Utánajártunk, mennyire drágák világviszonylatban a magyar befektetések
Portfolio
Világszerte csökken a befektetési alapok költségterhelése és nincs ez másként Magyarországon sem, igaz, a magyar alapok inkább a drágábbak közé tartoznak a Morningstar által vizsgált országok adataival összehasonlítva. Megnéztük azt is, milyen sajátosságok jellemzik a magyar befektetési alapok piacát, és, hogy mennyiben járultak hozzá a háztartások az ingatlanalapok felfutásához vagy éppen a pénzpiaci alapok mélyrepüléséhez.
Inkább a drágábbak között a magyar alapok
A Morningstar friss adatai szerint világszerte csökken a befektetési alapok költségterhelése, köszönhetően az alacsony hozamok miatti árazási nyomásnak, az olcsóbb passzívan kezelt alapok előretörésének, valamint a különféle helyi szabályoknak is, amelyek az alapok értékesítésére, a jutalékokra és transzparenciára is nagy hangsúlyt fektetnek.
Érdekes ugyanakkor az a tény, hogy függetlenül a díjak csökkenésétől, a befektetők alapokra kifizetett összege nem feltétlenül lett alacsonyabb, ugyanis az alacsonyabb alapkezelési költségeket sok esetben kompenzálják a tanácsadásért elkért magasabb díjak.
Általánosságban a magyar piacon is csökkent 2015-ről 2016-ra a kezelt vagyonnal súlyozott költséghányados, ami azt mutatja, hogy a költségcsökkenés nemcsak az alacsonyabb, hanem a magasabb kockázatvállalású alapokra is jellemző volt.
A Morningstar adataiból, a vizsgált országok és alaptípusok szerint összeállítottunk egy listát. A magyar piacot eredetileg az elemzőház nem vizsgálta, de az MNB 2016-ra vonatkozó TER-es adataival kiegészítettük a listát. Elöljáróban azért tegyük hozzá, hogy a magyar piactól, fejlődő piacról lévén szó, nem várható el, hogy versenyezzen díjaiban a fejlettebb, sokkal nagyobb versenynek helyt adó nyugat-európai piacok alacsonyabb költségeivel, de ettől még érdekes összehasonlításként szolgálnak az adatok.
A Morningstar adatai alapján a kötvényalapokon belül 0,15-1,45% között szóródnak országonként a díjak, a legtöbbet Tajvanban kell fizetni 1,45%-kal, a legkevesebbet pedig Svájcban 0,15%-kal. A Morningstar 25 országot vizsgált, ezek közül 19 esetben 1% alatti a kötvényalapok költségterhelése. Magyarországon ez 1,3%-ot tett ki, igaz, a legfrissebb adatok csak 2016-ra vonatkoznak, valószínűsíthetően idén tovább csökkennek a befektetési alapok díjai itthon is.
A részvényalapok esetében már nagyobb a szórás, itt 0,37%-tól egészen 2,23%-ig terjedő súlyozott költségekkel is találkozni. A legalacsonyabb, 1% alatti díjak Svájcban, az USA-ban és Hollandiában vannak, a legmagasabb, 2% felettiek pedig Olaszországban, Indiában és Kanadában. Magyarország részvényalapjainak költségterhelése az MNB adatai szerint ez esetben is a felső kategóriában foglal helyet 1,8%-kal.
Az alapok alapjai konstrukciók összességében olcsóbbnak bizonyultak a részvényalapoknál, pedig a magyar piacon a 2016-ra vonatkozó adatok szerint még fordított volt a helyzet. Az itthon mért 1,9%-os díjterheléssel Magyarország benne van a legnagyobb díjat elkérő országok között Indiával és Kanadával karöltve. A legolcsóbban alapok alapjaihoz hozzájutni az USA-ban, Ausztráliában, Svédországban, Hollandiában és Svájcban lehet, ezekben az országokban 1% alattiak a díjak.
Érdekes számok a magyar piacról
Itthon a befektetési alapokban kezelt vagyon a BAMOSZ legfrissebb adatai szerint átlépte a 6000 milliárd forintot, igaz, a magyar háztartások befektetési alapokban kezelt vagyona már jó ideje stagnál a 3800-3900 milliárd forintos szintnél. Az elmúlt évben látott mintegy 300 milliárd forintos vagyonbővülés tehát nem a háztartások, hanem az egyéb,például intézményi befektetőknek köszönhető.
A Morningstar elemzése csak a kötvény, részvény és alapok alapja konstrukciókra terjedt ki, pedig jó lett volna látni, hogyan alakulnak nemzetközi szinten az itthon népszerű ingatlan vagy vegyes alapok költségei is.
Nagyon érdekes, hogy
az ingatlanalapoknál az elmúlt 2-3 évben látott mintegy 500 milliárd forintnyi felfutás a vagyonban nagyrészt a lakossági keresletnek köszönhető, ennek ugyanis mintegy 65%-át a háztartási kereslet adta,
a pénzpiaci alapok esetében is kijelenthető, hogy az eladási hullámot nem az intézményi, sokkal inkább a lakossági befektetők generálták, a 2015 első negyedéve óta látott mintegy 600 milliárdos tőkekiáramlásból 423 milliárdos mínusz a háztartásoknál jelentkezett,
bár a kötvényalapok kezelt vagyona összességében nem csökkent nagyot, a háztartások befektetési alap portfóliójában jelentősen leépültek, 2015 márciusa óta közel 234 milliárddal.