A cég, ami nélkül elképzelhetetlen a zöld átállás Magyarországon
Az ország legnagyobb vállalatenergetikai cégcsoportjaként az MVM a tervezéstől kezdve az átvitelen át a nagy- és kiskereskedelemig mindenhol jelen van, a földgázkereskedelemben pedig jelentős a regionális érdekeltsége, főként Csehországban. A hazai energetikai fenntarthatósági transzformáció tehát nem elképzelhető az MVM nélkül, a nemzeti klímastratégia fontos eleme a cégcsoport.
"2022-ben meghatároztuk az MVM keretrendszerét, ami a tulajdonosi elvárások tekintetében a megújuló erőforrásokat részesíti előnyben a lignit szerepének csökkentése mellett, mindezt a zöld átmenet részeként, az iparági szabályozásokat figyelve. A finanszírozói elvásárok egyre szigorodnak, amihez nekünk is igazodni kell, miközben van egy társadalmi környezettudatosság is." - emelte ki Fazekas László. A keretrendszer 4 pillérre épül:
- dekarbonizáció: a nettó karbonsemlegességet 2050-re tűztük ki, illetve az ÜHG kibocsátás 40 százalékos csökkentését 2030-ig.
- erőforrásmegőrzés: fő eleme a hulladákkezelés, a digitalizáció és az energiahatékonyság
- társadalmi felelősség és szolidaritás: munkavállalói elégedettség, munkabiztonság és egészségvédelem
- vállalatirányítás: helyi kezdeményezések támogatása, felelős beszerzés
Az MVM elkötelezte magát a Scope 1 és 2 kibocsátáscsökkentés mellett, ez a 2020-ashoz képest 35 százalékos, a 2025-ös célhoz képest további 25 százalékos csökkentést jelent. A cél a karbonsemleges termelőkapacitások arányának 65 százalékos elérése 2030-ra, ami az alábbi célok megvalósításával lesz lehetséges:
- Tiszta energiatermelés: a cég áramtermelésének 83 százaléka már karbonsemleges
- Szén kivezetése: a bevétel kevesebb mint 2 százaléka származik szénalapú erőművekből, de 2030-ig a cél, hogy ez 0 százalékra csökkenjen
- Fenntartható beruházások: cél, hogy a beruházások 60 százaléka taxonómiához illeszkedő legyen 2030-ig
- Erőforrások megőrzése: madárvédelmi programok, vízvédelmi és vízmegőrzési programok, a környezetmegőrzési szempontok előtérbe helyezése, ökológiai területhelyreállítás
Finanszírozás
"Itt a zöldkötvénykibocsátás a legfontosabb szempont, 2021-ben, kilépve a tőkepiacra forintban és euróban is bocsátott ki kötvényt az MVM csoport, melyekkel fenntarthatósági célú projekteket finanszírozunk, ami segíti azokat a befektetőket, akik zöldebb célok iránt érdeklődnek. Az MVM emellett idén júniusban végrehajtotta első nemzetközi zöldkötvénykibocsátását, 750 millió dollár forrást gyűjtve, 2,4 szeres túljegyzés mellett. A 7,66 százalékos hozam az amerikai kötvényhozamoknál és a magyarnál is magasabb. A dollárban megérkezett forrást végül euróra váltottuk, az így elért hozam 6,39 százalék lett." - hangsúlyozta Fazekas László.
Jövőbeli tervek
A fenntarthatósághoz kötött konstrukció lesz a finanszírozásban a jövő, ezt általános vállalatfinanszírozási célra is igénybe lehet venni, de a kibocsátásértékek nem teljesülése súlyos következményekkel jár. Ez a jelenlegi keretrendszernél szigorúbb keretrendszert jelent, de akkor is ebbe az irányba kell haladni.
Magyarország megújult Zöld Kötvény Keretprogramja
Magyarország megújult zöldkötvény keretprogramját mutatta be Bebes András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Stratégiai és elemzési főosztályának főosztályvezetője. A szakértő kiemelte, hogy Magyarország 2020. május 26-án jelentette meg az első zöldkötvény keretprogramját, aminek célja a különböző klímacélok elérése érdekében a központi költségvetés zöld kiadásainak teljes vagy részleges finanszírozása vagy refinanszírozása. Mindez hatékony forrásbevonást jelent a hazai és nemzetközi klímacélok elérése érdekében, de fontos a befektetői bázis diverzifikálása, valamint a nemzetközi piaci jelenlét biztosítása és erősítése.
2020-2023 között közel 1750 milliárd forintnyi finanszírozást bocsátott ki a magyar állam négyféle devizában, melyek között az euró, forint, japán jen és kínai jüan is szerepelt.
A keretprogramot azért kellett megújítani, mert a nemzetközi irányelvek is frissültek, szigorodtak a befektetői elvásárok, megjelent az EU Taxonómia és a Climate Delegated Act, valamint újabb, környezetvédelmet támogató programok jelentek meg.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos / Portfolio