Az előző évhez képest fél évvel nőtt, 80,6 évre emelkedett az európai uniós állampolgárok születéskor várható átlagos élettartama 2022-ben - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közreadott jelentéséből.
Magyarország gazdasági teljesítménye vegyes képet mutatott a negyedik negyedévben az Eurostat adatai alapján. Az éves GDP-visszaeséssel az unió középmezőnyébe kerültünk, míg a foglalkoztatás változásánál, valamint a termelékenységnél már a hátsó traktusba kerültünk. 2023 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban stabil maradt a GDP az előző háromhónapos időszakhoz képest, ellentétben a 2023 harmadik negyedévével, amikor az euróövezetben a GDP 0,1%-kal csökkent, míg az EU-ban stagnált.
2022-ben 3,88 millió csecsemő született az EU-ban, ami enyhe csökkenést jelent a 2021-es 4,09 millióhoz képest. A születések száma 2008 óta csökken az EU-ban, amikor még 4,68 millió gyermeknek adtak életet a nők – közölte az Eurostat. A termékenységi rangsorban a magyar nők a hatodik helyre kerültek a 27 tagállamból.
Mennyire drága ma Magyarországon a lakhatás? Vásárolni vagy bérelni éri meg jobban? Az Európai Unióban az utóbbi évtizedben több mint kétszer akkora ütemben emelkedtek a lakásárak, mint a bérleti díjak és ez Magyarországon sem volt másképp. Országonként viszont nagy eltéréseket látunk, akárcsak a lakhatási költségek jövedelmekhez viszonyított arányában. Az alábbiakban a vásárlás és bérlés kérdése mellett a budapesti lakhatási költségek szintjét európai összehasonlításban mutatjuk be.
Novemberben csökkent a munkanélküliségi ráta az euróövezetben és az Európai Unióban havi összevetésben az elemzők által várt stagnálás helyett.
Csütörtök reggeli cikkünkben számoltunk be arról, hogy már a külföldi piaci szereplőknek is feltűnt a magyar statisztikai hivatal energiainflációt érintő számítási módszertana. Később a Reuters arról írt, hogy a KSH az Eurostattal egyeztet a módszertanról, ugyanis néhányan azt vetették fel, hogy a statisztikai hivatal hozzájárult a kormány kitűzött céljának látszólagos teljesítéséhez. Csütörtök este a KSH is megszólalt az ügyben: elismerték, hogy az Eurostattal egyeztetések zajlanak, ugyanakkor leszögezték, hogy független intézményként objektíven tájékoztatnak az adatokról.
Az energiainfláció számítási módszeréről tárgyal az Eurostat a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) az inflációs statisztikák európai uniós szintű harmonizációjára irányuló szélesebb körű erőfeszítések részeként - közölte az Eurostat sajtóirodája a Reuters megkeresésére. A magyar infláció számítási módszertanáról megszólalt a jegybank is csütörtökön.
Az Európai Unióban 0,9 százalékkal, az eurózónában pedig 1,2 százalékkal esett vissza októberben a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest – közölte szerdán az Eurostat. A tagállamok közül csak Szlovéniában volt nagyobb a zuhanás, mint Magyarországon.
Mintegy 3300 halálos munkahelyi baleset történt az EU-ban 2021-ben. Ezek közül 82 haláleset Magyarországon következett be – derül ki az Eurostat munkahelyi balesetekről szóló friss adataiból. Magyarország az uniós tagországok középmezőnyében található a 100 ezer foglalkoztatottra jutó halálos, illetve nem halálos, de legalább négynapos távolléttel járó munkabalesetek előfordulási arányában. A tagországok mutatóinak összehasonlítását azonban megnehezíti, hogy az egyes országokban eltérő arányban jelentik be hivatalosan a munkahelyi baleseteket. A balesetekkel leginkább sújtott ágazatnak az építőipar számít az EU-ban, az összes uniós munkahelyi haláleset több mint ötöde ebben az ágazatban történt 2021-ben.
Az energiaárak mélybe szakadása nyomán minden eddiginél nagyobb mértékben, éves alapon 12,4%-kal, zuhantak a termelői árak az eurózónában idén szeptemberben – közölte az Eurostat. Augusztusban 11,5%-os volt az esés mértéke, a szeptemberi értékre 12,5%-os zuhanást vetített előre a piaci konszenzus.
A felnőttek (25-64 évesek) mintegy 8%-a vett részt valamilyen oktatásban, képzésben Magyarországon egy tavalyi felmérést megelőző négy hétben, ami elmarad a közel 12%-os uniós átlagtól – derül ki az Eurostat adataiból. Az országos mutató mellett egyik magyarországi régióban sem éri el az EU-átlagot az oktatásban, képzésben résztvevő 25-64 évesek aránya. Az EU 2030-ra vonatkozó célkitűzése szerint ezen korosztály legalább 60%-ának kellene évente felnőttképzési, -oktatási programban részt vennie. Ettől a céltól még a tavalyi adatok szerint legmagasabb uniós mutatóval bíró stockholmi régió (38,1%) is jócskán elmarad, igaz utóbbi ráta a felmérést megelőző négy hét adatait tükrözi, míg az uniós célkitűzés 12 hónapos időszakra vonatkozik.
Fél évvel az előzetes adatok megjelenése után az Eurostat friss adatközlésével megerősítést nyert: Magyarországon az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) az EU átlagának 76,6%-a volt, míg Romániában ez az arány 76,7%. Vagyis hivatalossá vált, hogy Románia a legismertebb fejlettségi mutató esetében megelőzte hazánkat.
Tíz éve nem fordult elő az Európai Unióban, hogy nominálisan is csökkenni kezdjenek a lakásárak, az idei második negyedév azonban változást hozott ebben. Éves alapon ugyanis 1,1 százalékkal mentek lejjebb az uniós lakásárak 2022 második negyedéve óta. Az országok között most is nagyok a különbségek, van, ahol még mindig kétszámjegyű növekedést látunk, de például Németországban ugyanekkora árcsökkenést mértek.
Mind az eurózónában (5,2%), mind az Európai Unió átlagában (5,9%) mérséklődött az infláció idén augusztusban éves alapon, akárcsak Magyarországon, de ezzel együtt sajnos továbbra is igaz, hogy nálunk volt a legmagasabb a ráta 14,2%-kal – közölte ma az Eurostat.
A várt 0,7% helyett 1,1%-kal esett júliusban havi alapon az eurózóna ipari termelése az Eurostat szerdai adatközlése szerint, éves összevetésben pedig 2,2%-os volt az esés. Az EU egészében is ugyanekkora volt a júliusi esés szezonálisan kiigazítva a júniusi 0,4%-os növekedés után.
Éves alapon csak az észt és a svéd gazdaság teljesítménye esett nagyobbat a magyarnál – erősítette meg az Eurostat friss rangsora. Közben az eurózóna az eddig vártnál gyengébben muzsikált a második negyedévben.
Áramszünetekkel kell számolni Ukrajnában.
Legalább 60 napja várnak műtétre.
Még mindig tart az októberben indult kötelezettségszegési eljárás.
Többek között erről volt szó a keddi Checklistben.
Többek között erről volt szó a hétfői Checklistben.
Többek között erről volt szó a pénteki Checklistben.