A magánmegrendelők állították le a fejlesztéseiket, ami azt eredményezte, hogy kisebb cégek maradtak munkák nélkül. Emellett emlékeztetett, hogy miután 2019-ben befejeződött több nagyberuházás, olyan helyzetben kerültek vállalkozások munkakereső pozícióba, amikor nem volt feltétlen kereslet. Ez részben ahhoz vezetett, hogy meggondolták a munkabéreket, de a kisebb szereplőknél jellemző a feketepiaci alkalmazás hátrányai is előtérbe kerültek, mert az onnan eljövő munkások ugyanazt a bérigényt támasztanák jövedékekkel együtt is.
Hiányoznak az önkormányzati beruházások
A magasépítés ágazatát meghatározó cégek vezetői általában hasonló tapasztalatokról számoltak be, kiemelve az önkormányzati megrendelések leállását és ennek hiányát a piacon, illetve ennek beindulása híján a jövőben várható problémákat. A kormányzati beruházások továbbra is zajlanak, viszont a kereskedelmi szektorban meglehetősen kiszámíthatatlan viselkedéssel találkoztak több alkalommal is a résztvevők.
Címlapkép forrása: Getty Images
A cikk megjelenését a Budapest Fejlesztési Központ támogatta.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ