Egy tanulmány szerint a világ 30 nagybankja közül egyik sem vette fel a zöld vagy fenntarthatósággal összefüggő kötvények kibocsátási kritériumai közé az atomenergiát, annak ellenére, hogy az Európai Unió tavaly úgy döntött, hogy az atomenergiát fenntarthatónak minősíti.
A zöld kötvények piaca és magyarországi helyzete, illetve az ESG és a pénzügyi piacok kockázatainak összeolvadása, valamint az ESG adatok és minősítések körüli fejlesztési lehetőségek voltak a középpontban a Cambridge Econometrics, a Budapesti Brit Nagykövetség és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett online, "Financing of the energy transition in Hungary" elnevezésű konferencián.
A vállalati zöld kötvények kibocsátásának többféle módszertan szerinti kritériumrendszere van jelenleg. Az egységes módszertan, illetve az átlátható és egymással összehasonlítható zöld paraméterek ezen a területen is nagyon hiányoznak. Az Európai Bizottság ezt felismerve, tavaly nyáron benyújtotta a European Green Bond Standard (EuGB, Európai Zöld Kötvény Sztenderd) előterjesztését, amely egy a befektetők szemében is megbízható keretet kíván biztosítani a zöld kötvények EU-n belüli egységes és transzparens kezelésére. Bár a tavaly nyári javaslat még nem forrott ki és jelenleg is zajlik a tagállamokkal az egyeztetés, a szakma már nagyon várja az egységes módszertant. Arra lehet számítani ugyanis, hogy ezáltal majd nő a tőke áramlása a zöld és összességében fenntarthatóbb projektek felé. Természetesen nem titkolt cél az sem, hogy a hírekben egyre sűrűbben felbukkanó ”greenwashing” jelenséget is visszaszorítsák, hiszen mostanság jól látható, milyen mértékben alá tudja ásni az egész rendszer hitelességét.
"A zöld beruházásokat továbbra is fogja finanszírozni a bankrendszer, ahogy zöldül a világ, úgy egyre több ilyen beruházás lesz" - mondta Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezető igazgatója a Sustainable World 2022 konferencia zöld finanszírozással foglalkozó panelbeszélgetésén. A beszélgetés sorába felmerült, hogy mit tud tenni a Budapesti Értéktőzsde a fenntarthatóság támogatása érdekében, illetve hol állunk a zöld államkötvényekkel. Esett még szó a zöld projektek finanszírozásáról mind kivitelező, mind hitelező oldaláról.
A pénzügyi szektor gyors zöldítése az egyik legfontosabb feladat a zöld átálláshoz, a hatalmas vállalati vagy akár a kisebb lakossági beruházási költségekre, az új programokra elő kell teremteni a pénzt. Milyen zöld forrásbevonási lehetősége van most egy vállalatnak? Lesz-e egyáltalán és mikor, uniós támogatás az ország klímapolitikáját is érintő nagyberuházásokra? Számíthat-e a lakossági szektor és a bankok, a Zöld Otthon Programhoz hasonló kedvezményes lehetőségekre a jegybanktól? Vajon a kormányzati támogatások és a piaci alapú zöldítés, a zöld kötvények, a zöld jelzáloglevél-vásárlási program, a zöld vállalati hitelezés elegendő lesz a jövőbeli beruházási tervek megvalósítására és a befektetőknek való megfelelésre? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a szakértők a Portfolio Sustainable World 2022 konferenciájának második szekciójában.
Ahogy a múlt héten már beharangozták, az OTP Bank 400 millió euró össznévértékű zöldkötvényeket bocsátott ki mai értéknappal.
Stratégiai célkitűzés az OTP Banknál, hogy zöldhitel-állománya az idei év végére 230 milliárd forint legyen, és 2025 végére 1500 milliárd forintra növekedjen. A banknak nem célja, hogy ezt mind kötvénnyel finanszírozza, részben azonban igen: a jövő héten 5,5%-os hozam mellett eurós zöldkötvényeket fog kibocsátani, ami a régió egyik első, bank által kibocsátott zöldkötvénye lehet. Pókos Gergelyt, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezetői igazgatóját kérdeztük a fenntartható finanszírozási megoldás részleteiről.
A KPMG megszerezte a „Jóváhagyott hitelesítő” státuszt a Climate Bonds Initiative, a Climate Bonds Standards and Certification Scheme keretében, így a cég magyarországi vállalata harmadik fél hitelesítőjeként jogosult arra, hogy tanúsítsa, hogy a kibocsátók és a kötvényeik megfelelnek a Climate Bonds Standard követelményeinek.
Napvilágot láttak a hazai tőkepiac zöldítését elősegítő javaslatok, amelyeket egy stratégiai projekt keretében - az EBRD közreműködésével - a befektetési szolgáltatók, a befektetők és egyéb piaci szereplők, minisztériumok, valamint minden fontos további érintett bevonásával alakítottak ki az elmúlt bő másfél évben. A banki finanszírozás kiegészítését, alternatíváját jelentő terület fejlesztése kiemelt fontosságú a fenntarthatóság érdekében, áll az MNB közleményében.
Chile lehet az első olyan ország, amely fenntartható célokhoz kötött kötvényt bocsátana ki. A dél-amerikai nemzet most a tervezett fenntarthatósági kötvénye iránti lehetséges befektetői érdeklődés felmérésén dolgozik - írja a Bloomberg.
A hazai sertésfeldolgozó KOMETA 99 Zrt. zöld kötvényt bocsátott ki 12 milliárd forint névértékben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjának (NKP) keretében. A cég első kötvénykibocsátása jelentős befektetői érdeklődést váltott ki, többek között azért is, mert a kaposvári vállalat Európában az első, a világon pedig a második sertésfeldolgozó, amely a környezettudatosság iránti elköteleződése okán zöld minősítést tudhat magáénak. A forrásbevonásból a húsipari cég infrastrukturális fejlesztéseket kíván végrehajtani, a kapacitás megduplázásával számol, amellyel több száz új munkahelyet hoz létre. Célja, hogy a működés során keletkező hulladékot 3 éven belül maradéktalanul hasznosítsa, energiahatékonysági fejlesztéseivel pedig 5 éven belül 30%-kal csökkenjen a CO2-kibocsátása - áll a cég közleményében.
Egy 700 millió eurós, négy évre szóló zöldkötvény-kibocsátást zárt le 8 milliárd eurós középtávú kötvényprogramjának keretében a CTP. A kibocsátás iránt nagy volt az érdeklődés, az összkereslet elérte az 1,3 milliárd eurót.
Újfajta kötvényt bocsátott ki a több hazai irodaház és hotel mellett a Camponát is birtokló CPI Property Group, mely összesen 700 millió euró értékben bocsátott ki "fenntarthatósági kötvényt". Az aukcióból befolyt pénzeket nem kell feltétlenül zöld projektekre fordítani, fenntarthatóvá az teszi, hogy a CPI bizonyos kibocsátási célokat vállal, amiket ha nem teljesít, növekszik a kötvény hozama.
Miután hétfőn közzétette az Államadósság Kezelő Központ, hogy elkészült Magyarország Zöld Kötvény Hatásvizsgálati jelentése 2020-ra, kedd hajnalban arról számolt be a Reuters IFR szolgáltatása, hogy megbízta Magyarország a Bank of China pénzintézetet a magyar állam által tervezett zöld kínai kötvény kibocsátásának megszervezésével. Ez a magyar állam szemszögéből példa nélküli kötvénykibocsátás lenne a bankközi kötvénypiacon, és előttünk a régióból csak a lengyelek léptek meg hasonlót idén októberben.
A zöld hitelek és zöld kötvények irányába egyre több ország és vállalat köteleződik el, miközben az ESG minősítésekhez kapcsolt befektetések elképesztő gyorsasággal törnek előre. A vállalatok ESG jelentései és a zöldkötvény-kibocsátás mind arra ösztönzik a döntéshozókat, hogy kétszer is meggondolják a jövőbeli beruházási terveiket, miközben a klíma, és az átalakulással járó kockázat egy eddig ismeretlen veszélyforrásként bukkant fel. Eljött a pénzügyek és a fenntarthatóság szimbiózisának az ideje.
Másfél évtized kellett a Hell Energynek ahhoz, hogy családi vállalkozásként induló hazai energiaital-gyártóból 50 országban jelenlévő, árbevételének döntő részét már az exportpiacokról szerző, több országban piacvezető FMCG-céggé váljon.
Ha érdekel a devizapiac és a gazdaság, itt a helyed!
Foltozzák a piacot, de mire lesz ez elég?
Az amerikai külügyminiszter Pekingben tárgyalt.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
