Az emberiség jövője a tét a klímakatasztrófa ellen vívott harcban – Hogy áll Magyarország a küzdelemben?
Nincs másik út
A jelen generációk - de ezen belül is kifejezetten a fiatalabb generációk – elvárják a felelős vállalati menedzsmentektől, hogy minden egyes tevékenységüket a fenntarthatóság jegyében végezzék. Ez azon kívül, hogy az emberiség hosszú távú érdekeit szolgálja, üzletileg is megéri a vállalkozásoknak. Egy fenntartható vállalat az ESG-tevékenységét (Environmental, Social, Governance, azaz környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) az ügyfeleknek és partnereinek bemutatva először is brandet építhet, a vállalat megítélését, imidzsét javíthatja.
Ahol az ESG-kérdések felsővezetői, üzleti stratégiai szinten is megjelentek, ott a hatékony működéssel szembeni elvárások is sokkal tudatosabban jelen vannak.
- véli Strén Gábor, a Microsoft Magyarország pénzügyi szektor ügyféligazgatója.
Azáltal, hogy egy vállalat ESG-szempontok szerint is áttekinti a működését, egyfajta szinergiahatásként a vállalat működési hatékonysága is javul a szervezet egészét tekintve: hatékonyabb operációt építenek ki, tudatosabban hoznak meg döntéseket.
A vállalati fenntarthatóság alapjainak megteremtése technológiai kérdés is, a felhő technológia a kezdetektől fogva nagy szerepet játszott az ESG-trend megjelenésében a nagyvállalati szektorban. A cloud ugyanis hatalmas hatékonyságjavulást hozott el számos vállalat működésében. A felhő bevezetése az energiafelhasználást és végső soron a karbonkibocsátást radikálisan képes csökkenteni, így történt ez a Microsoft működésének felhő alapúra való átállása során is 2008-2009-ben, a vállalatnál ez beépült a termékfejlesztésbe, a szolgáltatásoknak központi eleme is lett. A karbonsemlegesség felé vezető útra ekkor lépett rá a technológiai vállalat.
A pénzintézeti szektort tekintve Magyarországon is egyre inkább teret nyer az ESG-trend, különösen a tőkepiacok, illetve a hitelintézetek esetében, a biztosítók pedig kis lemaradással követik a hitelintézeteket
– mondja Rakó Ágnes, a KPMG partnere lapunknak.
A zöld pénzügyek térnyerésének fontos mozgatórugója az üzleti lehetőségek növekedése és a kockázati költségek csökkentése azzal, hogy a kifejezetten fenntartható hitelcélú hitelek, a fenntarthatóan működő adósok kockázata is jellemzően alacsonyabb.
A KPMG partnere szerint a fenntarthatóságra figyelő ügyfelek jellemzően pénzügyileg, üzletileg is tudatosabbak, így náluk empirikus kutatások alapján a csődvalószínűség (PD - probability of default) is alacsonyabb, ráadásul a fenntarthatóságot szem előtt tartó ingatlanok értékesítése is egyszerűbb, így egy esetleges bedőlés esetén a veszteség (LGD - loss given default) is alacsonyabb lehet, ezt megerősíti az MNB saját elemzése és publikációja is.
A hitelintézetek egyrészt megfelelő odafigyeléssel és ESG szempontú ügyfél elemzéssel csökkenteni tudják a hitelkockázati költségeiket, de a gazdasági változások következtében is új igényeket kiszolgáló termékekkel jelenhetnek meg, amely pedig a bevételi oldalukat erősíti.
Scope 1,2, 3
Az üvegházhatású gázkibocsátások (ÜHG) három szinten, három fókuszon keresztül értelmezhető egy vállalatnál, ezeket Scope 1,2 és 3-ként használja a szakzsargon:
- Scope 1 – ide tartoznak azok a kibocsátások, amelyeket a vállalat közvetlenül bocsát ki (pl. saját gépjárműflotta, saját kazánjai);
- Scope 2 – fedi le az energiahordozók közvetett használatából (pl. villamosenergia, távhő) eredő kibocsátásokat.,
- Scope 3 – ide tartozik a vállalatotok – energián kívüli – közvetett kibocsátása, például az eladott termékek vagy szolgáltatások előállításából és használatából eredő kibocsátások. Ez utóbbi egy hitelintézet esetében például az általa finanszírozott cégek, projektek ÜHG kibocsátása.
Szabályozói ösztönzők
Az ESG-trend térnyerése szempontjából a bankok legfontosabb szerepe a Scope 3 kibocsátás csökkentésén keresztül valósulhat meg, ezért a szabályozók is elsősorban a bankokon keresztül elérhető össztársadalmi hatásra fókuszálnak. Magyarországon a szabályozók több fontos lépést is tettek ebbe az irányba, ezt Wieder Gergő, a KPMG szenior menedzsere foglalta össze lapunknak:
- Az MNB Zöld Otthon Program néven új kedvezményes hitelprogramot indított 2021 októberétől a Növekedési Hitelprogram részeként (200 milliárd forintos keretösszeg, a jegybank 0 százalékos kamat mellett biztosít forrást a hitelintézeteknek, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamatozással és legfeljebb 25 éves futamidővel hitelezhetnek tovább).
- Vállalati és önkormányzati zöld tőkekövetelmény-kedvezmény 2021 augusztus 31-gyel jelentősen bővült (például megújuló energiatermelést finanszírozó beruházási- vagy projekthitel; fenntartható agárgazdálkodáshoz kapcsolódó hitelek, Green Bond Principles-nek, vagy a Climate Bonds Standards-nek megfelelő zöld kötvények vásárlása; Green Loan Principles sztenderdnek megfelelő hitelezési keretrendszerben nyújtott hitelek).
- MNB Zöld ajánlás (2022. április): a jegybanki dokumentum a környezeti kockázatok kezelése kapcsán fogalmaz meg elvárásokat, illetve kitér a hitelintézeti üzleti tevékenységében a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítésére is (pl. szervezeti előírások, fenntarthatóság beépítése a stratégiákba, fenntarthatóság beépítése a hitelezési és hitelbírálati folyamatba, stressztesztelés, nyilvánosságra hozatal ideértve számos ÜHG adatot még a hitelportfolió kapcsán is).
Az uniós szintű ESG-szabályozások között fontos szerepe van egy rendeletnek, az úgynevezett SFDR-nek (az EU fenntartható pénzügyi közzétételi rendelete) is. Bár a pénzügyi piaci szereplőknek és a pénzügyi tanácsadóknak 2021. március 10-től alkalmazniuk kell a közzétételekre vonatkozó rendelkezések jelentős részét, az SFDR RTS-tervezetek (a részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendeletek) kiadásakor azok alkalmazását az Európai Felügyelti Hatóságok 2022. január 1-jétől javasolták, amely éppen a napokban 2023. január 1-re módosult. A halasztás oka, hogy az Európai Felügyeleti Hatóságok RTS-tervezetet készítenek a Taxonómia vonatkozású termék közzétételekkel kapcsolatban, amely kiegészíti az SFDR bizonyos szabályait, és komplexebb előírásokat tartalmaz, mint az eredeti tervek.
Az RTS halasztása miatt sok cégnél az látható, hogy visszafogták az SFDR implementációra irányuló projekt ütemét. A fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatos szabályozás komplexitására a vállalatok esetében jelentős erőforrásigénnyel bírhat a készülő SFDR RTS alkalmazásának bevezetése, így továbbra is folytatni kellene az SFDR implementációt, mivel az RTS végső tervezete már ismert – véli Wieder Gergő.
A címlapkép forrása: Getty Images.