Most se kapott zöld lámpát Észak-Macedónia és Albánia az EU-tól

Elnapolták a döntést

Miután az Általános Ügyek Tanácsának minapi ülésén erős francia ellenkezésre már elkaszálták azt a döntést, hogy megkezdődhessenek-e a csatlakozási tárgyalások a két országgal, az állam- és kormányfőkre maradt a döntés, hogy esetleg mégiscsak küldjenek erős és pozitív jelzést számukra.

Ez azonban mégsem született meg, mert uniós diplomatáktól származó információk szerint a bővítésről szóló hosszúra nyúlt vita során Németország, Olaszország és Franciaország ellenezte, hogy különválasszák a két országgal tervezett tárgyalások megkezdését, míg mások - köztük Spanyolország, Hollandia és Dánia - azonnal zöld fényt adott volna a tárgyalásokra Észak-Macedóniával, míg Albánia esetében tartózkodó állásponton maradtak. Kiszivárgott hírek szerint Párizs mindaddig ellenzi a tárgyalások megkezdését a két országgal, amíg a teljes csatlakozási folyamatot meg nem reformálják – közölték.

Mindezek miatt Mark Rutte holland miniszterelnök nyilatkozata szerint a bővítéséről folytatott vitát a következő Európai Tanács ülésére napolták. Tájékoztatása szerint több tagország vezetője a csatlakozási folyamat reformját sürgette, különös tekintettel a jogállamiságra és a hatalmi ágak szétválasztására.

Antti Rinne, az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfője rövid nyilatkozata szerint a bővítés témakörében nem körvonalazódott egységes álláspont a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről sem Észak-Macedónia, sem pedig Albánia esetében.

Nem vagyok biztos benne, de nagyon remélem, hogy hamarosan megállapodásra sikerül jutni a kérdésben

- fogalmazott.

Erős üzenet az EU-tól a Törököknek

Törökországnak fel kell hagynia mindenfajta katonai tevékenységgel Szíriában, amely további szenvedést okoz a civil lakosságnak és jelentősen veszélyezteti az Iszlám Állam legyőzése érdekében eddig elért eredményeket, a terrorszervezet ugyanis továbbra is veszélyt jelent Európa biztonságára.

A péntek hajnalban elfogadott zárónyilatkozat nagyon óvatosan fogalmaz az offenzíva ötnapos felfüggesztésének török bejelentését illetően.

Az Európai Tanács tudomásul veszi az Egyesült Államok és Törökország bejelentését a katonai műveletek szüneteltetésére vonatkozóan

- írták.

A szöveg többi része tükrözte a hétfőn, Luxembourgban tartott külügyi tanács ülésén elfogadott zárónyilatkozatban foglaltakat, amelyek szerint az Európai Tanács "határozottan elítéli Törökország egyoldalú katonai fellépését Szíriában". Továbbá arra emlékeztetett, hogy a tagállamok a Törökországba irányuló fegyverszállítás leállítása mellett döntöttek.

A tagállami vezetők a szövegben kiemelték, az unió folytatja a súlyos humanitárius és menekültügyi válság hatékony kezelése érdekében folytatott erőfeszítéseit, valamint támogatja azon tagállamokat, amelyekre nagy nyomás nehezedik a Földközi-tenger keleti medencéjében jelentkező migráció miatt.

A Ciprus partjai mellett rejlő olaj- és földgázmezők után kutatva folytatott "illegális" török próbafúrásokkal összefüggésben szintén jóváhagyták a külügyminiszterek által hétfőn megfogalmazott zárónyilatkozatot és szolidaritásukat fejezték ki a szigetországgal.

Hogy jutottunk idáig?

A szakminiszterek az elfogadott szövegben arra emlékeztettek, hogy az Európai Tanács június második felében tartott csúcsértekezletén határozottan elítélte a török lépéseket és válaszintézkedéseket helyeztek kilátásba, amennyiben Ankara nem hagy fel ezen tevékenységével.

A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport Béke Forrása fedőnéven október 9-én indított hadműveletet Északkelet-Szíriában a Törökország által terrorszervezetnek minősített, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet ellen.

Csütörtökön az Egyesült Államok és Törökország Észak-Szíriára vonatkozó tűzszüneti megállapodást kötött. Törökország egy ötnapos tűzszünetbe egyezett bele, hogy lehetővé tegye a szíriai kurd csapatok visszavonását a szíriai-török határról.

Címlapkép forrása: Jean Catuffe/Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.