Elérkezett a pillanat, amikor a bankok egyetlen merész húzással legyőzhetik az ősellenségeiket
Válság felé sodródunk, egyre sötétebb gazdasági előrejelzéseket látni, miközben a bankokra jelentős különadót vetettek ki. Hogy látod, a digitalizációs projekteket, az IT-büdzséket mennyire fogják vissza a kockázatokat látva a pénzintézetek?
Azt gondolom, hogy még viszi a lendület a bankokat, komoly mértékű megszorításokat nem látunk náluk. Pedig a különadók, a kamatstop meghosszabbítása sem kedvező intézkedés számukra, és ha recesszió lesz, a hitelkereslet könnyen bezuhanhat. Szerintem a hagyományos bankok a korábbi válságokhoz képest most jobb helyzetben vannak, látják, hogy a digitalizációval előre lehet menekülni, hiszen hatékonyságot növel és sok esetben költségeket csökkent. Még nem látjuk jelét annak, hogy visszafognák a lovakat, és abban bízunk, hogy a következő időszakban a fizikai terek költségeinek növekedése miatt még inkább a digitalizációs projektekre fókuszálnak majd.
Ezzel szemben a challenger banki szolgáltatók, amiket az egekig magasztaltak az elmúlt 10 évben, sokkal rosszabb helyzetben vannak most.
Ugyan ők eleve egy iszonyatosan magas digitalizációs szintről indulnak, ahova a hagyományos csak bankok szeretnének eljutni, ám az eddig bevált use case-ekre épített üzleti modelljük elkezdett összeborulni. Az aktív felhasználóik száma nemhogy nem nő, hanem elkezdett csökkenni, miközben továbbra is veszteséges a működésük. Befektetési pénzekből élnek, de a befektetők is kezdenek elfordulni tőlük, óvatosabbak lenni. Arról érkeznek a hírek, hogy elbocsátásokba kezdtek, 10-15 százalékos leépítéseket hajtanak végre, őket keményebben érintheti a válság.
A hagyományos bankok Magyarországon jelentős IT-legacy terhet cipelnek. A meglévő rendszerek ráncfelvarrására, modernizálására jut-e pénz, energia?
A bankok felismerték, hogy a jövőállóságot a digitalizáció fogja számukra biztosítani. Aki ebből kimarad, az lemarad: abszolút versenyhátrányba fog kerülni. A digitalizációnak nagyon fontos jellemzője, hogy nem lehet csupán tüneti kezelés.
Nem működik az a fajta megközelítés, hogy ha egy szolgáltatás vagy rendszer csak egy kicsit rossz, azt foltozzuk be, ugyanis az egész láncot digitalizálni kell.
Ha a hibákat nem javítjuk ki, szűk keresztmetszetek jönnek létre, és manapság éppen a legacy rendszerek jelentik ezt a szűk keresztmetszetet. Nem opció, hogy az elavult megoldások ráncfelvarrása, megújítása elmarad.
A banki innovációk területén melyek lesznek a slágertémák? Az AI alkalmazása különböző célokra fent van most a bankok radarján? Milyen újításokra készülnek a bankok?
A bankok az ügyfelekből élnek, ezért egyrészt az ügyfélkiszolgálást javító megoldásokra fókuszálnak, másrészt a költségek csökkentésére. Komoly költséget jelent a bankoknak a hardverek, szoftverek mellett a humántőke finanszírozása, és itt nemcsak a banki referensekre kell gondolni, hanem mára óriási, 100-150 fős IT-szakembergárdával rendelkeznek. 10 éve egy 150 fős IT-cég kifejezetten nagynak számított, most a bankok ezt egyesével felülmúlják, és ez is iszonyatosan nagy költséget jelent számukra.
Az AI alkalmazásának a célja az, hogy az emberi beavatkozás szükségességét csökkentse. Ez pedig minden területen igaz: a belső folyamatok robotizálhatók, az ügyfél tud chatelni egy bottal, de mi is dolgozunk egy olyan megoldáson, ami fejlesztői erőforrás-kapacitás nélkül tud úgy ügyfélkiszolgáló felületeket építeni, hogy az üzleti logikát és a felhasználói felületet valaki megrajzolja egy tervezőprogramban, és abból működő kód lesz, az IT-csapatnak így nem nulláról kell elkezdenie a munkát, hanem konyhakész alapanyagokból tudnak az eddigi időráfordítás töredéke alatt összerakni egy frontend megoldást.
Mit gondolsz a felhőről, folytatódik a technológia térnyerése a bankoknál? Ezzel is lehetne még költséget csökkenteni?
A felhő technológia nem önmagában véve olcsó, hanem az az előnye, hogy rugalmas, hatékony és bármilyen irányban szabadon skálázható. Ha egy bank a meglévő rendszereit egy az egyben felhőbe migrálná, sokkal drágább lenne az üzemeltetés, ezt nem javasolnánk senkinek. A cloud pont azért jó, mert akár óránként tudod skálázni, és csak akkor kell több erőforrást rakni alá, amikor arra valóban szükség van.
Egy sokak által tapasztalt probléma volt a közelmúltból, amikor a magyar-olasz Nemzetek Ligája meccsre nem lehetett jegyet venni. Az ilyen kiugró terhelési időszakokat tipikusan egy felhős megoldással lehetne kezelni, hiszen a normál terhelés sokszorosára, lehet, hogy ezerszeresére lett volna szüksége a jegyértékesítőnek ebben a pár órában. Ám ez nem azt jelenti, hogy mindig az ezerszeres csúcsterhelésre kell méretezni a rendszert, hanem ha tudjuk, hogy 10-kor megnyitjuk a jegyértékesítést, akkor 10-től 18 óráig felskálázzuk a rendszert. Ehhez azonban szükség van a hagyományos helyett a cloud native szemléletre és a friss DevOps technológiák alapos ismeretére is.
Korábban a válságra adott banki válaszok között előkelő helyen volt a fiókok bezárása. Szerinted a digitális szolgáltatások képesek-e még nagyobb arányban helyettesíteni a fiókokat?
2008-hoz képest most már kiinduláskor jóval alacsonyabb a fiókszám, mint ami 10-15 évvel ezelőtt volt. A fiókhálózatok méretének csökkenése folytatódni fog, de minden fiókot biztosan nem fognak bezárni. 10 éve a digitális csatornák prémium szolgáltatásnak számítottak, a tömegek pedig fiókba jártak. Ezzel szemben ma szinte minden szolgáltatás elérhető digitálisan, a fiók pedig a prémium kiszolgálás helyszíne lett, ami egy nagyon tudatos súlypont-eltolódás eredménye.
Nemrégiben Jelasity Radován vetette fel, hogy a mobilbankolás olyan sebességgel terjed, hogy pár év múlva elképzelhető az is, hogy a sima netbankokat nyugodtan meg is lehet szüntetni. Egyetértesz vele?
Tökéletesen egyetértek, nekem szívfájdalmam, hogy még mindig van néhány olyan netbanki funkció, ami nincs kivezetve mobilra. Ma legalább olyan frusztrációt jelent leülni a gépem elé és az asztali böngészőben az internetbankot megnyitni, mint amilyen egy évtizeddel ezelőtt volt bemenni a bankfiókba az internetbank helyett.
Lehet, meglepőnek tűnik, de szerintem hamarabb el fog tűnni a desktop internetbank, mint a fizikai fiókok.
Az IT-büdzsék egy jelentős része a szabályozói megfelelésekre megy, milyen projekteket láttok most ezen a vonalon? Az Azonnali Fizetési Rendszerrel (AFR) kapcsolatos fejlesztések például mekkora feladatot jelentenek a bankoknak?
A szabályozói megfelelésről mindenki azt gondolja, hogy ez egy szörnyű, kötelezően elvégzendő feladat. Az AFR is ilyennek tűnt az első fázisban, ám a bankok számára is kiderült, hogy hatalmas pluszt adott a magyar lakosságnak a biztonságos, azonnali tranzakciók lehetősége.
A szabályozó nem csak kőbe vésett kötelező elemeket határozott meg, hanem leírt több opcionális szolgáltatást is. Voltak olyan bankok, akik széles skálán vezettek be plusz szolgáltatásokat, óriási felhasználói élményt adva az ügyfeleiknek. Szerintem üdvözlendő, hogy az AFR ökoszisztéma fejlődésének eljött a második fázisa: új képességek, kényelmi funkciók jöhetnek, amelyek mind a felhasználók érdekeit szolgálják. A második kör ugyan a bankoknak nem biztos, hogy optimális időben jön, de az első fázishoz képest ez jóval kisebb ráfordítást jelent.
A magyar IT-bérek egyre inkább a nemzetközi bérszintekhez igazodnak. Ki lehet termelni ezt a szintet pusztán a hazai piacon? Ti mekkora lehetőséget láttok a nemzetközi terjeszkedésben, külföldi projektekben?
Egyre nehezebb feladat kigazdálkodni a béreket a hazai piacon, ez nem fenntartható hosszú távon.
Mi is nemzetközi terjeszkedésen dolgozunk, ahogy a piaci szereplők többsége. Ha regionális, nemzetközi szinten 40 százalékkal magasabb napidíjakat lehet elkérni, akkor előbb-utóbb mindenki exportra fog dolgozni. Azok a magyarországi vállalatok, akik szeretnének színvonalas, minőségi fejlesztői kapacitást, azoknak fel kell emelnie erre a szintre a napidíjakat is. A hibrid működés nem csak a munkavállalásban, de a projektek kivitelezésében is lebontotta a távolság akadályait, így egyre inkább egységesedik a nemzetközi piac.
Mi a helyzet az IT-munkaerő utánpótlásánál?
Nagyon sok a jelentkező, nagyon vonzó szakma lett az IT, talán pont amiatt, mert legendák keringenek a magas bérszintekről. Sőt, az is közismert, hogy ma már nem csak mérnöki diplomával lehet IT-karriert építeni. Nekünk erre a trendre az a válaszunk, hogy Java, JavaScript mellett DevOps, Scrum Master és Agilis Coach szerepekre is indítottunk saját belső akadémiát, ahol mi magunk választjuk ki és képezzük ezeket az embereket, miközben fizetést kapnak és már a képzés alatt is valós projektkörnyezetbe kerülnek.
Csak hogy a legendákat eloszlassuk, mennyit keres ma egy 5 éves tapasztalattal rendelkező IT-fejlesztő?
Nehéz a különböző szerepekre is tekintettel időtálló választ adni a kérdésre, főleg, hogy egy cégen belül jellemző, hogy kívülről mindenki a nagyobb számokat hallja meg, belülről pedig a kisebbeket. Úgy tudnám mégis érthetően leírni bérszinteket, hogy ma egy IT-s a tanári fizetés többszörösét viszi haza. Ha viszont a nemrégiben bérrendezésen átesett orvosok fizetéséhez hasonlítjuk az IT-t, akkor közel azonos nagyságrendről beszélünk, sőt, az is igaz, hogy az orvosokéhoz hasonló bérnövekedést lehet elérni a releváns tapasztalattal eltöltött évek függvényében.
Címlapkép: Bodnár Béla, ShiwaForce Fotó: Pictorial Collective