Itthon közel 150-200 ezer embert érint, összeurópai szinten 6,5 millió kórházban töltött nap okozója a krónikus szívelégtelenség. A magyar alapellátásba bejelentkezett betegek több mint 50 százaléka valamilyen szív-és érrendszeri megbetegedés miatt kerül az egészségügybe, ezzel a keringési zavarok első helyre léptek a népbetegségek nem túl nívós rangsorában.
A szív- és érrendszeri megbetegedések kiváltó okai régi ismerősök, úgy, mint a zsírokban és szénhidrátokban gazdag étkezés, a mozgásszegény életmód, melyek egyenes utat rajzolnak az elhízás felé. De ne feledkezzünk meg az ugyan csökkenő tendenciát mutató, de még mindig döbbenetes mértékeket öltő káros szenvedélyekről sem, így a dohányzásról és a túlzott alkoholfogyasztásról.
A krónikus szívelégtelenség a fent említett betegségcsoport leggyakoribb példája, ami évente 40 ezer embert juttat a kórház falai közé. A szív alulműködéséből eredő problémák nemcsak az egyén szempontjából bírnak súlyos következményekkel, de társadalmi kontextusban is jelentősek. A szívelégtelenséggel kórházba került emberek átlagosan 15 napos kezelésben részesülnek (ez évente európai viszonylatban 6,5 millió kórházi napot jelent), 15-20 százalékuk pedig egy év múlva ismét a kardiológusnál köt ki. Ez azonban nincs ingyen, a krónikus szívelégtelenség kórházi ellátásának költsége éves szinten 7,5-15 milliárd forint.
A hatalmas összeg azonban megbújik annak árnyékában, hogy mennyi családot tesz tönkre egy szívbetegség okozta elhalálozás. Márpedig krónikus szívelégtelenség esetén a betegek fele meghal a diagnózis felállítását követő 5 évben, ami sok daganatos kórképnél is rosszabb prognózist jelent.
A minden korosztályt fenyegető betegség tünetei a nehézlégzés, a fáradékonyság, a fulladás és a vizesedő lábszárak. Ilyenkor ugyanis a szív nem tud elég vért pumpálni, így a szervezet nem jut elegendő oxigénhez és tápanyaghoz. Szerencsére ma már léteznek terápiák, melyek, habár a betegséget nem is szüntetik meg, de az életkilátásokat javíthatják. Egyes gyógyszerek akár 20 százalékkal is csökkenthetik a kórházba kerülés és az elhalálozás esélyét, ami igen nagy eredmények számít. A mindennapokban sokkal aktívabb, élettel telibb betegek pedig jobb életkilátásokkal nézhetnek a jövő felé.
Nem véletlen, hogy a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság is egy, a krónikus szívelégtelenség kezelésére kifejlesztett gyógyszert választott legutóbb az Év Gyógyszere 2018 díj egyik győztesének. A kezelésekben elért áttörés jelentőségét jól mutatja, hogy másik díjazott a krónikus lymphoid leukémia elleni, szintén sokszor reménytelennek tűnő harcban segíti a betegeket.
A szív-és érrendszeri betegségekre a legjobb gyógymód a megelőzés. Biztató, hogy egyre több innovatív gyógyszeres kezelés nyújt tüneti megoldást a szívbetegek panaszaira, mégis, a legjobb talán az lenne, ha mindenki kezébe venné a sorsát, elővenné a biciklijét és megbarátkozna a zöldségek és sovány húsok gondolatával is.