Portfolio AgroFood 2025

Ön is mezőgazdasági termelő? Vagy csak nemrég kezdett el gazdálkodni? Most kedvezményesen, fix 30.000 Ft + Áfa áron vehet részt az év kiemelkedő tavaszi agráreseményén, az AgroFood 2025 konferencián Kecskeméten május 20-án. 

Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.

Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a termeloikedvezmeny@portfolio.hu címre. A levél tárgya: Portfolio AgroFood 2025 - termelői jelentkezés

Az adatlapot ide kattintva éri el. 

Milyen hatást gyakorol az inflációellenes küzdelem részeként életbe léptetett élelmiszer-kereskedelmi árrésstop, és az intézkedés folytatódhat-e május 31-e után is? - ez adja az egyik fő témáját a szekciónak, amely mértékadó prognózist igyekszik felvázolni az élelmiszerpiaci trendekről és a fogyasztást befolyásoló legfontosabb tényezőkről az iparági szereplők számára. Emellett a szakértők áttekintik azt is, hogy a külpiacokon mely relációkban adódhatnak a legjobb terjeszkedési lehetőségek a hazai élelmiszeripari vállalkozások számára, és a sikeres külpiaci szerepléshez milyen közösségi marketingprogramokat vehetnek igénybe .A szekcióban szó lesz az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem beszállítói kapcsolatairól, és arról is, hogy a meghatározó kereskedelmi vállalatok milyen követelményeket támasztana élelmiszeripari beszállítóikkal szemben.   Folytatódik-e május 31-e után az élelmiszerkereskedelmi árrésstop?

A fogyasztás növekedésére vagy visszaesésére lehet-e számítani a hazai élelmiszerpiacon?

Milyen kormányzati intézkedések befolyásolhatják az élelmiszerek iránti keresletet?

A külpiacokon mely relációkban és milyen termékekkel bővülhetnek az iparág értékesítési lehetőségei?

A bel- és a külpiaci megjelenéshez milyen közösségi marketingprogramokat vehetnek igénybe az élelmiszeripari vállalkozások?

Az élelmiszeripar hogyan lehet sikeres beszállítói partnere az élelmiszerkereskedelemnek?

Miként változnak a meghatározó üzletláncok élelmiszeripari beszállítókkal szembeni elvárásai és követelményei?

Megkezdte működését a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozó, újonnan létrehozott Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), amely az élelmiszerpiacon is fontos vizsgálati feladatokat láthat el. A szekció azt mutatja be, melyek az NKFH élelmiszerpiacot érintő tevékenységei, illetve miként változik más hatóságok – elsősorban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – feladatköre. A beszélgetésből kiderül, hogy az élelmiszerágazati szereplők milyen ellenőrzésekre számíthatnak 2025-ben, és melyek lehetnek a leghangsúlyosabb hatósági vizsgálati és szankcionálási szempontok. A kormány inflációellenes küzdelme kapcsán szó lesz arról is, milyen tapasztalatokkal zárultak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) korábbi élelmiszerpiaci vizsgálatai és intézkedései, illetve milyen további lépéseket tervez a GVH az élelmiszerszektorban. A szekció második kerekasztal-beszélgetése górcső alá veszi, milyen makrogazdasági pálya rajzolódhat ki 2025-ben, és ez kedvezhet-e az élelmiszeripar szereplői számára. A beszélgetés bemutatja, hogyan változhatnak a rövid és hosszú távú iparági finanszírozás feltételei, illetve milyen hitelkondíciókkal kalkulálhatnak az iparág vállalkozásai. A szakértők elemzik azt is, hogy a bankok milyen szempontokat helyeznek előtérbe az élelmiszeripar finanszírozásakor, illetve milyen eszközök és hiteltermékek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy az élelmiszeripari vállalkozások csökkenthessék/optimalizálhassák hitelköltségeiket.

Melyek a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság fő feladatai az élelmiszerpiacon?

Az NKFH létrejöttével hogyan változik a hatóságok élelmiszerlánc-ellenőrzési feladatköre?   Melyek lehetnek a fő hatósági ellenőrzési területek és szankcionálási szempontok?

Az infláció elleni küzdelemben milyen szerepe lehet a Gazdasági Versenyhivatalnak?

Melyek voltak a GVH eddigi legfontosabb élelmiszerpiaci vizsgálati tapasztalatai, és milyen további intézkedéseket tervez a hivatal?

Hogyan alakulhatnak a makrogazdasági körülmények 2025-ben?   A rövid és hosszú távú finanszírozásnál milyen hitelkondíciókkal kalkulálhatnak az élelmiszeripari vállalkozások?

Hogyan változnak az iparággal szemben támasztott banki követelmények?

Melyek azok a leghatékonyabb lehetőségek, amelyekkel optimalizálhatják hitelköltségeiket az élelmiszeripari cégek?

Az élelmiszergazdasági munkaerőpiac átalakulása miatt a hagyományos foglalkoztatási formák, mint a munkaerő-kölcsönzés vagy a szociális szövetkezetek, már nem nyújtanak hatékony megoldást. A szektor szereplőinek alkalmazkodniuk kell a szezonális ingadozásokhoz, a munkaerőhiányhoz és a gazdasági kihívásokhoz. A beszélgetés során áttekintjük az alternatív foglalkoztatási lehetőségeket, így például az egyszerűsített foglalkoztatást (EFO), a diákmunka és a harmadik országbeli munkavállalók bevonását, valamint az outsourcing szerepét. A cél, hogy feltérképezzük, mely megoldások működnek a legjobban a mai agrárvállalkozások számára, és hogyan segíthetnek a HR-szolgáltatók a hatékony foglalkoztatási stratégia kialakításában.     Hogyan alakulhatnak a munkaerőpiaci folyamatok 2025-ben?

Melyek az élelmiszergazdasági foglalkoztatás legfontosabb sajátosságai?

Milyen az élelmiszeripar foglalkoztatási helyzete, és melyek az iparág leghangsúlyosabb munkaerőpiaci igényei?

Milyen alternatív foglalkoztatási lehetőségek állnak a szektor vállalkozásainak rendelkezésére?

Hogyan segíthetnek a HR-szolgáltatók a hatékony foglalkoztatási stratégiák kidolgozásában?

Milyen foglalkoztatási könnyítéseket és támogatásokat vehetnek igénybe az ágazati szerelők?

Hatalmas szabályozási változások következtek be az utóbbi időszakban a hazai élelmiszercsomagolásban, amelyek közül a kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és a visszaváltási díjas rendszerre (DRS) vonatkozó rendelkezések különösen nagy horderejűek voltak. A szekció körbejárja az új szabályozási előírások eddigi tapasztalatait, illetve kitér arra, milyen további szabályozási lépések várhatók és miként alakulhatnak az élelmiszeripari vállalkozások jogszabályok betartásával összefüggő költségei. A szekció bemutatja, hogy az év elején megjelent, csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló új uniós rendelet milyen további kötelezettségeket ró az iparág szereplőire a következő években. Különös hangsúlyt kapnak a fenntarthatóságra irányuló szempontok, így az élelmiszeripar számára is fontossá vált, milyen új termékeket és technológiákat használhatnak fel a modern csomagolási követelmények teljesítéséhez.

  Melyek az élelmiszercsomagolással összefüggő szabályozási változtatások – EPR, DRS – legjelentősebb tapasztalatai?

Milyen további szabályozási módosítások várhatók, és hogyan alakulhatnak az élelmiszeripari szereplők ezzel kapcsolatos költségei?

Mit ír elő a csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló új uniós szabályozás (PPWR)?

Hogyan kívánják érvényesíteni a fenntarthatósági szempontokat az élelmiszercsomagolásban, és ez milyen kötelezettségeket róhat az iparági szereplőkre?

Melyek a fenntartható élelmiszercsomagolás legfontosabb trendjei, és milyen új termékeket, technológiákat használhatnak fel az élelmiszeripari vállalatok?

Alapvető fontosságúvá vált mára az élelmiszergazdaságban, hogy a vállalkozások tevékenységeikről megfelelő mennyiségű és minőségű adatot nyerjenek, és a kapott információkat úgy használják fel, hogy javíthassák tevékenységeik eredményességét. A szekció arra mutat példákat, hogy a technológiai és digitalizációs fejlesztések, a vállalati működésről szerzett adatok és a mesterséges intelligencia segítségével miként fokozhatják látványosan versenyképességüket az élelmiszergazdasági vállalkozások. Emellett szó lesz arról, hogy a rövid ellátási láncok milyen szerepet tölthetnek be az élelmiszerláncban, illetve az értékesítési láncok gazdaságos és életképes módon hogyan rövidíthetők a hazai piacon.

Milyen digitalizációs fejlesztéseket érdemes végrehajtaniuk a hazai élelmiszergazdasági szereplőknek?

A végrehajtott technológiai fejlesztésekkel hogyan gyűjthetnek működésükről megfelelő mennyiségű és minőségű adatokat a vállalkozások?

Hogyan lehet felhasználni a vállalati működésből nyert adatokat úgy, hogy a gazdálkodási eredmény jelentősen javuljon?

Milyen szerepet tölthet be a mesterséges intelligencia az élelmiszeripari vállalatok hatékonyságának javításában?

Mit jelentenek a rövid ellátási láncok a hazai piacon, és milyen feladataik lehetnek az élelmiszerláncban?

Hogyan rövidíthetők az értékesítési csatornák a hazai élelmiszerellátási láncban?

Jelentősen növekszik Magyarországon a speciális élelmiszerek iránti igény, mivel a fogyasztók egyre nagyobb hányada szenved olyan betegségtől – például gluténérzékenységtől, tejfehérje-allergiától, tejcukor-érzékenységtől vagy cukorbetegségtől -, amely táplálkozási lehetőségeit alapvetően befolyásolja. Az egészséges életmód kialakíthatósága miatt elengedhetetlenül fontos, hogy táplálkozási allergiától szenvedők megfelelő diétát tarthassanak, amelyhez segítséget nyújthatnak számukra a különböző „mentes” élelmiszerek. A szekció bemutatja a mentes termékek piaci lehetőségeit, és azt, hogy az élelmiszeripari cégek hogyan készülhetnek fel a növekvő igények kielégítésére, ez milyen üzleti lehetőséget kínál a számukra, illetve milyen gyártástechnológiai és egyéb fejlesztéseket kell végrehajtaniuk a speciális fogyasztói igények minőségi kielégítése érdekében.

Hogyan változnak a mentes élelmiszerek iránti fogyasztói igények Magyarországon?

Milyen élelmiszerekre van szükség a speciális vásárlói kereslet kielégítéséhez?

Miként készülhetnek fel az élelmiszeripari cégek arra, hogy sikeresen szerepelhessenek a mentes élelmiszerek növekvő piacán?

Milyen fejlesztéseket kell végrehajtani a minőségi mentes élelmiszerek előállítása érdekében?

Milyen jogszabályi előírások és szabványok vonatkoznak a mentes termékek gyártására?

Milyen többletköltségeket, illetve üzleti előnyöket jelenthet a mentes élelmiszerek előállítása az iparági vállalkozások számára?