Magyar fejlesztések a világ élvonalában: 10 éves a Grundfos Székesfehérváron (x)

Portfolio
10 évvel ezelőtt szeptemberben nyitotta meg székesfehérvári üzemét a világ vezető szivattyúgyártó vállalata, a Grundfos. Magyarország az elmúlt években a dán cégcsoport egyik legfontosabb termelési központjává vált: ma 4 gyárat és egy világszínvonalú termékfejlesztési egységet működtet hazánkban. A vállalat termékei öntözték a füvet, látták el ivóvízzel a stadionokat és szállították a szennyvizet a londoni, a pekingi és a riói olimpián is. Ezekben mind fontos szerepe volt a magyar mérnöki munkának, de pontosan min dolgozik Magyarországon a cég több mint 2 ezer alkalmazottja?
A szivattyúkat gyártó, dán tulajdonú Grundfos Csoport a világ közel 60 országában folytat üzleti tevékenységet, köztük Magyarországon is, több telephelyen, különböző működési területeken. Termékeit számos iparágban és területen használják: például az autógyártásban, a mezőgazdaságban, a családi házak rendszereiben, a gyógyszeriparban, az italgyártásban és az élelmiszeriparban. Idén épp 10 éve adta át a cégcsoport első székesfehérvári gyárát, azóta látogatóközpont és pénzügyi szolgáltató központ is létesült, a magyar tesztlabor pedig Közép-Európa legnagyobb szivattyú tesztberendezésével teljesíti a megbízásokat.

Kereskedelmi partnerből stratégiai partner

A Grundfos a 70-es években kezdte meg a szivattyúk értékesítését Magyarországon, akkor még hagyományos külkereskedelmi csatornákon keresztül. Világosan látszott azonban a nemzetközi trend, amely szerint egyre kevésbé elégséges egyedi termékeket fejleszteni és kínálni, a megrendelői igény ugyanis inkább a komplett rendszerek felé mutat. Ennek fényében 1987-ben létrejött Magyarországon az első kereskedelmi képviseleti iroda, majd a szerviztevékenységet önálló vállalkozásba szervezték. A különálló kereskedelmi és szerviztevékenység 1996-ban egyesült, és megalakult a Grundfos Hungária Kft. (mai nevén: Grundfos Magyarország Gyártó Kft.), amely kiépítette a kereskedelmi tevékenységek teljes vertikumát az értékesítéstől, a marketingen át a szervizig.

Később a gyártásba is bekapcsolódott hazánk: a vállalatcsoport 2000-ben telepítette első szivattyúmotor-gyárát Tatabányára, majd 2 év múlva újabb üzemet épített a városban. 2007-ben és 2013-ban pedig Székesfehérváron építettek fel még 2 gyárat egymás mellett.

Az idén 10 éves székesfehérvári üzem megépítése komoly mérföldkő volt a Grundfos magyarországi terjeszkedésében. Ma már két-két gyár van Tatabányán és Székesfehérváron is, összesen körülbelül 100 ezer négyzetméter gyártóterülettel rendelkezünk

- mondta Török László, a vállalatcsoport magyarországi ügyvezető igazgatója. A Grundfos Magyarország Gyártó Kft. (rövidebb nevén Grundfos Magyarország Kft.) a cégcsoport egyik legjelentősebb gyártóvállalata, ezért 2007-ben abban a megtiszteltetésben részesült, hogy kialakíthatott egy látogatói központot (Grundfos City), ahol az érdeklődők képet kaphatnak arról, hogy milyen körülmények között készülnek a termékek.

Forrás: Stiller Ákos, Portfolio
A Grundfos sikeres működésének köszönhető az a cégcsoport szintű döntés is, miszerint Budapestre telepítették az európai tagvállalatok számára teljes körű szolgáltatást nyújtó pénzügyi szolgáltató központot: a Grundfos Pénzügyi Szolgáltató Központ (GSS) 2011 első negyedévében kezdte meg működését. Mindezt megkoronázta, hogy a cégcsoport és a magyar kormány 2015 őszén stratégiai megállapodást kötött, formálissá téve a gyakorlatban már jó ideje tartó együttműködést. A Grundfos Csoport amellett, hogy az elmúlt évtizedekben sikeresen integrálódott a magyar gazdaságba, munkahelyek ezreit teremtette Magyarországon.

70 éve a világ élvonalában A vállalatot Poul Due Jensen alapította 1944-ben a dániai Bjerringbro-ban. Eredetileg az egyik termék neve volt Grundfoss, azonban az 1960-as években már magát a céget is így emlegették, végül az egyik "s" betű elhagyásával hivatalosan is a mai formájára változtatták a cégnevet. A vállalat már az 1940-es években megkezdte exporttevékenységét: először Norvégiába szállítottak szivattyúkat, 1953-ban pedig első külföldi kiállításukat is megtartották. Az első leányvállalatot 1960-ban alapították a németországi Wahlstedtben, amely értékesítési és gyártási tevékenységeket is végzett. A Grundfos 88,1%-ban az 1975-ben létrehozott Poul Due Jensen Alapítvány tulajdonában van, amelyet Jensen azzal a céllal alapított, hogy bebiztosítsa az új befektetéseket, fejlesztéseket és a terjeszkedést. További 10,6%-ot az alapító családja birtokol, a részvények 1,3%-a felett pedig cég dolgozói rendelkeznek. Jensen 1977-ben hunyt el, a cég vezetését ekkor fia, az akkor 35 éves Niels Due Jensen vette át. 2012- ben a dél-kelet európai térség 12 országát kiszolgáló 7 Grundfos értékesítési leányvállalat South-East Europe (SEE) néven klaszterbe szerveződött. A klaszterhez tartozó államok a következők: Magyarország, Románia, Bulgária, Moldova, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Macedónia, Koszovó, Szerbia. Az egyes cégek továbbra is önálló jogi személyként, de közös vezetőség irányítása alatt működnek.

Kulcsfontosságú a magyar mérnöki munka

A vállalatcsoport évtizedek óta nagy hangsúlyt fektet a kutatásra és a fejlesztésre: már a 70-es években kutatóközpont létesült Dániában a termékek és a gyártási folyamatok fejlesztésére, környezetbaráttá tételére. 2007 óta Magyarország is jelentős szerepet kap a termékfejlesztésben egy önálló egységként létrejött D&E (Development & Engineering) osztály működésével, amely jelenleg 80 fővel tevékenykedik, azonban felelősségi- és feladatköre nemzetközi kiterjedésű.

A termékfejlesztési projektek nem nyilvánosak, de mind a Motor, Szennyvíz és Multistage (többlépcsős centrifugál) szivattyú területen - ennek a három stratégiai termékcsoportnak folyik Magyarországon a fejlesztése - folyamatosan jelennek meg új termékek, variánsok, megoldások

- mondta a Portfolio-nak Lajtos Zoltán szenior kutatás és fejlesztési menedzser.

Kis Róbert és Lajtos Zoltán a magyarországi Kutatás Fejlesztési Részleg vezetői (Forrás: Grundfos)
A magyar tesztlabor 3000 négyzetméterrel, 12 felkészült szakemberrel és Közép-Európa legnagyobb szivattyú-tesztberendezésével teljesíti a megbízásokat.

A cég által fejlesztett termékek a világ vezető termékei, folyamatosan fejlődő minőségi és gyárthatósági mutatókkal: például a Grundfos szivattyúi öntözték a füvet, látták el ivóvízzel a stadionokat, szállították a szennyvizet a londoni, a pekingi és a riói olimpián, és ezek mindegyikében kulcsfontosságú volt magyar mérnöki munka.

A dániai és a kínai után a magyar a legnagyobb létszámmal és legszélesebb termékfelelőséggel rendelkező termékfejlesztési részleg. Az osztályon dolgoznak villamos- és gépészmérnökök, projektmenedzserek, labormérnökök, csomagolómérnökök, mérnökasszisztensek, technikusok, termékadat-felelősök és asszisztensek. Végzettségüket tekintve a legtöbben felsőfokú, műszaki diplomával rendelkeznek, illetve több éves tapasztalatuk van az adott területen. Bár talán sokan azt gondolják, hogy ez férfias szakma, szinte minden fent felsorolt munkakörben jelen vannak a nők.

Forrás: Stiller Ákos, Portfolio

Szakképzéssel a munkaerőhiány ellen

A termékfejlesztés mellett a Grundfos nagy jelentőséget tulajdonít a dolgozók továbbképzésének is, ami komoly projekt, hiszen napjainkban az alkalmazotti létszám globális szinten meghaladja a 18 ezer főt. Már 1962-ben indult a dolgozóknak szánt oktatási program: esti iskolában tanulhattak többek között matematikát és nyelveket, ahogyan a globális kereskedelem egyre fontosabbá vált.

A cég a mai napig végez hasonló, bár jóval kiterjedtebb tevékenységet, a dolgozók és más szakemberek például a vállalatcsoport alapítójának nevét viselő Poul Due Jensen Akadémián képezhetik magukat. Külön figyelmet fordítanak a dolgozók beilleszkedésére, fejlesztésére - szükség esetén - átképzésére is, nyitott pozíciók esetében pedig előnyben részesítik a belső pályázókat, ezzel is segítve az egyéni fejlődési igényeiket. A tatabányai Grundfosnál a tovább- és átképzések költségeinek egy részét sikerült uniós forrásokból fedezni, így lépéselőnybe kerülve a munkavállalókért folytatott versenyben.

Az egész ágazatban jelen lévő szakemberhiányra a duális képzésben látják a kiutat: a BSC és MSC szinteken négy iskolával van együttműködési megállapodásuk, ahonnan az irodai állomány, a mérnökök, logisztikusok pótlását remélik. A régióban elsőként elindultak a középiskolás duális képzésekkel is: a diákok az iskola mellett a céghez járnak ki szakmai gyakorlatra, így 14 éves koruktól megismerik a gépeket, a munkahelyi légkört, és 18 éves korukban, amikor végeznek, munkahelyet tudnak biztosítani nekik.

A középiskolásokkal elsősorban a fizikai dolgozói állomány utánpótlásának a biztosítása a cél, aminek érdekében egy tanműhely kialakítása is napirenden van. Emellett szakképzési hozzájárulás formájában számos közép-és felsőoktatási intézményt támogatnak, és nagyon jó kapcsolatot ápolnak olyan intézményekkel, mint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem, és a veszprémi Pannon Egyetem.

A cég fennállása óta a következetes szervezeti fejlődés eredményeként számos belső karrier sikertörténetre volt példa, köszönhető a különböző személyre és szervezeti egységre szabott tréningeknek, belső álláspályázatoknak, alternatív fejlődési lehetőségnek, az alkalmazottak karrierterveit felmérő folyamatos nyomonkövetésnek. A vállalat társadalmi felelősségvállalási programjának másik kiemelkedő eleme, hogy évtizedek óta jelentős erőforrásokat invesztál a környezetvédelmi témájú fejlesztésbe, karitatív felajánlásokkal segít a természeti katasztrófák okozta károk enyhítésében és a hátrányos helyzetű beteg gyermekek terápiás kezelésében. A Grundfos mára a fentieknek köszönhetően nemcsak a hazai gazdaság, hanem egyben a társadalmi élet meghatározó szereplőjévé is vált Magyarországon.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos, Portfolio

(x)

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF