Az elmúlt évtized világgazdasági újrarendeződésének pozitív mechanizmusai mellett, mint a növekvő beruházások, lakásépítések és infrastruktúrafejlesztés, komoly kihívásokat is hoztak a piaci szereplőknek. A most tapasztalható helyi és globális gazdasági környezet, a munkaerőhiány és az ehhez szorosan kapcsolódó szakmai kompetenciák meglehetősen kritikus szintre kerültek az építészeti tervezésben is, mégis új gondolatok és inspirációk jelentek meg ebben a szektorban. Fontos beszélni erről, mert ez a jelenség épített környezetünkre, városaink arculatára és így mindannyiunk vizuális kultúrájára hatással bír.
Az építész szakmára kiemelten igaz az, hogy minden részletnek megvan a maga szerepe és azoknak a helyén is kell lenniük. Minden összefügg mindennel: a térbeli világ, ami az építészek munkája következtében láthatóvá válik, már a kezdetek óta meghatározza mindennapjainkat. A vizuális környezet fejlődésével nemcsak az üzleti befektetők, de a magánszektor is egyre jobban értékeli a magasabb építészeti minőséget. Azt persze mindenki tudja, hogy a piacon megtalálható sztenderdizálás, sematizálás és profithajsza még bőven meghatározói a piaci jelenlétnek, mégis két magyar tervező úgy gondolta, hogy érdemes fellépni azokkal a jelenségekkel szemben, amelyek gyengítik a hozzáadott értékek kifejezésre jutását. Idealizmus vagy úttörő gondolkodás? A nemzetközi építész tervező iroda, a Group Dyer magyar vezetői szerint egyik sem. Inkább egy cél, hogy az értékálló dolgok valóban keretrendszert adjanak a jövőbe mutató tervezéseknek.
A Group Dyer építészeti és design stúdió első irodáját 1964-ben alapította Cheltenham-ben, és napjainkra már több európai stúdióval rendelkezik. Hazai körökben még mindig kevésbé ismert, de meghatározó módon 2010-ben Budapesten is alapítottak egy irodát Deilinger Tamás és Domokos Balázs vezetésével. A két dinamikus magyar építész példaértékű hozzáállásával és profizmusával rendkívül sokszínű portfoliót épített fel, de egyúttal jó érzékkel is válogatnak a különböző méretű és típusú projektek között. Ők irányítják a cég kreatív központját Budapesten és társként a londoni és moszkvai irodát. A szigetországi boutiqe projektek és a kelet-európai (elsősorban oroszországi) projektek tervezéseit itthonról látják el és mindeközben egyre több hazai projektet is a referenciáik között tudhatnak. A legutóbbi sikerük, a fővárosban most épülő, 55 ezer négyzetméteres és ezzel a budai oldal legnagyobbjának számító bevásárlóközpont belsőépítészeti kialakításának tervei. Az ország első okos plázájának teljes belső megtervezése és az átriumokban található közel 200 négyzetméteres interaktív LED kijelzős médiafelület kialakítása a Group Dyer nevéhez kötődik.
Az Etele Pláza Magyarország harmadik legnagyobb bevásárlóközpontja lesz, 55.000 m2-en. Része annak az Dél-Buda Városközpontot érintő fejlesztéssorozatnak, ahol egy európai szintű városrész formálódik. Három szinten vásárlási és kikapcsolódási lehetőséggel, egy teljes szinten food courttal, éttermekkel, kávézókkal, a legfelső szinten pedig mozival. A belsőépítészetben egy egységes, de rendszerében folyamatosan változó design jelenik meg (amely végigfolyik a tereken), kiemelt fókuszban az átriumokkal. A belsőkben megjelenő zöldfelületeknek, tematikus részek, a signage-navigációs rendszer ill. a kapcsolódó smart applikáció komfortossá és kiválóan használhatóvá teszi azt vásárlói számára, Magyarország egyik legmodernebb kereskedelmi épületévé téve azt.
Igényes és magas építészeti minőséget valójában nehéz hitelesen képviselni a gyorsfogyasztáshoz szokott világban. A minőség hátrányára gyorsan épülő terek nem tartoznak a Group Dyer által képviselt értékek közé. Ugyan 2010 óta aktív jelenlévők a hazai piacon, mégis leginkább a moszkvai nagyléptékű projektek és a nyugat-európai butik megrendelésekre koncentráltak és ezek jellemezték repertoárjukat. Aztán az ingatlanpiac változásával a befektetői igények is változtak. Ez egy konstans jelenség, de fontos, hogy ezt egy építésziroda is felismerje és alkalmazkodjon. Mára Tamás, Balázs és csapatuk mögött olyan tapasztalat és know-how áll, ami nemcsak az általuk tervezett életterekben teljesedik ki, hanem az általuk képviselt értékekben is. Elsődleges céljuk, hogy ne csak papíron valósítsák meg a “Designing your future" üzenetet, hanem előre mutató módon, épületeikkel hatással lehessenek a tágabb értelemben vett épített környezetre is, és a nagyobb fejlesztő cégek mellett olyan magánemberekkel is dolgozhassanak, akik nem csupán építeni akarnak valamit, hanem víziói is vannak.
A "Legjobb európai high-rise lakóépület" kategóriában díjnyertes Prime Park - moszkvai “lakónegyed" tervezését nemrég fejezték be. Ez a projekt jelenleg Moszkvában épül és példaértékű mind építészeti, mind a piacon elfoglalt helyét tekintve. Ahogy a befektetők is jellemezték: “minőségben elsőosztályú, kategóriájában pedig mintaértékű fejlesztésről van szó". A szakmai körökben is ismertté vált projekt során egy olyan koncepció lefektetésén dolgozott a magyar építész csapat, ami megoldásaiban, a használt anyagokban alkalmazkodik a helyi lehetőségekhez, mégis összességében a térszervezésének, a felületek gondos megformálásának, a használó maradéktalan kiszolgálásának köszönhetően nemzetközi minőséget tesznek elérhetővé a jövőbeni lakók számára. “Egy épületnek nem drágának, jónak kell lennie" - vallják. Elmondható, hogy Moszkva igazán nagy kihívás volt számukra, de megvalósításban szinte 100%-ban el tudták érni a szakmai értékrendjük által diktált szintet: gyakorlatilag egy korszak- és piac meghatározó kereskedelmi épület után (OZ Mall) egy mérföldkőnek számító lakófejlesztéssel (Prime Park) az orosz piacra általában jellemző minőségi korlátokat bontották le, így teremtve új építészeti minőséget a jövő generációinak.
Hogyan lehet eljutni ilyen projektek vezényletéig Magyarországról? Nincs biztos recept, de gyanítható, hogy rájuk is igaz a mondás: a nagy sikerekhez nem kell más, csak összefogás. No és persze nyelvtudás. Ha a megfelelő emberek egymásra találnak és összefognak, és ugyanazon értékek mentén ugyanaz a cél hajtja őket, akkor ketten együtt már hegyeket tudnak megmozgatni. A magyar és nemzetközi csapat is kiváló munkát végez, ahol a képességek inkább összeszorzódnak, mint összeadódnak. A Group Dyer igazgatói, Tim Hampson, Philip Ball, Tamás és Balázs hisznek abban, hogy az építészeti stúdió minden egyes tagjának személyisége, szenvedélye és szakmai erőssége tükröződik vissza a tervezésekben. Hosszútávon a kulcsszemélyek tudják igazán sikeressé tenni a vállalatokat.
Ma már kérdés nélkül, rendkívül színes portfólióval rendelkeznek: a Budapest belvárosát színesítő építészeti munkáktól kezdve az UNA St. Ives Hotel Resortig (amely friss projektként Anglia egyik következő nagy üdülőresortja lesz a csodás Cornwallban), vagyis a magyar piac bővítése mellett a jellegzetesen letisztult modern angol építészet is a repertoár része. A multikulturális tapasztalat rendkívüli rugalmasságot ad a csapatnak mind menedzsmentben, mind tervezésben, mind az árakat tekintve. A sztereotípia, ami arról szól, hogy magyar piacra nemzetközi építész céget behozni túlságosan költséges mulatság, már régen megdőlt. A projektek léptéke és mérete, a feladatok sokszínűsége ugyanis minden egyes esetben egyedi megoldásokat követel. A hazai és nemzetközi árazás ma már összhangba került, emellett a nemzetközi kapcsolatok további előnyt jelentenek.
A budapesti irodában az elmúlt 9 évben számos különböző funkciójú és léptékű projekt került megtervezésre, az épülő vagy nemrég megvalósult projektek volumene pedig meghaladja az 1 millió négyzetmétert. Az elmúlt évek egyik legnagyobb és legfontosabb munkája az Oz Mall folytatása és az Etele Pláza, valamint a már említett angol üdülőresort. Természetesen nem feltétlenül a megépített négyzetméterek száma miatt lesz egy építész-tervező iroda szakmailag igazán “nyomot hagyó". S az is csak ritkán alakul úgy, hogy egy teljes csapatnyi ember London-Budapest-Moszkva tengelyében valóban a minőség- és értékelvű gondolkodást erősíti. A Group Dyer, élén két angol és két budapesti építésszel, a társadalmi felelősségvállalást helyezik előtérbe. Tamás és Balázs szerint ugyanis csakis annak van értelme, ha a gyermekeink és unokáink által használt épületeket úgy tervezik, hogy valóban egyfajta örökséget adhassanak az épített világnak.