Uniós források

Súlyos hiba az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalások megnyitásának elhalasztása

MTI
"Súlyos hiba", hogy az Európai Unió tagállamainak nem sikerült egységes álláspontra jutniuk Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megnyitásáról - jelentették ki az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön tartott vita keretében kedden.

A képviselők az európai állam- és kormányfők október 17-18-i csúcstalálkozójának eredményeit értékelték Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének részvételével. Az Európai Tanács múlt heti ülésén az uniós vezetők nem szavazták meg Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásának megindítását. A nyugat-balkáni bővítésről szóló vitán a felszólalók legtöbbje bírálta, hogy az Európai Unió tagállamai túlnyomó többségének támogatása ellenére az Európai Tanácsnak nem sikerült egyhangú döntést hoznia a csatlakozási tárgyalásokat illetően. Aggodalmukat fejezték ki a tárgyalások megkezdésének elodázása miatt, amely véleményük szerint veszélyeztetheti a régió stabilitását és teret enged más országok befolyásszerzési törekvéseinek a térségben.

Donald Tusk az unió "bővítéséről szóló nehéz tanácsi vitát" említve kijelentette: hiba volt az Észak-Macedóniával és Albániával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdésének elhalasztása.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében szintén súlyos hibának nevezte a csatlakozási tárgyalások elhalasztását. Győri Enikő, a Fidesz-KDNP EP-képviselője a vitán felszólalásában kifejtette, az egyes tagállami vezetőkből hiányzott a bátorság, a bölcsesség és a hosszú távon gondolkodás képessége, amelynek súlyos következményei lesznek az EU stabilitására és biztonságára. A néppárti képviselő emlékeztette az uniós parlamentet a visegrádi négyek kormányfőinek álláspontjára, amely szerint a csatlakozási tárgyalások megindításának elmaradása az EU hitelességét kérdőjelezi meg a régióban.

Deli Andor fideszes EP-képviselő közleményében arról tájékoztatott, hogy az Európai Parlament a Montenegróval kapcsolatos éves országjelentésének néppárti felelősévé választotta. "Európa jövője és biztonsága szempontjából rendkívül fontos, hogy mi történik a Balkánon. A bővítés gyorsítása ezért elengedhetetlen"- hívta fel a figyelmet a vajdasági politikus. Ara-Kovács Attila, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője az MTI-nek telefonon nyilatkozva hangsúlyozta, támogatni kell a bővítést, amennyiben egy állam gazdaságilag és intézményi garanciákat tekintve megfelelően felkészült arra, valamint biztosítja, hogy a jogállamiságot tovább tudja építeni. Reményét fejezte ki, hogy az uniós tagországok átgondolják a döntést és zöld jelzést adnak az albán és az észak-macedón csatlakozási tárgyalásoknak. Elmondta ugyanakkor, hogy a DK EP-s képviselőcsoportja nem támogatja a bővítést Törökország esetében egyebek mellett azért, mert ott a csatlakozás semmilyen feltételének teljesülése nem látható, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnök személye nem ad garanciát az állam európai kultúra melletti és demokratikus elkötelezettségére.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió bővítése, az európai közösség és szövetség megerősítése - különösen a Brexit után - elengedhetetlen lesz, de erre csak megfelelő és megfontolt előkészület, valamint az európai értékek maradéktalan megkövetelése után kerülhet sor bármely jelentkező esetében. Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője az MTI-nek telefonon nyilatkozva kijelentette, a csatlakozási tárgyalások elmaradása mindkét érintett ország esetében rossz üzenet. Azok sokat tettek a folyamat megindításáért, az Európai Unió azonban úgy döntött, "becsapja az orruk előtt az ajtót és hátat fordít nekik". Arra emlékeztetett, az érintett országokra stabilizáló hatással van a tárgyalások megkezdése. Annak elodázása azonban akár belső politikai válsággal fenyegethet, geopolitikai szempontból pedig lehetőséget enged befolyásuk növelésére olyan országoknak, amelyek "versengenek a balkáni országok figyelméért" - tette hozzá a képviselő.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
frankfurt
szíria háború
Budapesti Értéktőzsde
vakcina választás vakcina
usaorosz
gery neville

Alapblog Soha ilyen jókedv!

Ilyet még nem látott a világ, az Egyesült Államokban olyan ütemben oltanak, hogy a vállalatok beszerzési menedzserei...

Kasza Elliott-tal Tesla

Tegnap élesedett a pár napja berakott eladási megbízásom 780-on, rögtön nyitás után. Majdnem elérte a csatornatetőt...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Felvigyázó /Junior felvigyázó
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni!
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
unios helyreallitasi terv klimavallalas rrf 210416