Egyre többen dolgoznak a magyar bankoknál, de a fiókoknak befellegzett

Portfolio
A banki alkalmazottak létszáma a tizedével, a bankfiókok száma a harmadával csökkent Magyarországon 2008 óta. Az elmúlt két évben azonban különváltak e folyamatok: 2016 óta ismét egyre több embert alkalmaznak a bankok, miközben a régi nagy fiókhálózatok visszatérésére semmi esély nincsen.
Ez is téma lesz holnapi Hitelezés 2019 konferenciánkon, az utolsó helyek még kiadók!


Megkérdeztük Magyarország legnagyobb kereskedelmi bankjait és bankcsoportjait, mekkora alkalmazotti létszámmal és fiókszámmal működtek 2018 végén, ezt aztán összevetettük az elmúlt évek folyamataival.

Zsugorodott a bankszektor

Mielőtt az egyes bankokra rátérnénk, érdemes megjegyezni, hogy az MNB adatai szerint 2018 végén
  • 39 715 fő dolgozott a magyar hitelintézeteknél, ami 9,6%-kal marad el a 2008-astól,
  • a fiókok számára vonatkozó statisztikát pedig 2013 óta vezeti az MNB, az akkorihoz képest 29%-os a csökkenés.

Tavalyelőtt és tavaly is érzékelhető volt az említett ellentétes trend: a létszám már 3%-kal nőtt, a fiókszám viszont ugyanennyivel csökkent.

Gyűjtésünkben 10 bankot és bankcsoport adatait összesítettük, és azt találtuk, hogy (a nagy átalakulásokon átesett Takarék Csoportot figyelmen kívül hagyva) 2008 óta 31%-kal csökkent náluk a fiókszám és 9%-kal a létszám.

Éllovasok

Az ország legnagyobb pénzügyi foglalkoztatója az OTP volt, hazai piacán tavaly év végén több mint 9600 alkalmazottal rendelkezett. A 10 általunk figyelembe vett pénzügyi csoport 35 ezer főt foglalkoztatott, ami a hitelintézeti szektor létszámának a 88%-a (a leánycégek miatt egyébként nem teljes az átfedés a bankcsoportok és a hitelintézeti szektor között).

A legtöbb, 1003 egységgel a Takarék Csoport rendelkezett 2018 végén, jelentően lemaradással az OTP és a K&H követte. Tudomásunk szerint éve eleje óta közel 250 kirendeltségét zárta be a Takarék Csoport, ez azonban nem veszélyezteti vezető pozícióját.

Tíz év alatt csak az OTP és az Erste növelte alkalmazotti létszámát, a CIB-nél viszont feleannyian, a Raiffeisennél pedig harmadával kevesebben dolgoznak most, mint a válság elején.

A fiókszám egyik magyar nagybanknál sem nőtt. A Raiffeisen, a CIB, a Sberbank és az UniCredit fiókhálózata kevesebb mint felére zsugorodott, az OTP, a K&H és a Budapest ügyfelei viszont tizedeléssel is megúszták.

Mi várható?

A fiókszám és a létszám szempontjából is nagy jelentősége van
  • a bankok üzleti aktivitásának,
  • a költségkontrollnak,
  • a digitalizációnak,
  • olyan sajátosságoknak, mint amilyen a takarékszövetkezeti rendszer konszolidációja.


Miközben az üzleti aktivitás növekedése egyértelműen a banki kapacitások (fiókszám, létszám) növelése, a költségkontroll pedig ezek szinten tartása vagy még inkább a csökkentése irányába hat, a következő évek kereskedelmi banki trendjét elsősorban a digitalizáció határozhatja meg.

A digitalizáció ma előbbre jár a fióklátogatások, mint a munkaerő kiváltásában: a digitális ügyfélkiszolgálási csatornák elterjedtebbek a robotizációnál és a munkaerőt kiváltó mesterséges intelligenciánál. Rövid távon így valószínűleg továbbra is a fiókszámra lesz nagyobb hatása a digitalizációnak, közép- és hosszú távon azonban a létszámban is erőteljesen meglátszódhat majd. Addig a létszám mérsékelt növekedése várható, amire persze erőteljes korlátozó tényezőként hat a munkaerőhiány és az országos bérnyomás.

Ez is téma lesz holnapi Hitelezés 2019 konferenciánkon, az utolsó helyek még kiadók!

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF