Abszolút értelemben nőttek, az összes adóbevételhez képest azonban csökkentek a környezetvédelmi célú adóbevételek az Európai Unióban 2006 és 2016 között. Az egyes tagállamokat sorrendbe állító listán Magyarország a mezőny második felében található, de a környezetvédelmi célú adók aránya így is meghaladja az EU-átlagot.
A környezetvédelmi jellegű adókból és elvonásokból összességében 364,4 milliárd dollárnyi bevétele származott az EU tagországainak 2016-ban, szemben a 2006-ban beszedett 296,5 milliárd dolláros bevétellel az Eurostat adatai alapján. Az összes kormányzati adóbevételen belül az arányuk ugyanakkor 6,4 százalékról 6,3 százalékra mérséklődött.
A környezetvédelmi célú adóbevételek több mint kétharmada (76,9%) különféle módokon az energiaágazathoz kapcsolódik, közel 20 százalékuk (19,7%) a szállítási ágazathoz, és csak mintegy 3,4 százalékban terhelik kimondottan a szennyezést és a nyersanyaghasználatot.
Az egyes tagállamok meglehetős szórást mutatnak abban a tekintetben, hogy adóbevételeiknek mekkora arányát teszik ki a környezetvédelmi célú elvonások. Talán némi meglepetésre a legnagyobb arányt az egészhez képest a kelet-európai, balkáni országokban érik el a környezetvédelmi adók: Lettországot (11,7%) Szlovénia (10,6%) és Görögország (9,8%) követi. A legkisebb részarányt pedig a hagyományosan leginkább környezettudatos államokban érik el a környezetvédelmi adók, a lista végén Franciaország (4,9%), Németország (4,8%) és Luxembourg (4,6%) található. Magyarország 7 százalék körüli részarányával a lista második felében található, de ezzel is a 6,3 százalékos EU-átlag fölött áll.
A fenti arányszámok fontos indikátorai az EU fenntartható fejlődési céljai teljesülésének. Ugyanakkor, bár a környezetvédelmi adóbevételek felhasználásáról az uniós statisztikai hivatal nem közölt adatokat, valószínűsíthető, hogy nem minden ország fordítja teljes mértékben környezetvédelmi célokra az ilyen jogcímen beszedett bevételeit.