A már jól ismert hitelek mellett egy olyan finanszírozási konstrukció is elérhető a vállalkozásoknak, amely rugalmas, a vevői kockázatokat is kezeli, ráadásul adott esetben kedvezőbb feltételekkel elérhető, mint egy hitel. A piaci igényeknek megfelelően az Exim Exportélénkítési Hitelprogramjának forrásai már faktoringra is felhasználhatók, és hamarosan a jegybank Növekedési Hitelprogramjában is elérhető lesz a konstrukció. Nagy növekedés előtt álló piacról van szó, ugyanis a faktoring már nem csak a kkv, hanem egyre inkább a középvállalatok számára is vonzó szolgáltatásnak számít. A piacvezető CIB Faktor vezérigazgatójával, Gál Gasztonnal beszélgettünk.
Portfolio: Miért választaná egy ügyfél például a szállítói hitel helyett a faktoringot?
Gál Gaszton: A faktoring egy olyan finanszírozási és kockázatkezelési eszköz az ügyfelek számára, amely a hitelekhez képest sokkal rugalmasabban használható és több szolgáltatást biztosít. Ilyen például a vevői követelésekben rejlő kockázatoknak az átvállalása a faktorcég részéről, hitelbiztosítóval vagy saját kockázatvállalással. A követelések finanszírozása kockázatilag teljesen más megítélésbe esik, mint egy hitel. Emiatt ha egy cég jól fizető vevőkkel rendelkezik, akkor ennek a konstrukciónak a feltételei jóval kedvezőbbek és rugalmasabbak egy hitelhez képest. A fedezeti oldalon a faktor egy jóval kedvezőbb feltételek mellett elérhető finanszírozási forma akár kevésbé jó pénzügyi mutatókkal rendelkező vállalkozás számára is.
P.: Mely szektorok, jellemzően mekkora vállalkozások veszik igénybe a faktoring szolgáltatásokat?
G. G.: Hagyományosan az a tendencia figyelhető meg az elmúlt években, hogy a kereskedelem, gyártás és a szolgáltatás volt a szektorok sorrendje a faktoring piacon, ezek után az építőipart említhetjük még meg a régmúltból, és általában véve a KKV-szektor szereplői voltak az ügyfeleink. Ebben történtek változások a válság évei során, elmozdultunk a gyártással foglalkozó cégek irányába, mivel a kereskedelmi cégek kevésbé növekednek, mint korábban, az építőiparban pedig jelentős extra kockázatok jelentkeztek. Mára jelentősen csökkent az utóbbi szektorban a faktoring szerepe. A gyártó cégek esetében viszont jelentősen nőtt a volumen, ők ugyanis egyre nagyobb számban ismerik fel a faktoringot, mint könnyebben elérhető forrást, mely nagyon jól alkalmazható a piacon tapasztalható 30-90 napos, vagy ennél is hosszabb fizetési határidők miatt szükséges források előteremtéséhez. Méret szerint főleg az 500 és 1 milliárd forint közötti árbevételű vállalkozások vették igénybe ezt a szolgáltatást, de az elmúlt időben felzárkózott melléjük a nagyobb méretű vállalati szegmens is, tehát az 1 és 10 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek. Ennek az oka, hogy megnőtt a szerepe a rugalmasan, könnyen hozzáférhető finanszírozási forrásnak: a faktoringnak.
Gál Gaszton, a CIB Faktor Zrt. vezérigazgatója.
P.: Hogyan változott az utóbbi időben a vállalkozások fizetési hajlandósága?
G.G.: A mi üzleti sikerünk éppen abban rejlik, hogy a piacon megtaláljuk azokat a potenciális partnereket, akik számára a leghatékonyabb megoldás a faktoring konstrukció. Ezek a szereplők jellemzően sikeresek, a piacunk növekszik, tehát nem feltétlenül reprezentatív a mintánk. A mi működési körünkbe vont vevőkkel nagyon jók a tapasztalataink a fizetési hajlandóságot tekintve, nem látunk romlást. Érdekes módon sokkal kevésbé jellemző a faktoringra a vevői oldali nem teljesítés, mint a szállítói oldalon jelentkező problémák.
P.: Mi alapján választanak az ügyfelek a visszkeresetes vagy a visszkereset nélküli faktoring között? Történ elmozdulás a piacon valamelyik irányába? Hol tart most a CIB Faktor a piacon?
G. G.: A visszkeresetes faktorálás a klasszikus finanszírozás fókuszú faktoring, amikor a követeléseket olyan kondícióval vásárolja meg a faktorcég, hogy a nem-fizetés esetén a szállító jótállásra kötelezett. A visszkereset nélküli faktornál egy bizonyos összeg vagy arány erejéig a vevő kockázatát a faktorcég átvállalja, tehát ebben az esetben nem-fizetés esetén nem szükséges helytállnia a szállítónak a vevője helyett. A vevő csődje, felszámolása, fizetésképtelensége esetén a faktorcég futja a vevői kockázatot és a behajtást is ő végzi.
Ami a CIB Faktort illeti, büszkék vagyunk arra, hogy a 35 éve Magyarországon jelen lévő CIB Csoport tagjaként a faktorcégünk már 15 éves, és 10 éve a CIB csoport tagja. Idén a CIB Faktor vezető szerepet ért el. A visszkereset nélküli megoldásokban élen járunk, a félév végén összesítésben is piacvezetők lettünk. A visszkereset nélküli megoldások nálunk kiemelt szerepet játszanak, több mint 50 százalék a visszkereset nélküli faktoring aránya. Ez azért is fontos, mert a nagyvállalati szegmensben növekvő igényt látunk a vevői kockázatok kezelésére, illetve nekünk is fontos, hogy akár egy hitelbiztosító bevonásával visszkereset nélküli megoldást ajánljunk inkább, amelynek ugyan némi extra költsége van, viszont számunkra is kedvezőbb a kockázati megítélése egy ilyen ügyletnek. Ilyen esetben a finanszírozási költségek oldalán rendkívül versenyképes ajánlatot tudunk adni.
P.: Mennyiben segíthetik a faktoring piacot az állami programok?
G. G.: Az ősz folyamán az Eximbank Exportélénkítési hitelprogramjába is bekerült a faktoring, mi elsőként tudtuk megkötni az együttműködési megállapodást erről az Eximbankkal. Ezzel az Exim kedvező forrásai elérhetővé váltak export faktoring ügyleteinkhez. Az MNB Növekedési Hitelprogramjának terméktájékoztatójában már nyár végén megjelent a faktoring, végül a szakmai egyeztetéseket követően november végén tudtunk létrehozni egy konszenzusos, a Faktorszövetséggel is egyeztetett, valóban működőképes megoldást. Az MNB oldaláról még a szerződés kialakítása szükséges, mely az ígéretük szerint ez december végéig megtörténik. Itt is elsőként kívánunk megjelenni a piacon januárban. Ugyanazok a feltételek lesznek erre érvényesek, mint amelyek a növekedési hitelprogram hitelekre jellemzőek: vagyis 2,5 százalékban maximált THM mellett 3 éves futamidőre szóló szerződéseket kínálunk majd.