Az előző évhez képest 0,8 évvel nőtt, ezzel 81,4 évre emelkedett az uniós tagországok állampolgárainak születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban, az adat meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közreadott jelentésében. A friss adatokból az is kiderül, hogy az Észak-Magyarországi régióban az egyik legalacsonyabb a várható élettartam értéke az egész EU-ban.
Az Eurostat legfrissebb jelentése alapján 2024 decemberében, a novemberi hónaphoz képest, az ipari termelés szezonálisan kiigazított adatok szerint 1,1%-kal csökkent az euróövezetben, és 0,8%-kal az EU-ban. Novemberben még növekedést mutattak az adatok: az euróövezetben 0,4%-os, az EU-ban 0,2%-os bővülést regisztráltak. Magyarországon teljesített a harmadik legrosszabbul az ipar az egész unióban.
Az EU-n belül a harmadik legnagyobb mértékben emelkedtek Magyarországon a bérek 2024 harmadik negyedében az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Eurostat friss felméréséből.
Egyik régiós országban sem történt az állami kiadások szerkezetének olyan mértékű átalakítása az elmúlt 12 évben, mint Magyarországon. A magyar államnak alig több mint egy évtized alatt sikerült az állami kiadások szerkezetét jelentősen eltéríteni mind a saját korábbi struktúrájától, mind a régiós és az európai átlagtól.
Az Eurostat előzetes adatai szerint 2024 augusztusában, júliushoz képest, az ipari termelés szezonálisan igazítva 1,8%-kal növekedett az euróövezetben, és 1,3%-kal az EU-ban. Éves alapon is csökkenést mértek, Magyarország a negyedik legnagyobb visszaesést könyvelte el.
Nemrég jelent meg az Európai Unió tagországaira vonatkozó legfrissebb lakásárindex, melyből kiderült, hogy az idei második negyedévben - több mint egy év után - megtört az éves árcsökkenés trendje és 1,3 százalékos áremelkedés következett be. Az egyes országok között továbbra is nagyok a különbségek, így érdemes megnézni, hol csökkennek még mindig a lakásárak és mely országok léptek a növekedés útjára, illetve mi történt az elmúlt évtizedben az EU országainak lakásáraival. Hol érdemes leginkább lakásba fektetni a pénzünket?
Az euróövezeti lakásárak több mint egy év után ismét növekedésnek indultak, ami a régió ingatlanpiacának fokozatos élénkülésére utal. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a második negyedévben 1,3 százalékos éves növekedést regisztráltak, ami négy egymást követő negyedéves csökkenés után következett be - írta meg a Financial Times.
Az EU statisztikai hivatalának jelentett EDP jelentés keretében a kormány közzétette az idén várható hiányszámokat. Ezek szerint a kormány a 2024-es évre a pénzforgalmi deficit esetében már 4790 milliárd forintos mínusszal kalkulál (központi alrendszer, önkormányzatok nélkül), míg ugyanez a várakozása tavasszal még 3981 milliárd forint volt, eredetileg pedig (a tavaly nyáron elfogadott 2024-es költségvetési törvényben) 2514 milliárd forint. Fontos megemlíteni, hogy az EU módszertan szerint számolt ESA-hiány továbbra is a GDP 4,5%-a lehet a kormány várakozása szerint, vagyis a hivatalos GDP-arányos hiánycélt nem emelte meg.
Rekordszámú, több mint 3,7 millió első tartózkodási engedélyt adtak ki tavaly az Európai Unió területén nem EU-s állampolgároknak, 4,7 százalékkal többet, mint 2022-ben - derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat csütörtökön közreadott jelentéséből.
Nőtt a csődeljárások száma, az új cégbejegyzésekké pedig csökkent az EU-ban 2024 második negyedében az előző három hónaphoz képest. A hazai adatokban hasonló trend érvényesül.
Ha valaki járt Nyugat-Európában az elmúlt években, akkor megdöbbenhetett az Eurostat friss adatain, amely szerint hazánkban az egyik legdrágább a fagyi. Az ellentmondást a fagyi és a jégkrém közötti különbség oldhatja fel. Idén ugyanis nagyjából 500-600 forintba kerül egy gombóc fagyi Magyarországon, ami nemzetközi kitekintésben nem számít kifejezetten magasnak. Ezzel szemben a hazai jégkrémárak a literenkénti közel 2000 forintos átlagos szinttel az uniós élmezőnyhöz tartoznak. Az árszint miatt azonban a cukrászdák visszaeső keresletet tapasztalnak.
Csak négy uniós tagállamban esett vissza az idei második negyedévben a gazdaság az első negyedévhez képest, és az egyik közülük Magyarország volt (-0,2%), Németországgal párhuzamosan (-0,1%) – derült ki az Eurostat ma közzétett adatbázisából, amely a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatokat közölte öt tagállam kivételével. Ezzel együtt az éves növekedési adat rangsorában Magyarország (1,3%) a középmezőnybe tartozik.
Eltérő tendenciák látszanak az euróövezet és az EU egészének kiskereskedelmi forgalmában, és az összkép összességében kedvezőtlen. Az első becslések szerint a szezonálisan kiigazított kiskereskedelmi forgalom volumene 2024 júniusában 0,3 százalékkal csökkent az euróövezetben, míg az EU-ban az előző hónaphoz képest 0,1 százalékos csekély mértékű növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből.
Egy 15 éves magyar fiatal arra számíthat, hogy kerek 37 évet fog dolgozni élete során – derül ki az Eurostat 2023-as adataiból. Ez szinte tejesen megfelel az uniós átlagnak (36,9 év). A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben, miután 2013-ban még csak alig 31 évnyi munkára számíthattak a 15 éves magyarok.
Nemrég tette közzé a KSH 2024 első negyedévére vonatkozó lakásárindexét, amiből kiderül, hogy kis mértékben újra gyorsulni kezdett a lakásárak emelkedése. Ezzel együtt az első negyedéves számok mostanra az unió többi országában is elérhetővé váltak, így megnéztük, mit jelent a magyarországi 7,1 százalékos éves áremelkedés a kontinens többi országához képest. A korábbi évekhez képest talán még soha nem voltak ilyen eltérő irányok az EU egyes országainak lakáspiacain.
Az uniós tagországok 2024 első negyedében 103 515 nem uniós állampolgárt utasítottak területük elhagyására, és 30 570-et küldtek vissza ténylegesen valamely másik országba kiutasítási határozat alapján - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala pénteken.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az ukrán elnök szerint hazájának új Marshall-tervre van szüksége.
A Xiaomi autója árnyékot vethet a Porsche modelljeire is.
Idén már hét kategóriában jelentkezhetnek a legzöldebb cégek.
Főleg a részvényportfóliók képesek csinos hozamra.
A Xiaomi autója árnyékot vethet a Porsche modelljeire is.
A szomszéd felvételét nagy viták övezik.
Ennyire erős a verseny?
