A válság alatt nagyot fordult az EU: indulhatnak a csatlakozási tárgyalások a macedónokkal és az albánokkal
A tárcavezető az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsa üléséről számolt be, amelyet videokonferencia keretében tartottak. Kifejtette: a mostani nehéz körülmények közepette jó hír Brüsszelből, hogy egyetértés van az uniós tagállamok között abban, hogy meg lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. Ez óriási siker magyar szempontból, "büszkék lehetünk, hogy ebből a sikerből mi magyarok alaposan kivettük a részünket" - vélekedett.
Ez egyébként valóban nagy döntés és fontos fejlemény, mert a tavaly őszi EU-csúcson részben francia vétó miatt még nem kaptak zöld lámpát ezek az országok. Azóta átdolgozták a csatlakozási tárgyalások stratégiáját és ennek tükrében már a francia vezetés is hajlott erre a mostani döntésre, ami fontos fejlemény, hiszen egy hatalmas válság kialakulása közepén született meg, amikor az EU és az eurózóna egyben maradását is megkérdőjelezik egyesek.
A magyar tárcavezető hozzátette: Magyarország továbbra is minden támogatást megad a nyugat-balkáni országok integrációs törekvéseihez. Szijjártó Péter emlékeztetett: Magyarország hosszú évek óta támogatja aktívan az EU bővítési politikáját és nyújt valódi, konkrét segítséget a nyugat-balkáni országoknak integrációs törekvéseik sikerre vitelében. Azért is magyar siker a mostani hír, mert az EU bővítési biztosa magyar, ő terjesztette elő azt az új bővítési módszert, amelyet ma politikailag elfogadott a Tanács, és ez jelentősen felgyorsítja a csatlakozási tárgyalásokat, mert így nem egyenként, hanem csoportonként nyithatják meg a tárgyalási fejezeteket - magyarázta.
Kiemelte: Magyarország már hosszú idő óta úgy gondolja, hogy mind Észak-Macedónia, mind Albánia teljes mértékben készen áll a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, ennek sem politikai, sem jogi akadálya nincs. Ráadásul ez igazi európai érdek is, mert az EU-nak végre valamilyen sikertörténetre van szüksége, főleg a mostani körülmények között, amikor Nagy-Britannia elhagyta az uniót, komoly migrációs nyomással nézünk szembe délről és a koronavírus elleni küzdelem köti le mindenki energiáját - mutatott rá.
A külügyminiszter kitért rá: vannak, akik arra panaszkodnak, hogy más országok egyre komolyabb befolyással rendelkeznek a Nyugat-Balkánon. "Nehéz ezekkel a szereplőkkel úgy versenyre kelni, hogy be sem nevezünk a versenybe" - mondta.
Hozzáfűzte: Európának meg kell mutatnia azt az utat a nyugat-balkáni országoknak, amelyre érdemes rálépniük, és ez az európai integráció. Közölte: az EU-nak gazdasági érdeke a nyugat-balkáni bővítés, hiszen így jobban ki lehet használni a már meglévő kapcsolatokat. Biztonsági érdek is, mert a térségen át vezet az egyik fő migrációs útvonal, továbbá politikai érdek is, hiszen a Brexittel először fordult elő az EU történetében, hogy a tagállamok száma csökkent - értékelt. Arról is beszélt, hogy mindemellett nem szabad hagyni, hogy a csatlakozási tárgyalások lelassuljanak Szerbiával és Montenegróval, ezekkel az országokkal is új tárgyalási fejezeteket kell nyitni.
Kérdésre a tárcavezető közölte: a koronavírus által létrehozott helyzet nemcsak egészségügyi veszélyt jelent, hanem komoly gazdasági kihívások elé állítja a világot, benne a magyar gazdaságot is. Ezért hozott a kormány gazdasági döntéseket, és a külügyi tárcánál olyan rendelettervezettel készülnek, amely kihasználja, hogy az EU most lazább szabályokat enged a vállalatok és beruházások támogatására, így a munkahelyek megvédése érdekében olyan beruházások ösztönzésére alkalmas támogatásokat tudnak adni, amelyekkel meg tudják védeni az elmúlt években létrejött munkahelyeket - magyarázta.
Azt is mondta: most is érdemes előremenni és a cégeknek olyan támogatást adni, amelyek további beruházásokra ösztönöznek. Az a kormány, amely a legrugalmasabban, leggyorsabban tud reagálni, nagy versenyelőnyre tehet szert a vírus utáni időszak tekintetében is - vélekedett.
Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images